Az ünnep közeledtét minden évben talán az jelzi leginkább, amikor meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. A visszaszámlálás November 30-hoz, azaz Szent András apostol napjához legközelebb eső vasárnappal kezdődik. Idén ez a nap december 1-jére esik, éppen ezért ideje utánajárni, honnan is jön a koszorú és a gyertya szimbolikája.
Érdekes, hogy míg a néprajzkutatók az első fűzfavesszőből és fenyőágakból készült koszorút a Balti-tenger közelében találták, addig a mai, európai koszorúkészítés hagyománya északról terjed el. Állítólag a ma használatos koszorú elődje a 19. században készült egy hamburgi lelkész otthonában. A koszorú színei hagyományosan az arany és a vörös, mindkét szín a fényt jelképezi. A katolikusoknál a gyertyák színei különbözőek: mindegyik lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín.
És hogy miért pont gyertya kerül rá? Nagy különbség, hogy a 19. századi lelkésznél még huszonhárom gyertya volt a koszorún, addig ma már ez a szám négyre redukálódott. A négy gyertya a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt szimbolizálja.
A katolikusoknál a gyertyák utalnak még Ádámra és Évára, a zsidó népre, Keresztelő Szent Jánosra, valamint Szűz Máriára. Ezen kívül a keresztény hint szerint a gyertya Jézus szimbóluma is: a gyertya fényt ad, de eközben el is tűnik, ez Jézus kereszthalálát szimbolizálja az emberiségért. Ezen kívül a gyertya a szentháromságot is jelképezi: a teste a testet, a kanóca a szellemet, míg a lángja a lelket.