Mi lesz a Paks védelmén talált apró réssel?

Egy súlyos baleset esetén radioaktív anyagokat kellene a szabadba engedni a Paksi Atomerőműből, hogy megvédjék a reaktorok épületét a túlnyomástól. Ezért további biztonságnövelésre van szükség a magyar erőműben is - ez áll az uniós stressztesztet lezáró független jelentésben. Az atomerőmű szerint viszont "rendkívül csekély valószínűségű" kockázatról van szó.

"A legjobb lenne az egészet lecserélni, de nem lehet" - így kommentálta Perger András, az Energiaklub hagyományos energiahordozókkal foglalkozó szakértője, hogy az európai uniós stresszteszten készült végső jelentés szerint további szűrő- és hűtőberendezést kell építeni a Paksi Atomerőmű reaktorblokkjainak védelmi rendszerébe.

A fukusimai katasztrófa után az összes atomerőmű biztonsági állapotát felülvizsgálták az Európai Unióban. A folyamat úgy zajlott, hogy az erőművek üzemeltetői benyújtották a dokumentációt a nemzeti nukleáris hatóságoknak; Magyarországon az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) volt az illetékes. Az OAH által elfogadott nemzeti jelentést küldték tovább az európai nukleáris szabályozó együttműködés, az ENSREG illetékeseihez. A folyamat újdonsága az volt, hogy a nemzeti jelentéseket független szakértői csoportok vizsgálták felül. Ez olyan úgynevezett peer review rendszer, amelyet a tudományos folyóiratok is alkalmaznak a megalapozatlan cikkek kiszűrésére.

A Paksról szóló felülvizsgálat következtetései között az szerepel, hogy eddig az erőműben nem dolgoztak ki műszaki megoldást arra az esetre, ha a reaktorokat védő épületben túlnyomás lépne fel. Ilyen eset akkor állna elő, ha a reaktorok közvetlen közelében, a hőenergiát előállító úgynevezett primér körben történne olyan súlyos baleset, amely legalább egy hétig elhúzódik, és az erőmű szakemberei nem tudnák kiiktatni a túlnyomás okát. Ilyenkor nem lenne más megoldás, mint csökkenteni a nyomást. Ekkor viszont sugárzó anyagok kerülhetnek a légkörbe, ahogyan Fukusimában is történt - mondta Perger András az [origo]-nak.

A megoldás a felülvizsgálati jelentés szerint a következő: "a túlnyomódás elkerülésére a szűrt leeresztéshez (...) szükséges rendszert kell kiépíteni a radioaktív anyagok környezeti kibocsátásának elkerülésére".

A 3-as és a 4-es blokk vezérlőterme az atomerőműben

Nincs olyan vastag védőfal

A problémát lényegében az okozza, hogy a Pakson működő nyomottvizes (VVER-típusú) reaktorblokkok voltak az elsők, amelyeket a szovjet ipar azzal a megfontolással gyártott, hogy el lehetne adni Nyugat-Európában is - mondta Perger. Viszont nem terveztek hozzá olyan, több méter vastag betonból álló védőépületet (szakszóval konténmentet), amely az Egyesült Államokban, Franciaországban, Nagy-Britanniában épült erőműveknél kötelező volt. Pakson egy viszonylag bonyolult rendszert, úgynevezett hermetikus teret építettek ki a reaktorok köré. Ennek a betonfala baleset esetén véd a sugárzástól, és megakadályozza a termelődött radioaktív gőz kijutását 1,5 bar túlnyomásig. Az ennél nagyobb nyomás megelőzését, vagyis a hermetikus tér sérülését egy külön rendszer szolgálja. Az épület nyomásállóságát az EU-s biztonsági előírások miatt megnövelték, ilyen kivitelű blokkokat azonban új beruházásként tilos építeni az unió területén.

Elsősorban nem lefúvatással kell elérni a hermetikus térben a nyomás csökkenését, ha rendkívül kis valószínűséggel, de mégis bekövetkezik egy két-három napig elhúzódó, súlyos baleset az erőműben - idézi a Pakson jelenleg érvényes balesetkezelési eljárásokat Mittler István, a Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója. "A túlnyomást a kifejezetten erre a célra, háromszoros tartalékkal beépített sprinkler hűtőrendszerrel kell kezelni. Lefúvatásra csak akkor lenne szükség, ha egy ilyen esemény bekövetkezne, és a három hűtőrendszer egyike sem lenne működőképes" - mondta az erőmű szóvivője az [origo]-nak.

