Aki mindennap felsepri, felporszívózza, majd alaposan felmossa a lakást, újabb ellenérvvel vághat vissza azoknak, akik tisztaságmániának minősítik ezt a tevékenységét. A bútorok alatt, mögött felgyűlő pormacska ugyanis nem teljesen ártalmatlan tünemény. A porcsomókban felgyűlnek a takarításkor használt szerek hatóanyagai, az ablakon beszálló légszennyezés, a korom és a behurcolt vegyszermaradványok.
Nagyon változó attól függően, hogy az illető lakásban milyen szerekkel takarítanak. Befolyásolja az éghajlat, az ingatlan kora és állapota és a benne élők száma, és az is, hogy van-e háziállat, és ha igen, milyen.
A csomók rendszerint elhalt bőrdarabkákból, a háziállatok elhullatott szőréből, emberi hajszálakból, rovarmaradványokból, ételmorzsákból, a ruhákból, bútorszövetekből kihullott szövetszálakból, koromból, a dohányzás és a főzés során keletkező szálló részecskékből alakulnak ki.
Kevés viszont az olyan kutatás, amelyből tételesen kiderülne, hogy milyen szermaradványokat tartalmaz a házi por. Az egyik ilyen elemzést a massachusettsi Silent Spring Institute (SSI) végezte. Az intézményt Rachel Carson világhírű ökológus-író 1962-es könyve, a Néma tavasz nyomán nevezték el; a könyv hatására tiltották be többek között a DDT-t.
Az SSI 2002-ben vizsgált meg százhúsz lakást Cape Codban. Az Environmental Science & Technology szaklap 2003 októberében közölte az eredményeket, amelyek szerint a pormacskákban és a lakások levegőjében nyolcvankilenc különböző vegyszer maradványait találták meg összesen.
Ezek közül hatvanhét olyan volt, amelyek befolyásolják az emberi hormonális rendszer működését, mint a ftalátok és a parabének. Az előbbiek a szaporodási képességre és a gyermekek fejlődésére hathatnak kedvezőtlenül, míg az utóbbiak az ösztrogén hormon hatását utánozzák, és nem kizárt, hogy növelik a mellrák kialakulásának kockázatát.
A házi porban átlagosan huszonhat különféle szermaradványt azonosítottak. Az volt a legfeltűnőbb, hogy a vizsgált lakások 65 százalékában DDT-maradványt is találtak, pedig a veszélyes növényvédő szert több mint harminc éve betiltották.
A növényvédő szerek maradványait leggyakrabban a cipőtalpunkon hurcoljuk be a lakásba. Az amerikai kormány környezetvédelmi ügynökségének (EPA) kutatása szerint a rovarok ellen használt szereket egy héttel azután is behurcoljuk a cipőnkön, miután a kertben, a gyepen alkalmazták őket.
Az EPA becslése szerint az USA-ban 31 750 tonna rovatirtó hatóanyagot fúj el a szél permetezés közben. Ez nem csak azért veszteség, mert kevésbé lesz hatékony a növényvédelem, hanem azért, mert a szermaradványok a környék lakóépületeit, iskoláit, játszótereit szennyezik.
Mit tehet az, aki pormentesen szeretné tartani a lakását, de nem is akarja literszám használni a boltban kapható tisztítószereket? Néhány tipp.