Megfogja a városi áradásokat az esőkert

Elnyeli a felszínen lefutó, szennyezett csapadékot és tisztítva juttatja vissza a talajba az esőkert. Az ember alkotta biológiai gépezet a természetet utánozza, ráadásul nemcsak hasznosabb, mint egy hagyományos park, hanem fajlagosan olcsóbb is fenntartani.

Akár egy 20-30 milliméternyi csapadékkal járó, félórás nyári zápor is komoly károkat okozhat: attól függően, mennyi eső esett korábban és ezért milyen mélyen átázott a talaj, mekkora a növénytakaró aránya, illetve a terület beépítettsége. Magyarországon sokfelé van olyan kockázatos helyszín, ahol a hirtelen lezúduló csapadék eróziót, földcsuszamlást okozhat.

"Az elmúlt ötven évben áprilistól szeptemberig szinte nem volt olyan nap, hogy valamelyik hazai településen ne hullott volna nemhogy ennyi, hanem 50 millimétert is meghaladó csapadék" - mondja Varga László, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzési osztályának vezetője. Statisztikáik szerint legutóbb 2011. augusztus 4-én mértek rekordot, akkor 114 milliméternyi eső hullott Villányban és Mecseknádasdon, de Baranyában máshol is elárasztotta a településeket az özönvíz.

Ami mezőgazdasági területen égi áldás, az a városban nyűg, ezért az esővíz nagy része csatornába kerül. A klímaváltozás miatt az aszály váltakozik felhőszakadással - itthon a 2010-es csapadékrekord után 2011-ben rekordszárazság köszöntött be. Következményként egyre alacsonyabb a kutak és természetes tározók vízszintje, mind szennyezettebb a talajvíz. Az aszfalton, a járműveken, a tetőkön szennyező anyagok ülepednek meg, amelyeket a talajba mos az eső. E felületek gyorsítják is a víz lefutását, városi áradásokat okozva. (Hasonlót minden zivatar után láthatnak Óbuda lakói a teljesen körbeépített Szépvölgyi úton, amely ilyenkor vad hegyi patakká változik.)

Ez ellen hatásos az Egyesült Államokban kifejlesztett, esőkertként ismert tájépítészeti együttes, amely segít a talajba visszajuttatni a vizet, miközben meg is tisztítja. Az esőkert világszerte sikeresen alkalmazható, Ausztráliában például viharkert néven telepítik. "Aszályos területeken azért érdemes kialakítani esőkerteket, mert ott az értékes víz minden cseppjére szükség van" - mondta Pásztor Zsófia kerttervező, városi erdész az [origo]-nak. A szakember huszonkét éve él az Egyesült Államok legcsapadékosabb városában, Seattle-ben. Esőkertek építésével foglalkozik, az Edmonds főiskolán oktat, és a várostól északra elterülő Snohomish megye fenntartható fejlesztési bizottságának elnöke.

Forrás: Pásztor Zsófia

A füvesített park nem képes nagy mennyiségű csapadék elnyelésére, mivel a vízcseppek elfutnak a fűszálakon. Washington állam építési szabályzata szerint ezért részben beépített területnek számít (a fotón egy teraszos esőkert)

"A kert kialakítása a talajtervezéssel kezdődik, azután jöhet a területen honos fajokból összeválogatott növénytakaró, amely az erdő természetes működését utánozva begyűjti, felszívja és megszűri a csapadékot" - mondta.

Az esőkert tulajdonképpen eleven biokémiai laboratórium, amelyben a víz és az élőlények zavartalanul végezhetik a munkájukat. Viszonylag kis területen is meglepően hatékonyan képes csökkenteni a szennyezett csapadék hatását a városokban. A kert kiszűri a nehézfémek több mint 90 százalékát, a nitrátok és nitritek 100 százalékát, akárcsak a szénhidrogének (például üzemanyag-maradvány) közel 100 százalékát. Átlagosan elegendő a begyűjtendő terület egytizedét-egyötödét esőkertté alakítani ahhoz, hogy az éves csapadék majdnem teljes mennyisége hasznosulhasson, tehát - mondjuk - egy 300 négyzetméteres területből 30-60 négyzetmétert.

Se trágyázni, se gyomirtózni, se gondozni nem szükséges

A hagyományos parkosítás míves pázsitot, egzotikus növényeket feltételez, amelyek gondozása sokba kerülím; a sövényeket, fákat nyesni is kell. Ez mind környezetterhelő, a szükséges gépek üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Gondozás nélkül egy ilyen park nem csupán elvadulna, hanem a legtöbb növény ki is pusztulna, mivel tájidegen.

