Így került csavarlazító az abasáriak ivóvizébe

Legnagyobb kincseink egyike az ivóvíz

Régi gyárakból évtizedeken át szivároghattak az Abasár környéki kutakba azok az ipari oldószerek, amelyek egy hónapra megkeserítették a helyiek életét. Egy hónapig nem volt ivóvíz, rendőrségi vizsgálat fogja kideríteni, hogy ki a felelős a szennyezésért. Az abasáriaknak egészségügyi szűrést ígérnek.

Október elején még egyáltalán nem lehetett használni a csapvizet a Heves megyei Abasáron, leszámítva a WC-öblítést. Később már jó volt fürdésre és mosásra, november elején már fogat is moshattak vele a helybeliek, péntektől pedig már megint lehet inni és főzni is a vízzel.

Abasár vizét az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV) biztosítja, a cég idén márciustól vette át a szolgáltatást a község nonprofit alapon működő vízszolgáltató kft.-jétől. A vállalat az átadás-átvétel során kezdte módszeresen vizsgálni a víz minőségét, a mintákat saját akkreditált laboratóriumuk elemezte.

Abasár, október 9.: akkor sem inni, sem fürödni nem lehetett a vízzel Forrás: MTI/Komka Péter

Csavarlazító vegyületek a vízben

Az első gyanús minták májusban bukkantak fel, a vízben szokatlanul sok volt három ipari szerves oldószerből, a szén-tetrakloridból, a triklór-etilénből és a tetraklór-etilénből. „A koncentrációjuk a határérték közelében járt” – mondta az ÉRV stratégiai és minőségügyi igazgatója, Lőrinc Ákos az Origónak. Ezzel ellentétben a megyei kormánymegbízott, Horváth László azt mondta, hogy a koncentráció ekkor már a határérték fölött volt.

Lőrinc szerint az adatok szerepelnek az ÁNTSZ-nek elküldött szokásos negyedévi jelentésükben, és ezzel ők minden törvényi kötelezettségnek eleget tettek, és olyan vizsgálatokat is végeztek a szennyezés felderítésére, amelyek nem szerepelnek a rendszeres mintavételezést előíró kormányrendeletben. A kormánymegbízott szerint viszont hibázott a cég, de az ÁNTSZ is, amikor nem lépett az ügyben, és a vizsgálat végéig kezdeményezte amegyei tiszti főorvos felfüggesztését.

Az ÉRV vezetői október 7-én jelentek meg személyesen az önkormányzat, majd az ÁNTSZ irodájában, közölve, hogy legutóbbi méréseik szerint a határértékeket meghaladó mennyiségű oldószer van az abasári vízben. Összeült a megyei védelmi bizottság, melynek Horváth az elnöke. A járási népegészségügyi intézet még aznap este leállíttatta a vezetékes vizet a községben, és elrendelte, hogy biztosítsák az átmeneti vízellátást. Az abasáriak lajtos kocsiból kaptak vizet, az Origo riporterének többen is panaszkodtak, hogy ennyiből inni éppen lehet, de csak „macskamosdásra” futja, és nehéz cipelni a vödröket, demizsonokat.

Mindegy, hogy lenyeljük vagy felszippantjuk

A teljes tiltásra azért volt szükség, mert mindhárom vízbe került vegyszer attól függetlenül káros az egészségre, hogy belélegezve, lenyelve vagy bőrön át kerül a szervezetbe. Mind a három anyag illékony, így tehát nem csak az volt a baj Abasáron, hogy valaki megitta a vizet, vagy főzött vele, hanem az is, hogy ezek a vegyületek elpárologtak a zuhanyozással vagy a forralás miatt.

Az ÉRV egyik víztározója Abasáron Forrás: MTI/Komka Péter

A szén-tetrakloriddal jól lehet oldani a zsírokat, olajokat, gyantákat, korábban tűzoltásra és hűtőközegként is alkalmazták. A triklór-etilént szintén az iparban használták nyersgumi, bitumen és kátrány oldására, ruhafélék száraztisztítására. A tetraklór-etilén fémalkatrészek zsírtalanítására és vegytisztításra alkalmas. Mindhárom vegyületet használják galvanizálásban is, de a hétköznapi életben egy abasári lakos csak úgy kerülhetne kapcsolatba velük, ha például vásárol egy flakon csavarlazítót.

A szerves mikroszennyezőket az alacsony és nem állandó koncentráció miatt nehéz pontosan felderíteni. Az ÉRV mérnökei is azt tapasztalták, hogy a községet ellátó vízmedencéknél magasabb volt a szennyezés, mint egyes fogyasztóknál. A hazai és EU-s előírások együtt szabnak meg 10 µg/l (mikrogramm/liter) határértéket a triklór-etilénre és a tetraklór-etilénre, míg a WHO ivóvíz-minőségi útmutatója szerint szén-tetrakloridból maximum 4 µg/l, triklór-etilénből 20 µg/l, tetraklór-etilénből 40 µg/l lehet a vízben.