Az Energiaklub szakértője szerint szintén fontos, hogy a felülvizsgálat kitért arra a medencére is, amelyben vízben pihentetik a használt nukleáris fűtőelemeket. A medence a hermetikus burkolaton kívül, a reaktor üzemcsarnokában van. "Ha tehát valami egyidejűleg történik a csarnokkal és a medencével, akkor a szabadba juthat a fűtőelemek sugárzása. A medencék elhelyezésére korábban senki sem gondolt komoly gondként, Fukusima után viszont ez megváltozott" - mondta Perger András. A nemzetközi szakértői csoport ajánlása úgy szól, hogy meg kell kettőzni a pihentető medence vízbetáplálását, és a csővezetéket a külső veszélyekkel szemben ellenállónak kell tervezni.

Nincs kockázat az atomerőmű szerint

"A célzott biztonsági felülvizsgálat azonosított olyan, csak rendkívül csekély valószínűségű, extrém körülmények között elképzelhető elvi eseteket, amikor szükség lehet további biztonságnövelő intézkedésekre" - válaszolta a fentiekkel kapcsolatos kérdésünkre Mittler István. Az erőmű kommunikációs igazgatója szerint fontos, hogy a javaslatokat a paksi szakértők fogalmazták meg. Az Országos Atomenergia Hivatal az ő beadott dokumentációjuk alapján 2011. december 31-én hozta nyilvánosságra a nemzeti jelentést. "A hatóság és a nemzetközi felülvizsgálat a paksi jelentéssel egyetértett, hiányosságokat nem tárt fel, a társaság által javasolt intézkedéseket támogatta" - mondta.

Így néz ki az 1-es blokk üzemcsarnoka

Megkérdeztük a szóvivőtől, hogy a további biztonságnövelés mennyi időbe és pénzbe kerülne, azonban erre adatokkal ellátott választ nem kaptunk. "A szakembereink által javasolt, a hatóság és a nemzetközi felülvizsgálat jelentésében is támogatott intézkedéseket beépítettük legújabb, jelenleg is futó, több milliárd forint költségvetésű biztonságnövelő projektünkbe, amely néhány éven belül megnyugtatóan rendezi az észrevételeket" - mondta Mittler István.

Romániában alulbecsülték a földrengésveszélyt

Az Energiaklub kedden szervezett sajtóbeszélgetést a felülvizsgálati jelentésekről. Antonia Wenisch, az ausztriai Ökoinstitut nukleáris biztonsági szakértője, Patrizia Lorenz, a Föld Barátai környezetvédő szervezet munkatársa egyaránt azt kifogásolta, hogy az uniós stresszteszt nem határozta meg számszerűen, mi értendő az egyes biztonsági kockázatok alatt - vagyis nem volt egységes a módszertan. Perger András ehhez azt tette hozzá, hogy elsietett volt a Fukusimára hivatkozó vizsgálatsorozat, mert még nincs tudományos konszenzus arról, pontosan hogyan következett be és mit okozott a katasztrófasorozat a japán erőműben.

Korábbi cikkünkben összefoglaltuk a szakértők legfontosabb állításait. "A felülvizsgálatok minden európai országban egységes, az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (ENSREG) által kidolgozott módszertan alapján zajlottak" - mondta viszont Mittler István. "Az Európai Bizottság és az ENSREG 2011. május 25-én állapodott meg a tesztekben szereplő kritériumokról és az ellenőrzések elvégzésének módjáról, az üzemeltetők és a nemzeti hatóságok mindenütt ugyanezt a metodikát alkalmazták" - tette hozzá.

Több, az EU-ban működő erőműről derültek ki komoly problémák a stresszteszt során. A dél-csehországi, dukonvanyi erőműről a felülvizsgálók azt állapították meg, hogy építése, 1985-1987 óta nem oldották meg a reaktorokat hűtő víz függetlenített betáplálását. Ha tehát gond támad a normál hűtőrendszerrel, túlmelegedhetnek a reaktorok. A délkelet-romániai Cernavodában üzemelő erőműről a stresszteszt azt tárta fel, hogy ezerévente egyszer előforduló földrengésre méretezték, pedig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a tízezer évente egyszer előforduló, nagyobb rengés figyelembe vételét ajánlja. Egy belgiumi erőműről azt állapították meg, hogy két, egymás közelében fekvő reaktorblokk közül az egyik félakkora földmozgásra kapott működési engedélyt földrengés esetén.