Milyen idő lesz 2018-ban?

Gigászi számítógépes kapacitást mozgatnak meg a klímakutatók, hogy használható előrejelzést kapjanak arról, milyen lesz a klíma tíz év múlva. Az eredmények eléggé ellentmondásosak. 

Meglepő eredményeket közölt egy angol klímakutató csoport a Science folyóiratban még 2007-ben. Modellszámításaik alapján azt jósolták, hogy néhány éven belül hirtelen nőni kezd a Föld átlaghőmérséklete. Az elemzést a brit meteorológiai szolgálat Hadley Központjában végezték Exeterben Doug Smith vezetésével.

A több mint tízéves munka eredményének közlése fordulópont volt Smith klímakutatói karrierjében, és nem a legszerencsésebb. Hat évvel a publikáció után, 2013-ban ugyanis már látszik, hogy a hőmérséklet nem ugrott meg az elvárt módon.

A Hadley Központ kutatói előbb két korábbi évtized mért adatain tesztelték, hogyan válik be az új, tíz éves modell. Ezután 2015-ig, majd 2020-ig készítettek előrejelzéseket. A modell kisebb melegedést mutatott (kék vonal), mint a szokványos klímaszimulációk (lila vonal), de valójában még kevésbé melegedett a Föld (fekete vonal) Forrás: Nature

Jó módszer?

Az évtizedes elemzés egészen más műfaj, mint a megszokott, több évtizedre szóló klímamodellek elkészítése. Az utóbbiaktól azt várják a meteorológusok és klímakutatók, hogy legalább három évtizedes időtávban jellemezzék az éghajlat alakulását, és az egyáltalán nem probléma, hogy egy-egy évtizedben aztán nem a modell szerint alakul a klíma.

Fiatalok egy római szökőkútnál. Magyarország klímája mediterrán jellegűvé válik a 21. század végére a hagyományos, hosszú távú klímaszimulációk szerint Forrás: AFP/Tiziana Fabi

A klímatudomány mindenkori eredményeit az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete, az IPCC összegzi. A testület 2007-es jelentése állapította meg, hogy kétségtelenül melegszik a Föld, és ennek szinte teljesen biztosan az emberi tevékenység az oka. A következő átfogó jelentés első része idén szeptemberben jelenik meg, és előkészítésében tizenhat olyan kutatócsoport is közreműködik, amelyek az évtizedes előrejelzésekkel kísérleteznek.

Eddig közölt eredményeik szerint lassabb felmelegedés várható a következő pár évben, mint ahogy a hagyományos modellek mutatják. A klímatudomány viszont megosztott a kérdésben, sokan nemcsak az eredményeket vitatják, hanem magát a módszert. Közéjük tartozik Szépszó Gabriella, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati modellezéssel foglalkozó munkatársa. "Meglehetősen szkeptikus vagyok a tíz-tizenöt évre szóló előrejelzésekkel szemben. Magyarországon tudomásom szerint nem foglalkozik ilyesmivel senki, az OMSZ-ben és az ELTE-n több évtizedre, sőt százötven évre készítünk éghajlati szimulációkat" - mondta az Origónak.

Új utakon

Miért ekkora újdonság az évtizedes előrejelzés? Doug Smith és kollégái tulajdonképpen a napi előrejelzéseket készítő meteorológusok módszereit párosították egy standard éghajlati modellel. Húsz nap jellemző klímaadatait gyűjtötték össze 2005-ben, többek között a levegő és az óceán hőmérsékletét, az tengervíz sósságát, a szélirányt és -sebességet, a légnyomást. Minden egyes nap adatsorát külön-külön beillesztették a Hadley Központ klímamodelljében, majd tízéves távlatban futtatták a számításokat, az üvegházhatású gázok koncentrációjával és más tényezőkkel együtt.

Ezzel szemben a hagyományos modellezési folyamat mélyen a múltban, jóval az iparosodás kora előtt kezdődik, hogy megbecsülhető legyen, mi számít megszokott éghajlatnak az utóbbi több száz évben, és ehhez képest milyen nagy ívű változásokra lehet számítani a következő évszázadban.

