A fair trade mozgalom az ötvenes-hatvanas években született meg, amikor egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a harmadik világbeli országok erősen függő helyzete nem szűnt meg a gyarmati rendszer felbomlásával. Egy másik, rejtettebb rendszer alakult ki, amely eltérő módszerekkel, de ugyanúgy iga alá hajtja a fejlődő országokat. A mamutcégek filléreket fizetnek a dél-kelet ázsiai gyáraikban dolgozó munkásoknak, ahol az embereknek nincs is más választásuk, mert a helyi ipar annyira összezsugorodott, hogy nem tud eltartani sok embert.
Ezt az ördögi kört próbálja megtörni egy ponton a fair trade mozgalom. Noha hajszálrepedéseket tud csak okozni a rendszeren, mégis fontos, mert tudatosodik sok vásárlóban, milyen ára van a megvett kávénak. A fair trade tehát semmi mást nem jelent, mint hogy a fejlett országok lemondanak hatalmas nyereségük egy icipici részéről, amit azzal keresnek, hogy kihasználják a harmadik világbeli munkásokat.
A gyakorlatban ez úgy fest, hogy bizonyos termékek - általában a fejlődő országok fontos terményei, olyanok, mint a kávé, a csokoládé, a cukor, a fűszer, a gyümölcslé vagy kézműves termékek - nyugati importőre vállalja, hogy magasabb áron veszi meg az adott cikkeket, amelyek aztán drágábban is kerülnek forgalomba. Az árkülönbség a harmadik világbeli termelőket illeti, akik ebből iskolákat építenek vagy infrastruktúrát fejlesztenek.
A fair trade boltok száma Magyarországon is egyre nő, ezeket is érdemes felkeresni, de most a legtöbb terméket egy helyen megtaláljuk a Merlin Színházba települt karácsonyi fair trade vásáron, ami november 28-tól december 22-ig tart. Nyitva minden nap négy órától - hétvégén déltől - este nyolcig. Kapható méltányosan forgalmazott kávé, tea, csoki, illetve magyar társadalmi vállalkozások termékei is.