Meglepetés: nem úgy melegszik a Föld, ahogy vártuk

A mélyóceán hideg vize nem melegedett mérhetően 2005 óta a NASA Sugárhajtás Laboratórium mérései szerint. A globális felmelegedés lassabb a vártnál, de korábban nagyon elnézték, mennyi hő elnyelésével enyhítik a klímaváltozást az óceánok.

Továbbra is rejtély, hogy miért látszik az az átlaghőmérsékleteket nézve, hogy a globális felmelegedés lassult az utóbbi években ahhoz képest, hogy mennyi üvegházhatású gázt engedett és enged az emberiség a légkörbe. A NASA Sugárhajtás Laboratóriumának (JPL) munkatársai a 2005-2013-as tengervíz-hőmérsékleti adatokat elemezték, amelyeket műholdak, illetve a vízfelszínre kihelyezett bóják szolgáltattak.

Kiderült, hogy a világóceán 1995 méternél mélyebb rétegei nem melegedtek ezekkel a módszerekkel kimutatható módon. A 21. század folyamán továbbra is egyre több szén-dioxid kerül a légkörbe, azonban az az érdekes, hogy az átlaghőmérséklet a földfelszínen nem nőtt az üvegházgázokkal egy ütemben.

A vörös színek jelzik, hol a legmelegebb a Csendes-óceán. A felvételt a NASA Terra műholdja készítette, a kék vastag felhőrétegeket jelöl Forrás: NASA Goddard MODIS Rapid Response Team

Tény, hogy az óceánok felső rétege (0-tól 1995 méter mélységig) folyamatosan melegszik, de nem eléggé gyorsan. Vagyis nem állíthatjuk, hogy ez a víztömeg nyelte el a mind a plusz hőt, ezért nem melegszik annyira a levegő. Akkor viszont mi történt ezzel a hőmennyiséggel?

Nem tágult

A kutatók abból indultak ki, hogy a melegedő víz kitágul, tehát emelkedik a tengerszint. A világóceán szintje az olvadó sarki jég miatt is nő. Ebből következően a teljes szintemelkedésből ki kell vonni a felső vízrétegek melegedése miatti emelkedést és az olvadó jég hozzájárulását, eredményként pedig megkapjuk, mennyivel melegedtek – és tágultak – a mélyrétegek.

„A válasz: nem sokkal” – mondja a JPL munkatársa, William Llovel, az eredményről beszámoló tanulmány vezető szerzője. Az óceánok mélyebb rétegei gyakorlatilag alig nyeltek el hőt 2005 és 2013 között, és így nem is növelték a tengerszintet. (A cikk a Nature Climate Change szakfolyóiratban jelent meg.) