Jön a fogyasztói index - zöld sikertörténetek 2012-ből

Bár az ENSZ legutóbbi klímakonferenciája csaknem kudarcba fulladt, világszerte pezsgés van a zöld iparágakban és a környezetvédelmi kutatásokban. Szerintünk ezek a legpozitívabb történetek 2012-ből.

Sikertörténetek Tesla nyomdokain

Európában is elkelne legalább egy Elon Musk. A dél-afrikai származású amerikai vállalkozó-feltaláló még mérnök- és közgazdászhallgatóként határozta el, hogy a legendás Nicola Tesla nyomdokába lép. 1995 óta forradalmi változásokat vitt véghez az internet, az űrkutatás és a tiszta energia területén.

Első komolyabb cégét mindenki ismeri, aki vásárolt már a neten: a Paypal nevű e-pénz rendszerről van szó. Musk ezután alapította meg űrkutatási vállalatát, a SpaceX-et. Jelenleg az ő gyártmányuk, a Dragon teherűrhajó az egyetlen űreszköz, amely visszatérve is szállíthat rakományt a Nemzetközi Űrállomásról. Musk harmadik cége, a Tesla Motors gyártja a legfejlettebb elektromos autókat, az öt- vagy hétajtós Model S lett a 2012-es év autója. Musk ötlete volt az USA legnagyobb napenergia-szolgáltatója, a Solarcity is. A cég ingyen szereli fel az érdeklődők épületére a napelemeket, cserébe az áramért kell fizetni.

Mini naperőművek Magyarországon

Nem véletlen, hogy nálunk egyelőre egy energetikai és automatizálási vállalat szerel napelemeket a gyárcsarnoka tetejére. A fóti létesítményről szóló képriportunkra válaszul érkezett egy e-mail, amelyből kiderül, hogy a nyomasztó válság ellenére éles verseny van a megújulók piacán Magyarországon. Egy siófoki fémtömegcikk-nagykereskedő cég (többek között vasalatokat, láncokat forgalmaz) raktárépületén 80 kWp teljesítményű napelemrendszer üzemel (a napelempaneleket a névleges csúcsteljesítmény, a Wp szerint szokták értékelni). A 310 panel körülbelül huszonöt háztartást tudna ellátni árammal.

Évente termel 30 megawattot az ABB 126 napeleme Fóton Fotó: Tuba Zoltán [origo]

2013-ban várhatóan megsokszorozódnak a kisebb-nagyobb naperőművek az országban - mondta a minierőművet tervező és kivitelező cég munkatársa, Kánai Gábor. Csak az ő részlegük több mint 1 MWp összteljesítményű napelemes rendszer telepít jövőre, tehát nagyságrendi ugrásról van szó.

A legfrissebb számítások szerint egy mini naperőműves beruházás hét-tíz év alatt térülhet meg. A napelemek ára három év alatt a felére csökkent, ebből a magánszemélyek is profitálhatnak. Még akkor is, ha jelenleg nincs nyitott állami támogatási rendszer a panelek felszerelésére, és egy, a Solarcityhez hasonló rendszer utópiának számít Magyarországon.

Egy város ellátásához megawattok kellenek

Van hova fejlődni. Itthon egy főre vagy a GDP-re vetítve is jóval kevesebb a napelem, mint az európai éllovas Németországban. Ott már többször kell azzal küzdeniük a tartományi elektromos rendszerirányítóknak, hogy hirtelen nincs hova elvezetniük a napelemek termelte áramot. Az IZES kutatóintézet elemzése szerint 2007 és 2011 között 10 százalékkal csökkent az áram nagykereskedelmi ára a nap- és szélenergia felfutása miatt. Az áramtőzsdén a csúcsidőszakban, kora délutánonként 40 százalékkal olcsóbban lehet lekötni az áramot.

Magyarország előnye ebben a versenyben a kedvezőbb földrajzi fekvés. Mindössze két négyzetméternyi felülete annyi napenergia érkezik, amennyiből fedezni lehetne egy közepes magyar háztartás egész éves áramigényét. A 10-15 százalékos hatásfokú napelemekkel persze ennek csak egy része alakítható árammá, de egy családi házat ellátó, 3 kW-os rendszer összesen húsz négyzetméternyi tetőfelületet igényel, ami igazán nem sok.

Idén Tapolca lett a legtöbb, 800 négyzetméternyi napelemmel rendelkező kisváros Magyarországon, az 50 ezer főnél nagyobb települések között pedig Óbuda nyert. A Szegedi Tudományegyetem huszonnégy épületére több mint 2700 napelem telepítését kezdték meg az idén, amivel az intézmény évente 7 százalékkal csökkenti majd a villanyszámláját.

Decemberi hír, hogy Szolnokon napelem-üzem nyílt, amely ötven embernek ad munkát. Mégis a tágabb környéken három romániai fejlesztés viszi el a pálmát. A közép-erdélyi Dicsőszentmártonban 36 megawattos, a székelyföldi Gyergyószárhegyen 30 megawattos napelempark épül az MTI hírarchívuma szerint, a déli Dolj, Giurgiu és Dolj megyében pedig több településen összesen 50 megawattot telepít egy kínai befektető. Egy-egy ilyen park több tízezer háztartás áramellátását fedezi majd.

Víztisztítás olajjal: olcsó ivóvíz a tengerből

Az év zöld találmánya a véletlen következménye. Anurag Bajpayee egyáltalán nem szándékozott víztisztító eljárást felfedezni: doktorandusz hallgatóként az emberi sejtek lefagyasztásának hatékonyabbá tételén dolgozott a Massachusetts-i Általános Kórházban. A sejtfagyasztó oldathoz közönségesen glicerint szoktak adagolni, ami megakadályozza a sejteket kiszúró jégkristályok képződését. Bajpayee kísérletei során szójaolaj hozzáadásával próbálta tovább növelni a glicerin koncentrációját, mivel a szójaolaj a víz egy részét kivonja az oldatból.

A feltaláló az agyonszennyezett vizet tisztítaná meg, amellyel a repesztéses palagázkitermelés szennyezi a környezetet MTI/Máthé Zoltán

A történet akkor vett váratlan fordulatot, amikor a doktori védésen a bírálók felvetették: mit gondol Bajpayee, ha egyszer a szójaolaj a vizet megköti, de az oldat többi összetevőjét nem, miért ne lehetne a vízszennyezések eltávolítására felhasználni? "Nem hiszem, hogy sok olyan doktori védés lett volna a történelemben, amelyből végül szabadalom született" - jegyzi meg Bajpayee.

A szójaolaj csakugyan igen egyedi tulajdonságokkal rendelkezik. Vizes oldattal elegyítve, s az elegyet alig 40 fokra hevítve az olaj vízmolekulákat felveszi, miközben minden egyebet kizár magából, például sókat és más szennyezéseket. A kívül rekedt szennyező anyagokat könnyűszerrel el lehet választani, a tiszta víz pedig a szójaolajos elegy egyszerű hűtésével visszanyerhető.

Egy különleges zsírsav

A szójaolajhoz hasonló, úgynevezett direkcionális oldószerek kulcskomponensei a zsírsavak, amelyek a nagyobb víztaszító motívum mellett kisebb, a vízzel jól kölcsönható molekularészletet is tartalmaznak. Szerencse, hogy nem a szójaolaj az egyetlen direkcionális oldószer, ugyanis ebből egy úszómedencényire lenne szükség egyetlen pohár víz megtisztításához. Bajpayee viszont ráakadt a tejben is előforduló, a vízzel erősebb kölcsönhatásra lépő dekánsavra, amely a szójaolajnál jóval hatékonyabban működik.

