Így ünnepelnek a magyarországi nemzetiségek

Budapest, 2013. december 20. Egy lány táncol az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) karácsonyi ünnepségen a szervezet budapesti székházában 2013. december 20-án. MTI Fotó: Mohai Balázs

Magyarországon ma 13 törvény szerint is elismert nemzetiség él. Az ő ünnepi hagyományaik közül válogattunk, melyekkel bárki színesítheti, megújíthatja, élmény telibbé teheti az adventi készülődést és magát az ünnepet.

Ami állandó és valóban fontos, a valóságos ünneplés és rítus, de az ünnepi szokások nagy része időről időre, helyről helyre, népről népre változik.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint 380 403 fő, a lakosság 4 százaléka vallotta magát a 13 törvényben hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint a valódi számok ennél jóval magasabbak, az ország közel 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10 százalékát teszik ki. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a nemzetiségek eloszlása így fest Magyarországon:

Teljes népesség	9 937 628
Cigány (romani, beás)	244 834
Német	80 714
Szlovák	16 222
Román	12 615
Horvát	8 034
Szerb	3 316
Örmény	2 902
Ukrán	2 596
Lengyel	2 382
Ruszin	2 330
Bolgár	1 898
Görög	1 799
Szlovén	670

A karácsonyi szokások sok esetben nagyon hasonlóak a magyarokéhoz, de nem felejtették el, és sok közösségben családban ápolják az eredeti hagyományokat, melyet még szüleik, nagyszüleik házából hoztak.

Rokonokat, barátokat látogatnak körbe és sokat énekelnek, mulatnak a romák

Roma hagyomány, hogy szenteste kántálni járnak, rokonokat, barátokat látogatnak körbe a roma családok. „Éneklünk, dicsőítjük az Urat. Ahova bemegyünk, ott étellel, itallal kínálnak meg, aztán megyünk tovább” - osztja meg élményeit egy roma fiatalember. „Bár az ünnepi szokásaink alig különböznek. Ami kicsit más, hogy mi rengeteget éneklünk, mulatunk, de ez nem csak az ünnep miatt, egyébként is sokkal vidámabbak a napjaink, mint más családoknak. Legalábbis, akiket én ismerek. Nem a szokásos karácsonyi dalokat énekeljük, hanem azt, amit mindig, autentikus cigányzenét rakunk a lemezjátszóba” - folytatja a férfi.

Mivel hatan vannak testvérek, és mindenkinek családja is van már, elég sokan szoktak összegyűlni karácsonykor édesanyjuk házában. Akár 20-30 ember is. A karácsonyi menü sokszor azon múlik, hogy mennyi pénz van rá, de nem hiányozhat a rántott hús, a töltött káposzta, a húsleves vagy halászlé és a sok-sok sütemény.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Christkindlspiel

A németek hagyományos Christkindlspiel előadása, melyben Mária, József, Gábriel és még két angyal szerepel, kissé átalakult napjainkra. Régen kisebb csoportok jártak házról házra szenteste, és mindenhol előadták a darabot. Hagyományos Christkindlspiel előadással 2011 óta Solymáron, Pilisvörösváron és Pilisszentivánon találkozhatunk egy sváb nyelven játszó amatőr színtársulat előadásában. Az átdolgozott darabban több száz éves énekek szerepelnek.

„Szenteste, mi, svábok nem eszünk húst, hanem hal kerül az asztalra. Nálunk a családban a nagymamám borlevest is készített erre a napra. Legjellemzőbb karácsonyi süteményünk pedig a bejgli” - meséli Richolm Erik, a pilisszentiváni német nemzetiségi önkormányzat képviselője saját emlékeit az ünnepről.

Szlovák karácsony

„A karácsonyi vacsora után a vacsoraasztalt soha nem bontottuk el, hanem ott maradt minden az asztalon: ételek, sütemények, és különösen a morzsák, hogy az éj leple alatt az angyalok is jóllakhassanak” - meséli egy szarvasi tót asszony, Tyerjanszki Mária, aki gyerekkorában egy Szarvashoz közeli tanyán ünnepelte a karácsonyokat.

