Egy dologgal már elkésett, aki most gondolkozik azon, hogy szigetelnie kellene az ingatlanát még a fűtési szezon előtt. Ha ugyanis nem követte módszeresen az előző szezonban, hogy mennyi gázt, villanyt használ, nehéz megterveznie a beruházást. "Saját tapasztalatból mondom, hogy egy fűtési szezon adatai még nem elegendőek, mert jelentős időjárási különbségek vannak a telek között" - mondta Király Zsuzsanna, az Energiaklub szakértője.
Az energiaüggyel foglalkozó szakpolitikai intézet kutatása szerint még azok sem feltétlenül követik legalább havi rendszerességgel, hogy mennyi energiát fogyasztanak, akik a leginkább rászorulnának. "Az a tapasztalatunk, hogy az alacsony jövedelmű háztartások 50-60 százaléka is a szolgáltatóra bízza a gáz- és villanyfogyasztás nyomon követését" - magyarázta a szakértő. Ez akkor üt vissza a leginkább, amikor befut egy kiugróan magas számla, és az ember nem tudja megítélni, jogos-e a szolgáltató követelése vagy sem.
Ezzel együtt szeptemberben még akkor is érdemes belevágni a kisebb, szakembert nem igénylő hőszigetelési munkálatokba, ha adatok hiányában nem lehet pontosan belőni, mennyi energiát takarít meg az ember. Egyszerű, pár ezer forintba kerülő megoldás vastagabbra cserélni az ablakokon a függönyt, de úgy, hogy ne lógjon a fűtőtest vagy gázkonvektor elé.
Érdemes vastag függönyt szerelni a bejárati ajtó fölé, amelynek alsó szélére ajtókefét, ajtóseprűt is érdemes illeszteni, ami megszünteti a huzatot, de nem akadályozza az ajtó nyitását. "Az energiaköltségeink mintegy 70 százaléka a fűtésre megy el, tehát itt lehet a leghatékonyabban takarékoskodni" - mondta Szabó Gyula, az Ökoszolgálat környezeti tanácsadó iroda vezetője.
Csíkokkal a rések ellen
Az egyszerű barkácsmunkák közé tartozik hőtükörfóliát ragasztani a fűtőtestek mögé a falra. A minden barkácsáruházban néhány ezer forintért kapható fóliát szőnyegragasztó szalaggal lehet a legkönnyebben rögzíteni, mert annak mind a két oldala tapad. Csupán a fóliával 5-6 százalékot lehet megtakarítani a fűtési energiából.
A következő lépés a hagyományos, fából készült ajtók, ablakok szigetelése, mert a rések miatt gyakorlatilag az utcát fűtjük. Érdemes kicserélni a kiszáradt, kilazult gittet az üvegtábla körül. A legkönnyebben úgy lehet lemérni, mekkora a rés a keret és az ablak között, hogy egy üveggolyó méretű gyurmát illesztünk a keretre, majd rácsukjuk az ablakszárnyat.
A szigetelőcsíkokból van öntapadós és bemaratásos változat (az öntapadós az egyszerű, de kevésbé tartós megoldás). Az utóbbi felhelyezéséhez speciális marógéppel hornyot kell kialakítani az ablakszárnyon, majd abba kell belehúzni a szigetelőanyagot. Az Ökoszolgálat környezeti tanácsadó iroda szerint ez az anyag egy évtizedig is bírja; egy méter ára 180-220 forint vastagságtól függően. (A budapesti környezetvédő szervezetnél ki is lehet bérelni a nútmarógépet.) Az ablakok szigetelésével 15 százalékkal csökkenthető a fűtési költség.
A régi ablakokban magát az üveget is érdemes kicseréltetni, de ehhez már szakember szükséges. Előbb milliméterpontosan le kell mérni az üvegtáblákat, majd megrendelni a hőszigetelő, kettős vagy hármas üveget (utóbbi belső oldalát hőszigetelő réteg borítja). A szigetelés hatékonyságát fokozza, ha az üveglapok közé nemesgázt töltenek, és ha a rétegek közti távtartó alumínium helyett műanyagból készül. Fontos, hogy a párásodás elkerülésére a szobákban a külső, konyhánál és fürdőszobánál a belső ablakszárnyakat kell szigetelni.
A padláson is nagy a hőveszteség
"Sátortetős házaknál érdemes padlásszigetelő paplant teríteni a padlásra, mivel a meleg felfele távozik. Ennek lefektetése sem igényel különösebb szakértelmet, de attól függően kell megválasztani az anyagot, hogy használja-e az ember tárolásra a padlást vagy sem" - mondta Király Zsuzsanna. A szigeteléssel a padlások távozó hőmennyiség 80 százalékát is vissza lehet tartani (attól függően, hogy milyen a födém szerkezete), ami az egész épület energiafogyasztását akár 20 százalékkal csökkentheti.
Az energiaszámla persze úgy is csökkenhető, ha kevesebbet fűtünk. Ha a lakásban 1 Celsius-fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, máris 6 százalékkal kevesebb energia fogy. Nappalra 20-21, éjszakára 17-18 fok az ajánlott hőmérséklet. Az ellenőrzésre érdemes minden helyiségbe hőmérőt szerelni.
Mérni, mérni, mérni
"Aki most kezdi mérni, hány fok van a lakásában, és hány köbméter gázt használ el, három-négy fűtési szezon alatt már megbízható adatokhoz jut. Ezekre alapozva már meg lehet tervezni egy komolyabb, ötszázezer-egymillió forintos beruházást a falak szigetelésével és a nyílászárók cseréjével. Akinek lakástakarék-szerződése van, négy év leforgása alatt használhatja fel először azt a pénzt, amit félretett. Sokan azt mondják, ócska a házuk, már csak ledózerolni érdemes. Ez nem igaz, a teljes körű szigeteléssel 50 százalékkal lehet csökkenteni a rezsit, viszont fontos az egyedi tervezés és a minőségi kivitelezés" - mondta Király Zsuzsanna.
Egy tipikus, az 1960-as évek előtt épült családi ház esetén körülbelül 1,7 millió forintos korszerűsítés szükséges az Energiaklub számításai szerint. Ezzel évente 270 ezer forint is megtakarítható, ami hat év alatt térülhet meg. Egy nyolcvan-száz éves vályogépület teljes hőszigetelése nagyjából 1,5 millió forintos befektetést igényel. A megtakarítás évente 190 ezer forint, a beruházás nyolc év alatt behozhatja az árát.
A 60-70-es évek legtipikusabb családi házai esetében 1,8 milliós felújítással az eredeti rezsiköltségek fele, körülbelül 300 ezer forint spórolható meg. Az 1980-as években épült ház esetén 2,1 millió forintra van szükség, viszont az éves megtakarítás 330 ezer forint. (Mind a négy kalkuláció 2012-es árakon készült.)
További takarékoskodási tippek
|