Meddig lesz még fóliasátor az ország?

Sötét felhők Budapest felett

Csak a hétvégén lehet számítani zavartalan napsütésre. Egy lassan közeledő hidegfront előtt nagyon nedves levegő érkezik fölénk. Ezért ilyen fülledt az idő, és ezért lehetnek felhőszakadások még kedden is.

Az időjárási frontok a múlt héten is elkerülték és most is elkerülik a Kárpát-medencét, amelyet ráadásul meleg és labilisan rétegzett levegő tölt ki. „Az ilyen időjárási helyzet kedvez a helyi záporok, zivatarok kialakulásának. A magasabb légrétegekben viszonylag gyenge a légáramlás, ezért a zivatarcellák is lassan mozognak” - ezzel magyarázta Jenki Szilvia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa az elmúlt napok zivatarainak, felhőszakadásainak okait az Origónak.

Eltart még a fülledtség

A hét elején még a fülledt, záporokkal, zivatarokkal és felhőszakadásokkal tarkított idő lesz a jellemző. A heves zivatarok és a felhőszakadások kockázata miatt még keddre is sárga figyelmeztetést adott ki az OMSZ.

Kedden a Dunántúlt egy gyenge hidegfront már érintheti. Emiatt ott némileg stabilizálódik a légkör, és a Dunántúl északi és keleti részén valamivel kisebb lesz az esélye annak, hogy jelentős zivatarok alakulnak ki.

Csapadékra még szerdán és csütörtökön is számítani kell az előrejelzés szerint. Augusztus 6-án (szerdán) még több helyen várható zápor, zivatar, sőt néhol tartós eső (a Dunántúl nyugati felét leszámítva), majd 7-én már csak a Dunától keletre fordulhat elő eső, zápor. Valamivel kevésbé lesz fülledt az idő, mert csak 23-28 Celsius-fokig emelkedik kora délutánonként a hőmérséklet, és a Dunántúlon szerdán és csütörtökön megerősödik az északi szél.

Péntekre, szombatra és vasárnapra kellemesebb időre van kilátás. Augusztus 8-án napos időre lehet számítani gomolyfelhőkkel, bár keleten elszórtan még lehetnek záporok. A hétvégén csak kevés gomolyfelhő zavarhatja meg a napsütést – a jelenlegi előrejelzések szerint a szombat és a vasárnap az első két olyan nap a héten, amikor nem kell csapadékra számítani.

Patthelyzet

Vasárnap esti állapot: ciklon Nagy-Britanniában, meleg és nedves levegő a Földközi-tenger fölött Forrás: Eumetsat

A főleg délután és este lezúduló felhőszakadások nem csak Magyarországon okoztak károkat az elmúlt napokban. Csehországban patakok áradtak meg, hat vonat állt a sínekre dőlt fák miatt, Olmütz környékén számos település áram nélkül maradt Forrás: Eumetsat

Miért kerülik el az időjárási frontok Magyarországot? Csendes, nyugodt nyári időt biztosító magasnyomás (anticiklon) vasárnap csak Északkelet-Európa fölött volt. A Brit-szigetek fölött viszont változást hozó ciklon örvénylett, frontrendszere Norvégiától Franciaország nyugati részén át Portugáliáig húzódott.

A légörvény hidegfrontja csak lassan mozgott kelet felé, előtte dél felől meleg és viszonylag nedves léghullámok tartottak Közép-Európán át északra. Az Eumetsat meteorológiai műhold fenti hamisszínes felvételein jól látszik a vasárnap Nagy-Britannia fölött kavargó ciklon, továbbá zöld szín jelzi, hogyan áramlik a meleg trópusi levegő a Földközi-tenger fölé még hétfő délelőtt is.

Tényleg sok eső esett

Ennyi csapadék hullt az elmúlt 24 órában (augusztus 4-én reggelig), milliméterben Forrás: OMSZ

Vasárnap délelőttől hétfő délelőttig, tehát huszonnégy óra leforgása alatt Budapesten 20-42 milliméter csapadék volt, Villányban 48 mm. Ez azért sok – mondta Jenki Szilvia –, mert augusztusban országos átlagban 61 mm eső szokott hullni; a felhőszakadások miatt tehát egy-egy helyen akár a teljes havi mennyiség zúdult le. Ez nyáron megszokott jelenség, mert a csapadék jobbára intenzív záporokból, zivatarokkal érkezik, és területileg rendkívül egyenetlenül oszlik meg.

A lenti térképen pedig az látszik, hogy áprilisban, májusban, júniusban és júliusban mennyi eső esett összesen:

A lehullott csapadék mennyisége május-júliusban, milliméterben. Az éves átlag Magyarországon 500-800 milliméter Forrás: OMSZ

Kell is a sok eső

Ez ugyan soknak tűnik, de ha összevetjük a sokévi átlaggal, akkor kiderül, hogy még mindig vannak olyan vidékei az országnak, ahová juthatna még csapadék. Ilyen Debrecen környéke és Somogy megye déli része. Ha emellett megnézzük a vízhiányt mutató adatokat, akkor azt látjuk, hogy a talaj legfelső egy méteres rétege nem annyira telített nedvességgel, mint gondolnánk:

A sárga és a narancs szín jelzi, hol esett kevesebb eső az átlagnál az elmúlt 90 napban Forrás: OMSZ

A sárga szín jelzi, hol viszonylag száraz még a talaj Forrás: OMSZ

Bár az elmúlt hónapok időjárása szokatlanul csapadékosnak tűnik, a korábbi évek miatt szükség is van a sok esőre. 2011 minden idők legszárazabb éve volt 1901, a tudományos igényű meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta, 2012 a tizedik legaszályosabb évünk volt, 2013-ban pedig január-márciusban ugyan nagyon sok csapadék volt, de nyáron már komoly szárazság alakult ki.

A 2013-2014-es tél is viszonylag száraz volt, csak az 1971 és 2000 között mért téli átlagos csapadékmennyiség 83 százaléka esett le. Az Alföldön ez már csak 70-75 százalék volt, délkeleten pedig kevesebb, mint 50 százalék – derül ki az OMSZ éghajlati visszatekintőjéből. Az idei tavasz első fele is szárazabb volt a megszokottnál, a szokásos csapadékmennyiségnek mindössze 46 százalékát jegyezték fel.

A fordulat májusban kezdődött, amikor jóval több eső esett az ilyenkor megszokottnál, így végül összesen 14 százalékkal több lett tavaszi a csapadék a szokásosnál. Eddig a nyár is jóval csapadékosabb: a júliusi sokéves átlag 62 milliméter, ehelyett idén több mint ennek a duplája, közel 114 milliméter hullott.