E zsírsav segítségével nemcsak a tengervizet lehetne ihatóvá tenni, de a kőolaj- és földgázkitermelés melléktermékeként keletkező, a tengernél vagy nyolcszor sósabb szennyvizet is meg lehetne tisztítani. Bajpayee hozzáteszi: csak az USA olaj- és gázkutai naponta több mint kilencmilliárd litert termelnek ebből az extra sós léből, amit pillanatnyilag a legolcsóbb a föld alá visszapumpálni. Amint a direkcionális oldószerekkel való tisztítás anyagilag is ésszerű alternatívájává válik a mostani energiapazarló és környezetszennyező eljárásnak, bizonyára gyorsan elterjed majd.

A vásárló öröme: jön az univerzális fenntarthatósági index

A karácsonyi vásárlási láz környékén sokakban felmerülhet a kérdés, mennyire "fenntartható" egy ajándékba vett termék, de akár egy doboz üdítő, egy flakon sampon? Nehéz olyan mérőszámot kidolgozni, amely a legkülönbözőbb termékekre általánosan alkalmazva jelezné, hogy az áru gyártása-forgalmazása milyen hatást gyakorol a környezetre.

Csak hosszas kutatás után lehet kideríteni, a környezetünknek mennyibe került az áru AFP

A ma használatos különféle "fenntarthatósági indexek" az ellátási lánc más-más elemére koncentrálnak, illetve más-más hatásokat vesznek figyelembe. Például: mekkora földterületet foglal el a termék teljes életideje alatt létrejövő hulladék, vagy mennyi széndioxid-kibocsátást generál a gyártási folyamat. A probléma nem az, hogy kevés információ állna rendelkezésre; inkább az, hogy túl sokféle az adat.

Egy egységes mértékrendszer jelentősen könnyítene a vásárlók dolgán. Ez a gondolat hívta életre a Fenntarthatósági Konzorciumot (Sustainability Consortium), amelyben tíz vezető egyetem, számos nagy nonprofit vagy állami szervezet, például a WWF és az USA szövetségi környezetvédelmi ügynöksége és 80 multinacionális vállalat - egyebek között a Coca-Cola, a Disney, a Tesco, a Samsung - szakértői dolgoznak. A tanács először egy száz termékből álló mintahalmazt fog értékelni, melybe a reggeli gabonapelyhektől a mosószereken át a tévékig mindenféle árut beválogattak. Az értékelés szempontjait nemrégiben hozták nyilvánosságra.

A végső cél egy olyan standard index kidolgozása, amely a teljes ellátási láncot lefedi. A konzorciumnak azért van jobb esélye valóban informatív, egységes indexrendszer kidolgozására, mint az ezzel már most is foglalkozó értékelő cégeknek, mert olyan kényes, esetenként ipari titokként kezelt adatokhoz is hozzáfér, mint a vállalatok károsanyag-és hulladék-kibocsátása, laboratóriumi rutinjai vagy vízhasználata. Effajta érzékeny információt csak a Walmarthoz vagy a Dellhez hasonló óriásmultik nyomására hajlandók kiadni a beszállítók.

A rengeteg pénz ereje

A konzorciumban részt vevő Dell környezetvédelmi felelőse például úgy ítéli meg, hogy a csoport által gyűjtött adatok máris segítettek nekik megtalálni azt, amire a leginkább érdemes erőfeszítéseiket összpontosítaniuk. Most elsőként az LCD-képernyőket gyártó alvállalkozóikat sarkallják arra, hogy kevesebb masszívan üvegházhatású fluorozott szénvegyületet engedjenek a légkörbe.

Mivel a beszállítók számára a Fenntarthatósági Konzorciumba tömörült óriáscégek évi több százmilliárd dolláros piacot jelentenek, a csoport abban bízik, hogy az összeg nagyságrendjének puszta ereje többet lendít majd a fenntarthatóság elfogadottságán, mint bármilyen más eddigi próbálkozás. Igaz, az indexek egyelőre belső használatra készülnek, és jó pár év beletelik még, mire a vásárlók is hozzáférhetnek az értékelésekhez. Ugyanakkor a konzorcium elkötelezett az indexek nyilvánosságra hozatala mellett, még ha egyelőre nem született is döntés arról, milyen formában jutnak majd el az információk a vásárlókhoz.