Ahol aranyárban mérik a zöldséget

Fizetne ön 6400 forintot egyetlen fej káposztáért? Sokba kerül a modern életmód a kanadai őslakosoknak. A sarkvidéki Nunavut jórészt csak repülővel megközelíthető, így a leginkább környezetterhelő megoldással szállítják oda mind az élelmiszert.

Megvenne ön egy fej káposztát 6400 forintért? Több mint 13 ezer forintot a tyúkhúsért? Tizenkét liter vízért 23 ezret? A kanadai dollárról átszámított árak nem egy luxusétterem étlapjáról származnak, hanem ezekkel szembesülnek a vásárlók Kanada legelzártabb vidékén, az északi Nunavutban a BBC online kiadásának riportja szerint. A térségben lakók és a hozzájuk csatlakozott szimpatizánsok tüntetést tartottak Kanada fővárosában, Ottawában, hogy felhívják a figyelmet a problémára.

Nunavut körülbelül akkora, mint egész Nyugat-Európa, viszont csak körülbelül 30 ezer ember lakja, többségük az iniut őslakosság tagja. A sarkköri klíma miatt földet művelni lehetetlen. A lakosság az európaiak megérkezése előtt vadászattal, halászattal és gyűjtögetéssel tartotta fent magát, vagyis kizárólag azt fogyasztották, ami ezen a zord vidéken ehető volt. A húsból álló étrendet vadmadarak tojásaival, perjefélékkel, zuzmókkal, moszatokkal, magvakkal és a sarki nyárban megtermő gyümölcsökkel, magvakkal egészítették ki.

Zöldség- és kenyérárak egy nunavuti élelmiszerboltban

A 20. századi életmódváltás nyomán viszont a helybeliek manapság szinte kizárólag a máshonnan szállított élelmiszerekkel táplálkoznak. Mivel a nunavuti városok az év túlnyomó részében megközelíthetetlenek szárazföldi és vízi úton, csak a leginkább környezetterhelő módszer, a repülős szállítás marad. Iqualutba, a tartomány fővárosába naponta érkezik a tej, a kenyér és az egyéb friss termék, a kisebb városokba pedig ritkábban - mondta a BBC-nek a polgármester, Madeleine Redfern.

A nunavuti üzleteket tizenegyszer drágább áruval feltölteni Michael McMullen, a North West Company nevű élelmiszerlánc észak-kanadai részletének helyettes igazgatója szerint. Winnipegbe körülbelül 2 kanadai centbe kerül egy kiló élelmiszert eljuttatni, Iqualutba vízi úton 66 centbe. Viszont Nunavut déli részére, Arviatba 2,8 kanadai dollárt kóstál kilónként a légiszállítás, míg a tartomány északi részére, a Clyde folyó vidékére 8 dollárba kerül ugyanaz.

További költségeket okoz, hogy a friss áruk rendszerint nem viselik jól az utaztatást, ezért hatszoros a szállítási veszteség a megszokotthoz képest. A nyáron odaszállítható tartós élelmiszerekkel és fogyasztási cikkekkel pedig a raktározás miatt van gond. "Képzeljék el, hogyan néz ki egy egész városnak való vécépapír-mennyiség" - mondta Redfern.

Szinte minden terméket légi úton érkezik

A magas árak miatt hiába Nunavutban a legmagasabb az órabér Kanadában, a nem helyi forrásokra alapozó életstílus miatt a lakosság a fizetés legalább egyharmadát élelmiszerre költi. Aki visszatérne a vadászathoz, akkor viszont motorcsónakra, tehát üzemanyagra, télen hójáróra, sátorra, megfelelő meleg ruházatra és persze fegyverre és lőszerre kell költenie.

Hagyományosan az inuit vadászok az elejtett fókák, rozmárok, fehér delfinek, jegesmedvék, pézsmatulkok húsával a családjukat látták el, és a bőrök, irhák eladásából fedezték a költségeiket. Az Európai Unió és az Egyesült Államok viszont az állatállomány védelme érdekében tiltja a fókabőr árusítását.

A kanadai szövetségi állam évente 54 millió dollárral (12,4 milliárd forint) támogatja a sarkvidéket ellátó cégeket. Emiatt egy liter tej ára 15 dollárról 7,8-ra csökkent, de McMullen szerint további támogatás híján nem tudják még lejjebb szorítani az árakat. Az ottawai tüntetést szervező iqualuti lakos, Leesee Papatsie Facebook-oldalt indított a probléma megvitatására (az élelmiszerfotók is onnan származnak).