Gótbetűs szlovák énekeskönyv 1903-ból Forrás: Bodrogi Mária

Az ételekhez a hozzávalókat szemre, azaz „na oko” adagolták. A családi receptek is alkalmi mértékegységekben adták meg a mennyiségeket - maroknyi, csészényi, diónyi, szakajtónyi -, és így öröklődtek anyáról leányra - olvasható Szarvas hivatalos weboldalán.

Karácsonykor a hagyományos haluskát mákkal, túróval, dióval vagy brindzával készítették. Marika néni haluskareceptjét itt találják.

A románok kolindálnak

A karácsonyi ünnepkör egyik legszínesebb, máig is élő szokása a kolindálás. A magyarországi románok általában corindatnak, vagy Méhkeréken például cucutarénak nevezik a szokást. A kolindáló csapatok a köszöntésért cserébe cocutikat kapnak a ház gazdájától, ami egy tésztaféle - olvasható a nemzetiségek.hu-n.

Jellegzetes karácsonyi étel az egyébként egész Magyarországon közkedvelt karácsonyi guba, amit hagyományosan úgy készítenek el, hogy egy kg lisztből és 5 dkg felfuttatott élesztőből só és víz hozzáadásával tésztát dagasztanak. A kenyértésztát vékonyra kinyújtják, ráteszik a tepsire, majd derelyemetszővel apró kockára vágják, és megsütik. Kiöntik egy nagy tálba, és meleg cukros vízzel leöntik. A megduzzadt gubát mákkal vagy dióval ízesítve fogyasztják.

Három tuskót kell a tűzre dobni

Horvát szokás szerint a szentháromságot szimbolizálva 3 tuskót kell a tűzbe dobni. Ezeknek ital- és ételáldozattal kell kedveskedni, hogy minél gazdagabb legyen az eljövendő esztendő. Horvátországi szokás, hogy a tengerparton a gyerekek zsályával (gazdagság), fenyővel (béke) és borostyánnal (dicsőség) díszítik a házak bejáratát.

Forrás: Flickr/Drew Brayshaw

Szerbek

A szerb házakban eredetileg nem szokás karácsonyfát állítani. Szalmát szórnak a földre, ebbe rejtik a gyerekek ajándékait is. A karácsony elengedhetetlen kelléke a kör alakú nagy kalács, a ”veliki kolac”, amelynek a közepébe az úgynevezett rózsa kerül tésztából. Megsütve rózsa alakban szétnyílik.

Örmények

Kevés nép él olyan szétszórtan, az anyaországtól és egymástól is olyan távol, mint az örmény. Származástudatuk, nemzeti összetartozásuk élménye mégis a mai napig erős. A rituális ételek nem puszta táplálékot jelentenek számukra, hanem az összetartozást, az egység titkos kapcsát.

Karácsony este töltött halat esznek. Ennek készítési módja a következő: a pontyot, vagy hasonló halat töltelékkel megtöltik, a tölteléket apróra vágott vöröshagyma és főtt rizs egyenlő arányban összekevert és forró olajban előre megpárolt, majd apró, fekete török szőlővel és töltelékmogyoróval kiegészített anyagból állítják elő. Ezzel a halat megtöltik, és a töltőnyílást öltésekkel lezárják.
Lisztbe mártogatás után egészben, forró olajban kisütik. Kisütés után hígított, tiszta paradicsom és kevés savanyú bor levével lassú tűzön kb. fél óráig párolják. Kihűlt állapotban tálalják fel.

Forrás: Táfelspicc

Források itt,itt és itt érhetők el.

Az ukrán kutja

Az ukrán karácsony és újév már időpontjában is különbözik a magyartól, mert az ukrán karácsony január 6-7-én van, az újév pedig egy héttel később. Karácsonykor az emberek átjárnak egymáshoz, együtt énekelnek - ez a "koljeda" - a házigazda pedig megvendégeli őket.

