Összehozták a szegény-gazdag egyezséget a klímacsúcson

Kompromisszumot kötöttek a varsói klímacsúcson a fejlett és a fejlődő országok tárgyalói arról, hogy minden országnak erőfeszítéseket kell tennie a klímaváltozás lelassítása érdekében. Most úgy néz ki, 2015 végén meglesz a mindenkire vonatkozó klímavédelmi egyezség.

A lengyel fővárosban két héten át tartó ENSZ-konferencia hivatalosan péntek este ért véget, azonban csak szombat estére egyeztek meg a felek. Eszerint az egyes országoknak minél hamarabb be kell jelenteniük, mennyivel járulnak hozzá a közös üvegházgáz-csökkentéshez. Ideális esetben a bejelentések 2015 március végéig megtörténnek, így marad idő az elbírálásukra. Ezek alapján kötnék 2015 végén Párizsban azt a nemzetközi egyezményt, amely minden államot arra kötelez, hogy fogja vissza üvegházgáz-kibocsátását.

A fejlett országok tárgyalói azt szerették volna elérni, hogy minden állam „kötelezettség”-et vállaljon az üvegházgáz-csökkentésekre, mert a „hozzájárulás” szó túl gyengén hangzik, de végül az utóbbi lett a kompromisszumos kifejezés.

A varsói tárgyalások az utóbbi három napban teljes kudarccal fenyegettek, mert a fejlődő és a fejlett országok tárgyalói nem tudtak megegyezni arról, melyik ország milyen arányban viselje a klímavédelmi intézkedések terheit. A közös fellépésre azért van szükség a klímakutatók többségének álláspontja szerint, mert a globális felmelegedés miatt a jövőben többször lesz szárazság, áradás, és emelkedni fog a tengerszint.

A korábbi klímavédelmi egyezmény, az úgynevezett kiotói jegyzőkönyv csak a fejlett országokra terjedt ki (például Magyarországra és az EU tagállamaira), éppen emiatt nem volt hajlandó ratifikálni az amerikai törvényhozás. Az USA álláspontja szerint egy ilyen megállapodásból nem maradhatnak ki az olyan gyorsan fejlődő, és egyre több szenet-kőolajat használó országok, mint például Kína és India.

Varsóban a kínai tárgyalók azt hangoztatták, hogy elsősorban a fejlett országoknak kell jelentős üvegházgáz-csökkentést bejelenteniük, hogy a fejlődő államoknak lehetősége legyen a szén, a kőolaj és a földgáz felhasználása révén leszorítaniuk a szegénységet.

Az amerikai klímadiplomaták erre megjegyezték, hogy 2012-ben minden állam egyetértett abban, hogy mindenkire kötelező lesz a 2015-ös párizsi egyezmény, és azzal vádolták a fejlődők tárgyalócsoportját, hogy korábbi megállapodásokhoz térnek vissza. „Az az érzésem, mintha időhurokba kerültem volna. Ez ostobaság” – idézi a Reuters Todd Stern, az USA klíma-különmegbízottjának reakcióját.

„A varsói tárgyalók éppen időben értek el annyit, hogy mehessen tovább a folyamat” – így értékelte a kompromisszumot a World Resources Institute nevű agytröszt elemzője, Jennifer Morgan a Reutersnek. Ha minden valóban a lengyel fővárosban megállapított menetrend szerint halad, akkor a 2015-ben aláírt egyezmény már a két legnagyobb szennyezőre, Kínára és az USA-ra is vonatkozni fog. A megegyezés viszont csak 2020-tól lépne hatályba, miután kellő számú ország ratifikálja.