Zsúfolt spanyol tengerpart a mediterrán hőségben Forrás: AFP/Miguel Riopa

Smithék eljárása kezdetben jó eredményeket mutatott, például azt jelezte, hogy 2008-ig kevésbé melegszik a Föld, mint ahogy a hagyományos modellek jósolták. Az új eljárás viszont gyorsuló felmelegedést jelzett 2011-től, ám ez eddig nem következett be. "Jelenleg még nem tudjuk, mi ennek az oka" - ismerte el Doug Smith a Nature-ben.

"Ezek az előrejelzések beválhatnak néhány hónapos vagy egy-két éves távlatban, szakszóval ennyi a prognosztikai értékük. Viszont ezen a távon túl egyre pontatlanabbá válnak, függetlenül attól, milyen modellt használnak" - magyarázta Szépszó Gabriella. Ennek az az oka, hogy kiindulópontként a jelen állapotot használják, és az éghajlat alig módosul egyik évről a másikra. Amint viszont gyarapodni kezdenek a változások, a modell eredményei egyre kevésbé tükrözik a valóságot.

Politikai nyomás

Akkor mire jó mindez? A kutatók a folyamat optimalizálására és az éghajlati szimulációk rejtett hibáinak felderítésére használják az eredményeket. Az OMSZ munkatársa szerint az intenzív kutatással javulni fognak az évszakos időjárás-előrejelzések, ami roppant hasznos például a mezőgazdaságban, de akár annak eldöntésében is, hogy mikor menjünk nyaralni, de tíz évre előre biztosan nem lesznek jobbak a prognózisok.

"Nem tervezünk hosszú távra, csak maximum egy évtizedre. Úgy látom, hogy a brit kollégák ezt a politikai igényt is megpróbálják kiszolgálni, de hozzáteszem, hogy az előrejelzési módszereken mindig van mit javítani" - mondta.

Doug Smith viszont abban bízik, hogy a modellek csiszolásával, több kiindulási adattal és jobb statisztikai elemzéssel eljön az az idő, amikor valószínűségi előrejelzést lehet adni a következő évtized hőmérsékleteire és talán a csapadékmennyiségeire is. Hogy mikor? Leghamarabb egy évtized múlva.

Turisták védekeznek a forróság ellen Barcelonában Forrás: AFP/Josep Lago

A bűvös dekád

Az évtized az a legkisebb időtáv, amelyben egyáltalán értelmes megállapításokat tenni az éghajlatváltozásról Michel Jarraud, az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének főtitkára szerint. Tény, hogy soha ilyen gyorsan nem emelkedtek az évtizedes átlaghőmérsékletek, mint 1990 és 2010 között. Viszont ahhoz képest, hogy milyen hatalmas mennyiségben engedünk üvegházgázokat a levegőbe, mégis viszonylag lassúnak számít a felmelegedés.

Az egyik ok valószínűleg az, hogy az óceánok több hőt képesek elnyelni, mint korábban feltételeztük, akár 700 méteres mélységben is. Az is vizsgálat tárgya, hogy a kisebb vulkánkitörések hamuja, továbbá a kínai iparosodás miatti por- és légszennyezés miatt mennyivel több napsugárzás verődik vissza a világűrbe, mint korábban. Szintén lehetséges részmagyarázat a 2000-es évtized szokatlanul csendes naptevékenysége, amely miatt eleve kevesebb sugárzás érhette el a Földet.

A még fontosabb kérdés az, hogy mindez jelentheti-e azt, hogy a jövőben is kisebb felmelegedésre számíthatunk? Az Illinoisi Egyetem munkatársai, Michael Ring és kollégái szerint bolygónk kevésbé érzékeny az üvegházhatású gázokra. Míg az IPCC szerint, ha megkétszereződik a légkörbe került üvegházgázok szintje, akkor 2-4 Celsius-fokkal nő a globális átlaghőmérséklet, addig Ringék szerint ugyanennyi gáz 1,5-2 fokos emelkedést okoz.

Ezt számos kutató vitatja, hozzátéve, hogy még ha valóban így is van, csupán annyit jelent, hogy a 2050-re várt klímaváltozás mondjuk 2060-ban következik be, tehát megnyugvásra semmi ok.