Nagyon sok finom hagyományos ételük is van az ukránoknak. Grexa Liliána, a Fővárosi Ukrán Önkormányzat elnöke a kutja vagy más néven kolevo nevű csemegét ajánlotta, ami tulajdonképpen nem más, mint főtt búzaszemek mákkal és mézzel leöntve.

Gwiazdka és karácsonyi kompót a lengyelektől

A lengyelek 24-én este az eget kémlelik, arra várva, hogy meglássák az első csillagot, ami a betlehemi csillagot jelképezi, és Gwiazdkának hívják. Aki először észreveszi, ezt kiáltja, ekkor köszöntik egymást és karácsony ünnepét a családtagok. Karácsonyra tizenkét gyümölcsből készítenek kompótot, így emlékezve Jézus 12 apostolára.

Ruszinok

A ruszin népnév valószínűleg a rusz kifejezésből származik, és korábban minden olyan keleti szlávra értelmezték, aki a 9-13. században a Kijevi Nagyfejedelemségben élt. Jelenleg a ruszinokat - Ukrajna kivételével - már világszerte külön szláv népként ismerik el. Szokásaik és ételeik szinte alig térnek el más szláv népekétől.

A ruszinoknál a karácsonyi abrosz tetejére, az asztal egyik sarkára került a nagy kerek kalács, a novi rocni kolac, azaz újévi kalács, amit újévkor kezdtek meg, hogy egész évben legyen kalács. Hamovnikkal, azaz kerékkötő lánccal vették körbe az asztal lábát, lakattal össze is kapcsolták, hogy a család jó kapcsolatban és szeretetben éljen tovább.

Forrás: Sasvári László: Ruszin hagyományok görögkatolikusságunk néprajzában

Bolgárok

A karácsonyt a bolgárok a magyarokhoz hasonlóan december 24-25-26-án ünneplik. Az ünnep a szentestével kezdődik - bolgárul badni vecser vagy malka koleda, azaz kiskarácsony.

Régi szokás, hogy a legöregebb férfi a családban begyújtja az ünnepi tüzet a tűzhelyben, és ráteszi az erre az alkalomra tömjénnel és mirhával megáldott fatuskót, a badniket. A tűznek egész éjjel nem szabad kialudnia, ezért valaki a családból folyamatosan őrködik felette.

Karácsony estére hagyományosan készül főtt búza, bab, töltött káposzta és szőlőlevél, amelyek húsmentes tölteléke fűszerezett rizs vagy búza, esetleg szárított gyümölcsökkel keverve.

Szerencsehozó vaszilopita

A görögöknél december 25-től január 6-ig tart a dodekameron, jelentése 12 nap, melybe mindhárom ünnep, a karácsony, az újév és a vízkereszt is beletartozik.

Ekkor sütik a vaszilopitát, ami kalács vagy piskóta alapú tészta, melybe fémpénzt rejtenek. A felszeletelt süteményt az asztalnál ülve közösen fogyasztja el a család, és aki megtalálja a fémpénzt szerencsés lesz. A piskóta alapúak az elterjedtebbek, azt jobban szeretik - mondta el az Origonak Nikiforakis-Szever Viktória, akinek a kedvenc vaszilopita-receptjét itt találják.

fahejesfeta.blogspot.gr

Szlovénok

A szlovén szokások szinte alig térnek el a hagyományos magyar népszokásoktól. Az apátinstánfalvi szlovén nemzetiségi önkormányzat évek óta szervez közösséget összekovácsoló adventi készülődést, ilyenkor megkötik az adventi koszorúkat, melyeket a hétvégi szentmisén megáldanak. Hagyományos karácsonyi díszeik fából és kukoricacsuhéból készülnek. Az adventhez kapcsolódó szokások és jeles napok teljesen megegyeznek a régi magyar népszokásokkal.