Különösen gyakran fordul elő az Egyesült Államok keleti partvonalán, Washingtontól New Yorkon át Bostonig, hogy a csatornarendszerben olyan mértékben felgyülemlenek a gázok, hogy berobbanva felröpítik a csatornafedeleket a környéken. Az öntöttvas fedél képes átszakítani egy terepjáró masszív padlólemezét, de a gázelegy miatt haltak már meg munkások is a csatornarendszerben.
Helyenként a gyúlékony metánból a szokásos érték ötvenszeresét mérték a jelenség okait feltérképező szakemberek. Eredményeikről az Amerikai Fizikai Társaság márciusi konferenciáján számolt be a kutatásvezető Robert Jackson, az észak-karolinai Duke Egyetem ökokémikusa. A csatornarobbanásért elsődlegesen a gázhálózat elöregedése a felelős, a vezetékeken ugyanis több ezer lyukat detektáltak, amelyekből folyamatosan szivárog a gáz.
A helyiek gyakran tréfálkoznak azzal, hogy Washington mocsárra épült. A mérések szerint a levegő néhol a városokban szokásos 2 ppm háttérszinthez képest 100 ppm metánt tartalmaz (a koncentrációt mutató parts per million mértékegység azt jelenti, hogy minden egymillió összetevőben 2, illetve 100 metánmolekulát találtak).
Az amerikai kutatók keresztül-kasul autóztak a washingtoni utcákon, és két hónapon át folyamatosan rögzítették a gázszivárgás mértékét. A kutatás nagy újdonsága, hogy ez a metán biztosan a városi elosztóvezetékekből származik a szénizotópos vizsgálatok szerint, nem pedig a mocsári mikrobáktól. Több benne ugyanis a fosszilis (kitermelt) eredetre utaló 13C szénizotóp, míg a baktériumok termelte metánra jellemzőbb a 12C izotóp jelenléte.
A csatornarendszerben ennél súlyosabb volt a helyzet, ott helyenként akár 100 000 ppm is volt a metán szintje, márpedig a szakértők szerint negyvenezres szint fölött megnő a berobbanás kockázata. Ilyen évente átlagosan harmincnyolcszor következik be Washingtonban. Jackson egy korábbi, hasonló vizsgálat alapján Bostonban is a szétrozsdásodott csőhálózatot nevezte meg fő károkozóként.
A felszínen és a magasban is káros
A gázszivárgás azonban nemcsak pazarlás, hanem súlyos légszennyező tényező. Noha az üvegházhatást okozó gázok közül a szén-dioxid ismertebb, a metán sokkal veszélyesebb: előbbinél huszonegyszer több hőt képes csapdába ejteni a légkörben, ezzel fokozza a globális fölmelegedés ütemét. A CO2 ötven-kétszáz évig marad meg az atmoszférában, míg a metán csak tíz-tizenötig - ám szintje rohamos mértékben emelkedik. A légköri metán koncentrációja az iparosodás korában mintegy 0,7 ppm volt, ma pedig közel 1,8 ppm, azaz több mint a kétszerese a korábbinak.
Metán kerülhet a levegőbe egyebek között a mocsaras területekről, a szarvasmarha-trágyából, az erdőtüzekből és a kőolajkitermelés során. E természetes forrásokat nem igazán lehet korlátozni, ezzel szemben a szétrozsdásodott gázvezetékből elillanó metán viszonylag könnyen megfogható.
A légkör metánterhelése tehát a kutató szerint csökkenthető a városi gázvezetékek rendszeres ellenőrzésével és javításával. S bár a metán közvetlenül nem ártalmas az egészségre, veszélyes lehet abból a szempontból, hogy fokozza a földfelszíni ózon kialakulását a felszín közelében a forró, nyári napokon (a reakcióban az ibolyántúli sugárzás játszik közre). A három oxigénatomból álló molekula sejtroncsoló hatású, irritálja és károsíthatja a légzőszerveket.
Magyarország nem szennyez
A metán a háztartási gáz (földgáz) fő alkotóeleme. A hazai hálózatban áramló gáz több forrásból származik, metántartalma 84,5-98,3 százalék között ingadozik - mondta az [origo] kérdésére a hazai nagynyomású földgázszállító rendszert üzemeltető Földgázszállító (FGSZ) Zrt. Az FGSZ közel 5800 kilométer hosszú hálózata acélcsövekből épített, gáztömör rendszer. Ez azt jelenti, hogy a csőszálakat hegesztéssel rögzítik egymáshoz, megakadályozva a vezetékben szállított földgáz környezetbe való kijutását, szivárgását.
Minden egyes épülő távvezeték esetében olyan korrózióvédelmi rendszert építenek ki (ez a katódvédelmi rendszer), amely folyamatosan szavatolja a biztonságot. Távfelügyelettel ellenőrizhető, így azonnal kiszűrhetik és javíthatják az esetleges meghibásodást. "Minden elvégzett vizsgálat, ellenőrzés azt a célt szolgálja, hogy a rendszer gáztömör maradjon, és a szállított földgáz ne kerülhessen ki a környezetbe" - mondta az FGSZ. "Az amerikai helyzethez hasonló tömörtelenség a magyarországi nagynyomású földgázszállító rendszeren nem fordulhat elő."
Ami a városi elosztóvezetékeket illeti, Budapest rendelkezik a magyar városok közül a leghosszabb gázvezetékkel. A Főgáz Földgázelosztási Kft. 5080 kilométeres vezetékhálózatot üzemeltet. A folyamatos ellenőrzéseknek, karbantartásoknak és felújításoknak miatt nagyon jó a vezetékek állapota - mondta Bálint Norbert szóvivő. A hálózat közel 70 százaléka PE (műanyag) és 30 százaléka hegesztett acélvezeték, amely együttesen minimálisra csökkenti a gázszivárgás kockázatát.