Kolosi Tamás

A társadalmi mobilitás forrásai

Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre

Közel nyolcvan éve vert gyökeret a szociológiában az a gondolat, hogy egy társadalmat elsősorban az minősít, hogy az embereknek származásuktól függetlenül mennyi esélyük van arra, hogy bármely társadalmi pozíciót elfoglalhassanak. Ezzel a teljesítményt korlátozó, a fejlődést ellehetetlenítő egyenlőségeszme helyébe az esélyegyenlőség eszménye lépett.

I. A társadalmi mobilitás
A társadalmi mobilitás vizsgálata a szárnyait bontogató szociológia központi témájává is vált. Különösen két kérdés foglalkoztatta a kutatókat.

1. A társadalom nyitottsága
   Az apák és fiaik foglalkozási csoportjait összevető mobilitási táblák (ISA-paradigma) elemzése azt mutatta ki, hogy a különböző nyugati országok ipari társadalmaiban a társadalmi mobilitás általános mintája nagyon hasonló, és hogy a mobilitási különbségek szinte kizárólag a foglalkozási szerkezet változásának mértékétől és ütemétől függnek.
2. Az iskola szerepe
   A kutatások szerint a modern társadalmakban az iskola szerepe lényegesen nagyobb a státuszok megszerzésében, mint a származásé.

II. Meritokrácia és osztályszerkezet
Amikor Tony Blair 1997-ben az új Nagy-Britanniáról mint olyan meritokráciáról beszélt, ahol az osztály-, a vallási, faji és kulturális korlátok leépítésével csak a teljesítmény számít majd, jelentős baloldali tabut döntött le. Az életpályákra irányuló hosszútávú empirikus kutatások arra utalnak, hogy az ISA-paradigma kiegészítésre szorul. A szellemi képességeknek az iskolai teljesítményre, a származásnak pedig elsősorban az iskolai aspirációkra van meghatározó hatása, ugyanakkor a foglalkozási karrierben a képességekkel szemben az iskolai végzettség szerepe az elsődleges. Újabban ismét viták tárgya, hogy a képességek és a teljesítmény vagy pedig a társadalmi előnyök és hátrányok járulnak-e hozzá nagyobb mértékben a társadalmi sikerhez vagy sikertelenséghez.

III. Egy komplex mobilitási modell
A velünk született képességek (ability) és a származásból és családi-társadalmi környezetből adódó hatások (origin) nyilvánvaló kölcsönhatásban vannak egymással, és ez érvényesül a státuszmegszerzés folyamatában is. De ez kb. csak 50 %-ban magyarázza meg a társadalmi státus szórását: fontos szerepet játszanak a személyes teljesítmény (effort) nehezen mérhető motivációs és értékválasztási tényezői, továbbá a szerencse (luck). E négy elem dinamikus kölcsönhatását írja le a státuszmegszerzés AOLE-modellje.

Tovább