Ezek az oldószerek szerencsére csak abban az esetben jelentenek egészségügyi kockázatot, ha hosszabb időn át, illetve nagy koncentrációban jutnak a szervezetbe. Ez az oka annak, hogy az uniós szabályozásban és a WHO ajánlásában is határérték, és nem teljes tiltás szerepel – közölte az Országos Környezetegészségügyi Intézet az Origóval. Azt pedig, hogy valakit megbetegített-e a szennyezés Abasáron, célzott szűrővizsgálatok fogják kideríteni – mondta Horváth László.

Nyomásproblémák

Eközben ideiglenes vezetékrendszert építettek ki Abasáron, a település magasabban fekvő részét Pálosvörösmarton át Mátrafüredről látták el vízzel, az alacsonyabban levő rész pedig olyan kutakból kapta a vizet, amelyeket korábban a honvédség működtetett. A mintákból viszont az derült ki, hogy a kutak vizében 15 mikrogramm arzén van literenként, ami már nem felel meg a január 1-jétől 10 mikrogrammra csökkentett határértéknek (korábban Magyarországon 50 mikrogramm arzén is engedélyezett volt arra hivatkozva, hogy a lakosság jellemzően alig fogyaszt tengeri halat, amelyekben felhalmozódik a méreg).

Forrás: MTI/Komka Péter

Ezután nem volt más választás, mint leállítani a vízvételt a kutakból, és a teljes község vízhálózatát átállítani a füredi vízre. Abasár vízhálózata viszont úgy épült ki, hogy a magaslaton fekvő medencékből folyt a víz a csőhálózatba, míg most pumpákkal kell biztosítani a nyomást, így pedig a csőtörés vagy egy elromló nyomásszabályzó jóval nagyobb bajt okoz. Pontosan az utóbbi következett be november 8-án: a hirtelen megnövekvő nyomás miatt tucatnyi bojler hibásodott meg. A károkat azóta összesítette az ÉRV, a cég biztosítója fog fizetni emiatt.

A Pálosvörösmart és Abasár közötti ideiglenes csővel párhuzamosan földbe ástak egy nagyobb kapacitású vezetéket, amellyel már télen is el lehet látni a települést. Kedden, szerdán és csütörtökön az ÁNTSZ elemezte a vízmintákat, és végül pénteken adott engedélyt arra, hogy az abasáriak ihassák is a csapvizet. A szennyezés előtti állapot viszont csak akkor áll helyre, ha megépül egy 3,9 kilométeres külön vezeték Mátrafüred és Abasár között, mert úgy fentről lefele folyva kapná a falu a vizet, és állandó lenne a nyomás.

Honnan ered a szennyezés?

Hidrológiai és rendőrségi vizsgálat fogja kideríteni, hogy a szennyezésért ki a felelős. A község fölötti Pipis-hegyen az ötvenes években lőszert gyártottak, a nyolcvanas évek végéig pedig egy diódaüzem működött, tehát logikus azt feltételezni, hogy onnan ered a szennyezés – mondta Horváth László. A vízmintákban vinil-kloridot is találtak, ami csak az oldószerek lassú bomlásával jelenik meg, ez is arra utal, hogy húsz-harminc éves szennyezésről van szó, ami mostanában érte el az ivóvízréteget. A kormánymegbízott információi szerint már 2010-ben is volt olyan mérés, amely azt mutatta, hogy a határérték közelében jár az oldószerek koncentrációja az abasári ivóvízben.

Kapcsolótábla az ÉRV abasári telephelyén Forrás: MTI/Komka Péter

A szennyezés elhárítása és az okok felderítése eddig 260 millió forintjába került a központi költségvetésnek. A kormány 90 millió forintot csoportosított át az ÉRV javára, ez az ára a Mátrafüred és Abasár közötti vízvezetéknek. 70 milliót a Vidékfejlesztési Minisztérium költ az Abasár környéki vízbázisok úgynevezett alapállapot-elemzésére, és további 100 milliót a szennyezés kivizsgálására.A kutatófúrásokat a miskolci egyetem hidrológusai végzik.

A vizsgálat azért fontos, mert az oldószer 50 ezer ember vízellátását veszélyeztetheti a környéken, beleértve a pár kilométerre lévő gyöngyösiekét. Október 10-én az ÁNTSZ még azt közölte, hogy a szomszédos települések vizében még nem jelentek meg a szennyezőanyagok. (Gyöngyösön, Gyöngyöshalászon, Halmajugrán, Markazon, Pálosvörösmarton és Visontán végeztek hatósági laborvizsgálatokat.)

A rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomoz. Akárki is felelős a szennyezésért, elemi hibát követett el, mert ezeket a szereket könnyű semlegesíteni: elég lett volna megakadályozni, hogy a talajba kerüljenek, és hagyni, hogy elpárologjanak. A védelmi bizottság most olyanok jelentkezését várja, akik annak idején dolgoztak a szóban forgó üzemben, hogy mondják el, hol voltak hulladék- és veszélyesanyag-tárolók a telephelyen.