Ezzel szemben az esőkertben csak a talajtakaró faforgácsot kell időről időre pótolni. "A rendszer a természetes folyamatokat utánozza, tehát nincs szükség műtrágyára, mert a talaj folyamatosan épül azokból a növényi hulladékokból, amelyeket a talajban élő organizmusok alakítanak át hasznos anyagokká. Gyomirtó sem kell, mert a növények pillanatok alatt kitöltik a teret, és kiszorítják a gazokat. különösebb gondozást sem igényel, mert a növények olyan méretűek, ami megfelel a terület adta lehetőségeknek" - mondta a szakember.

Azért is fontos, hogy minimális legyen az esőkert fenntartási igénye, mert a különleges talajon való járkálás (a káros tömörödés miatt) és a növények, talajlakó élőlények állandó bolygatása súlyos zavart okozhat e biológiai gépezet működésében. "Fontos hangsúlyozni, hogy az esőkert nem hétköznapi értelemben vett kert, és főleg nem szabadidős park" - mondta Pásztor Zsófia. Ugyanakkor az őshonos növényekkel betelepített kert a rovarok és madarak számára is ideális életteret nyújt a nagyvárosi környezetben.

Az első esőkert 1990-ben az Egyesült Államok keleti partján, a marylandi Prince George megyében épült. Az alapötlet szerint azért képes az erdő enyhíteni a nagy mennyiségű csapadék utáni áradásokat, mert a komposzttal és kaviccsal kevert talajban mélyedések vannak, amelyekben összegyűlhet az esővíz, és onnan lassan szívódik föl a mélyebb rétegekbe (lásd az alábbi ábrát).

Forrás: Pásztor Zsófia

Így egyrészt állandó marad a természetes (föld alatti és feletti) víztározók szintje, hiszen szüntelenül, de lassan pótlódik a vízkészlet, másrészt a növényzetnek és a talajnak köszönhetően a víz meg is tisztul szivárgás közben. "A városokban és a megművelt területeken nehéz vagy lehetetlen megőrizni az erdőket, de azok sűrített utánzata segít a területek természetes vízkörforgását helyrehozni és megőrizni" - mondta Pásztor Zsófia.

A vízgyűjtők aljára szűrőként telepített talajkeverék magas százalékban tartalmaz komposztot. Nagyon fontos, hogy ez hogyan, milyen hőmérsékleten, miből készül és mi a részecskemérete, illetve, hogy mekkorák a talajkeverék nem lebomló kőrészecskéi, amelyek nem lehetnek porméretűek sem. Az eddig adatok azt mutatják, hogy még a huszonkét évvel ezelőtt telepített első esőkertben sem kellett cserélni a szűrőrétegeket, mert a felhalmozódó káros vegyületek átalakulnak a növények számára feldolgozható anyagokká, illetve a talaj lassan és szétterítve megköti őket.

Forrás: Pásztor Zsófia

A tetőfelületek is hasznosíthatók esőkertként

Hosszú távon költségkímélő

A tervezésen múlik minden, mondja a szakember. "Első fázisban talán drágábbnak tűnhet, hogy a füvesített-parkosított területekhez képest az esőkert megtervezése több szakember, kerttervező, statikus mérnök együttműködését, valamint több engedélyeztetést igényel" - mondta Pásztor Zsófia. Szintén növeli a költségeket a különleges talajkeverék összeállítása, amelynek pontosan illenie kell az adott területhez.

Viszont mindezzel helyettesíthető rengeteg vízelvezető eresz, árok és csatorna megépítése és folyamatos karbantartása, enyhíthető a meglévő rendszerek terhelése. Elkészülte után pedig alacsony a fenntartási költsége - mondta a szakértő. Mivel csökkenti az áradásveszélyt és a természetes vízbázisok kiszáradásának kockázatát, hosszú távon olcsóbb, mint a hagyományos, csatornázással párosított füvesítés-parkosítás.

12 000 kert mozgalom
A Seattle-ben végzett kutatások szerint az útburkolatokról és háztetőkről lecsorgó víz okozza a legkomolyabb környezetkárosítást a város melletti Puget Sound-öbölben, amely a környék bálnapopulációjának fő táplálékául szolgáló lazacok átjárója az ívóhelyekre. 2011 nyarán a Washington Állami Egyetem, a Puget Soundot övező tizenkét megye természetvédelmi irodái és esőkert szövetségei azt határozták el, hogy mindegyik megyében legalább ezer esőkert épüljön meg, nemcsak cégek és állami intézmények, hanem magánszemélyek birtokában álló területen is. Az esővíz megfogása, de az állatvilág szempontjából is sok kis esőkert nagyobb jelentőségű, mint egyetlen nagy. A programot Pásztor Zsófia vezeti, aki elmondása szerint Magyarországon is szívesen segédkezik hasonló mozgalom szervezésében.