Miért nem nőtt az utóbbi évtizedben olyan ütemben a Föld átlaghőmérséklete, mint ahogy a korábbi modellszámítások előrejelezték? Többek között erre a kérdésre is választ próbál adni az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete azon a konferencián, amely hétfőn kezdődött Stockholmban.
A pénteken záruló tanácskozáson 195 ország kormányzati illetékesei és klímakutatói véglegesítik a 2013-2014-es IPCC-jelentés első kötetét, amely a klímatudomány legfrissebb eredményeit foglalja össze.
„Biztosan az emberi tevékenység, és főleg a fosszilis tüzelőanyagok használata miatt következett be az 1950-es évek óta tartó melegedés. Emiatt melegedett fel az óceánok vize, olvadt a jég, nőtt meg a világtenger szintje és változtak az extrém időjárási események jellemzői” – áll a dokumentumnak abban a munkaváltozatában, amelyet a Reuters ismertet.
A klímaváltozás következményei súlyosbodni fognak, amennyiben a világ országai nem szorítják le gyors ütemben az üvegházhatású gázok kibocsátását, állapítja meg a 259 szerző közreműködésével készült jelentés.
A legfontosabb következtetés az, hogy a század végére 4,8 Celsius-fokkal is megnőhet a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti időkhöz képest. Gyors és jelentős kibocsátás-csökkentéssel azonban el lehet érni, hogy csak 0,3 fok legyen a felmelegedés. A jelentős kibocsátó országok azonban viszonylag kevéssé foglalkoztak a klímapolitikával a 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válság miatt, például az ENSZ 2009. novemberi koppenhágai konferenciáján nem sikerült átfogó klímavédelmi egyezményt kötni.
A világtenger szintje 19 centiméterrel emelkedett meg a 20. században. A folyamat tovább tart, és még 26-81 centiméteres emelkedésre lehet számítani a 21. század végéig, derül ki a jelentés munkaverziójából, komolyan fenyegetve az alacsony part mentén fekvő államokat. A mostani dokumentum nagyobb emelkedést jelez előre, mint a 2007-es, azért, mert korábban az IPCC szakértői nem vették teljes mértékben figyelembe az olvadó Grönland és Antarktisz miatti kockázatokat.
A jelentés arra is választ ad, hogy miért nem nőtt az átlaghőmérséklet az elvárt mértékben a 21. század elején. A jelentés összefoglalójához mellékelt, 127 oldalas technikai összefoglaló szerint nem példa nélküli az ilyen, tizenöt éves szünet a történeti klímaadatok szerint.
A mostani viszonylagos hűvösségnek eszerint többes oka van: a napsugárzás egy részét visszaverő vulkáni hamu, és az is, hogy a légkör talán egy kicsivel kevésbé érzékeny az üvegházgázok felhalmozódására. A dokumentum szerint viszont a következő években visszagyorsulhat a melegedés.