Települések harca a klímaváltozással

A Kárpát-medence fokozottan ki van téve a klímaváltozás hatásainak, de ez területenként eltérő, minden településnek más módon kell alkalmazkodnia - kedden tartották a Klímabarát Települések Szövetségének szakmai konferenciáját.

A Klímabarát Települések Szövetsége és stratégiai partnere, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ "Alkalmazkodási stratégiák a klímatudatos településekért" címen szervezett konferenciát kedden, a MoM Művelődési Központban.

A konferenciát az éghajlatváltozás elleni küzdelem hívta létre, amivel a Klímabarát Települések Szövetsége öt éve foglalkozik. Céljuk önkormányzati szinten tenni a klímaváltozás ellen: egyrészt megelőzéssel, másrészt pedig alkalmazkodással. Ebben stratégiai partnerük a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet alá tartozó Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK). A NAK jelenlegi legfontosabb feladata a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kialakítása, amely kapocsként szolgálna az éghajlatváltozási kutatások és a döntéshozók között, így ültetve át a gyakorlatba a klímaváltozás elleni küzdelmet. A Szövetséghez eddig 18 település csatlakozott, köztük Szekszárd, Tatabánya és Budapest XII. kerülete, a Hegyvidék is.

Az épületek hűtése lassan több energiát fogyaszt mint a fűtés - hangoztatta Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere, a konferencia fővédnöke. A Szövetség gyakorlati tanácsokat is megfogalmaz például az építőipar számára: a zöld tetők természetes párolgással hűtenek, az épületeknél pedig már nem feltétlenül előnyös a napsütötte déli tájolás. Az óvodákban is szükség van a játszóterek árnyékolásának szabályozása, de ez érvényes az üvegtetős buszmegállókra is.

Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere száműzte az önkormányzatból a pillepalackokat Fotó: Bielik István - Origo

Hogyan lehetne több települést bevonni?

"A szegényeknek nincs pénze spórolni" - kezdte válaszát az Origo kérdésére a polgármester. Pokorni szerint anyagi helyzetüktől függően a települések alapvetően két különböző úton indulhatnak el a klímaváltozás hatásainak csökkentése és az azokhoz való alkalmazkodás érdekében. A gazdagabb települések "megtehetik", hogy nagyobb beruházásokat hozzanak létre. Ezek közé tartozik a Hegyvidék is, ahol számos szabályozást és beruházást sorol a polgármester: a MoM Művelődési Központ fűtése és hűtése szennyvízhő felhasználásával történik, több óvodára napelemek kerültek, az önkormányzat intézményeiben pedig száműzték az eldobható műanyagpalackokat. Betiltották az avarégetést is, helyette a lakosok komposztáló ládákat kaptak.

A szegényebb települések viszont önmaguktól nem képesek ilyen beruházásokra, így azoknak a spórolási kényszer és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás marad. Az idén induló 7 éves EU keretprogramnak központi eleme a fenntarthatóság, így a kevésbé jómódú települések ezen pályázatokon keresztül alkalmazkodhatnak az éghjalatváltozáshoz. A Klímabarát Települések Szövetsége és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ igyekszik a pályáztatásban és a programok kidolgozásában is segíteni a településeket.

Bencsik János országgyűlési képviselő - korábban energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár - hozzátette, hogy az önkormányzatoknak nagy szerepe van a klímatudatos szemléletformálásban is, majd kifejtette, hogy a fejlett tőkés gazdaság és a környezetbarát szemléletmód nem feltétlenül zárja ki egymást.