Kit érdekel, hogy nedves-e a szemét? Mostantól mindenkit

Munkások műanyag hulladékot válogatnak a Fe-Group Invest Zrt. X. kerületi, szelektív hulladékot feldolgozó telepén.

Épp csak belejött a szelektív hulladékgyűjtésbe? Most egy új rendszert kell megtanulni, hamarosan ugyanis teljesen átalakul a szemétfeldolgozás Magyarországon. Az új gyakorlat lényege, hogy annak alapján kell majd válogatni a hulladékot, hogy az nedves vagy száraz.

Kétkukás háztartási hulladékgyűjtés indul Magyarországon 2015. január elsejétől – jelentette be Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár szerdán Mezőfalván, ahol egy műanyag-hasznosító üzem alapkövét tette le. Az itthon teljesen új terv szerint a háztartásoknak a szerint kell majd szétválogatniuk a szemetet, hogy az száraz vagy nedves.

A szárazkukába kerülne a papír, a műanyag, a fém, az üveg, és – nagy újdonságként – a ruha is, ami eddig nem szerepelt az újrahasznosítandó anyagok között Magyarországon. A nedves kukába kerül például a levágott fű, a fanyesedék, vagyis az úgynevezett zöldhulladék, az élelmiszer-maradék, a használt papír zsebkendő, a pelenka stb. A két típusú hulladékot utóválogatóba szállítják, ahol összesen harmincnyolc csoportba szelektálják. Például külön-külön csoportba kerülnek az anyaguk szerint szétválogatható újságok, samponosflakonok és sörösdobozok, és külön kerül mindaz, amit komposztálni lehet.

Ami nem szétválogatható, és trágya sem lehet belőle, viszont elégethető, abból tömörített fűtőanyag (angolul refuse-derived fuel, RDF) készül. A szemetet úgy tömörítik össze, mint a brikettet vagy a pelletet, többek között éghető műanyagok és lebomló szerves anyagok kerülnek bele. Az RDF nedvességtartalma 15 százalék, fűtőértéke 17-22 megajoule/kilogramm, míg a széné körülbelül 24 mJ/kg, így az RDF-et többek között villanyáramot és távhőt előállító erőművekben, cementégető kemencékben lehet elhasználni. Háztartások fűtésére nem lesz alkalmas.

A száraz-nedves gyűjtési rendszerben tehát csak az kerülne a hulladéklerakókba, ami a fenti módszerekkel már semmiképp sem hasznosítható. Ez mindenképpen előnyös, mert most a hazai háztartási hulladék 70 százaléka válogatás nélkül szeméttelepeken végzi, míg Németországban 2, Ausztriában 10 százalék ez az arány. Illés Zoltán bejelentése viszont teljes meglepetésként érte a legnagyobb hulladékos közhasznú vállalatot, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-t és az újrahasznosítással foglalkozó környezetvédelmi szervezeteket egyaránt, és a megvalósítása is jó pár kérdést felvet.

Válogatják a műanyagot egy budapesti, X. kerületi, szelektív hulladékot feldolgozó telepen Forrás: MTI/Kallos Béla

Mi lesz a komposztálással?

A nagyobbik gond a nedveskuka tartalmának kezelése lenne – magyarázta Rátz Judit, a Humusz Szövetség nevű civil szervezet alelnöke. „Számomra elképzelhetetlen, hogyan lehet kiválogatni a krumplihéjat a használt pelenkák közül” – mondta az Origónak. A megoldás akkor tűnik megvalósíthatónak, ha a háztartásokat arra biztatják, hogy amit csak lehet, komposztáljanak a kertben vagy a panel környékén, a fanyesedéket terítsék ki szerves talajtakarónak, szakszóval mulcsnak. „Egy környezetvédő szempontjából mindez nem is szemét, inkább zöld javaknak szeretjük nevezni” – mondta a szakember. Így tehát csak azt a lebomló hulladékot dobnánk el, amellyel tényleg nem tudunk kezdeni semmit. (Korábbi cikkünkben olvashatja el, mennyi minden mehet a komposztba.)

A szárazkuka anyagait könnyebb lenne szétválogatni. Az egyik megoldás az, hogy a lassan mozgó futószalag mellett állva kézzel, ránézésre válogatják a szemetet, ennek az az előnye, hogy új munkahelyek jöhetnek létre. A másik megoldás hatalmas technológiai beruházással jár, de fotocellákkal, mágnessel, úsztatással, szűréssel, derítéssel el lehet különíteni a papírt, a fémet stb. Hátránya, hogy a drága berendezések miatt nagy tőke és sok idő kell a beruházáshoz.

Mi lesz Budapesten?

A dolgot tovább bonyolítja, hogy a fővárosban éppen most épül ki a házhoz menő szelektív gyűjtés rendszere, mégpedig úgy, hogy az eddigi zöld kukák mellé egy sárga és egy kék kerül. A sárgába műanyagot és fémet lehet bedobni, tehát ide kerülnek a PET-palackok, a különféle flakonok, a műanyag szatyrok, kimosva a joghurtospoharak, az alumínium italos- és konzervdobozok. A kékbe kerül minden papír és karton, de a kiöblített tejes- és gyümölcslés dobozok is. Élelmiszer-maradványt tartalmazó szemetet egyik szelektív kukába sem szabad bedobni.

Mi történik, ha menet közben kell átállni egy új gyűjtési rendszerre? „Az államtitkár úr elképzeléseiről, illetve a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-t érintő várható feladatokról részleteket nem tudunk, így a feltett kérdésekre válaszokat nem tudunk adni” – írta az FKF sajtóosztálya az Origónak. A kukákat majd egyszerűen átcímkézik, és az új rendszerben használják – mondta erről az államtitkár a Metropolnak.

Miért lenne jó visszavinni az üveget?

A száraz-nedves válogatás egyik újdonsága az lenne, hogy az üveget is a szárazkukába kellene dobni. A fővárosi rendszer indulásakor a balesetveszéllyel és a zajjal indokolták, hogy miért nem szabad üveget dobni sem a kék, sem a sárga kukába. „Ez szerintünk is komoly ellentmondás” – mondta Rátz Judit. Környezetvédelmi szempontból ugyanis nem jó összetörni, beolvasztani és újraönteni az üveget, mert ez sokkal több energiát igényel, mint ha például visszavisszük a piacra a befőttesüveget a mézeshez, aki kimosva újratölti. Magyarországon sajnálatos módon leépült az üveges betétdíjrendszer, az újrahasznosító iparnak viszont hatalmas mennyiségű nyersanyagot biztosíthat az összetört üveg.

Nem kötelező, hogy a nedves és a száraz hulladék gyűjtésére csak két edényt helyezzenek ki – válaszolta kérdéseinkre a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), ahol a környezetügyi államtitkárság működik. A gyűjtést a helyi adottságok figyelembevételével érdemes megszervezni, ilyen a szemét mennyisége, eloszlása, a kezelő létesítményektől való távolság, mert a hatékonyabb rendszerrel csökkenhet a szemétdíj. Az Illés Zoltán által felvázolt rendszert lengyel mintára képzelik el, de még folyik a hulladékgyűjtést szabályozó miniszteri rendelet előkészítése – közölte a VM. Arról egyelőre nincs információ, hogy az új rendszerben mivel ösztönöznék az embereket arra, hogy egyáltalán szelektáljanak, a VM erre a hétre ígérte a részletes tájékoztatást.

Hol van már ilyen Magyarországon?

Az Illés által felvázolthoz hasonló szelektálás jelenleg Turán, Galgahévízen, Zsámbokon és Vácszentlászlón működik 2001-től, összesen 15 ezer embert szolgálva ki. Igaz, itt három kukát használnak: a szárazba jobbára csomagolási hulladék kerül, amelyet válogatótelepen szortíroznak papírra, műanyagra, alumíniumra, egyéb fémre és üvegre. Ez a teljes hulladékmennyiség mintegy 14 százalékát teszi ki. A második kukába kerül a zöldhulladék, amely a komposztálótelepre megy, ez évszaktól függően az összmennyiség 47 százaléka. A harmadik kukába a vegyes háztartási hulladékot dobják, így a szemét 39 százaléka a lerakóba jut. A pelenkát például nem a komposztálható zöldhulladékkal, hanem a vegyes hulladékkal együtt gyűjtik.

Az EU hulladék-keretirányelve mindenesetre arra kötelezi Magyarországot, hogy 2020-ig a háztartási papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék átlagosan legalább 50 százalékát szétválogassa és újrafeldolgozza. Ugyanez a szint 70 százalék a nem veszélyes építési-bontási hulladék esetében, tehát jelentős a lemaradás.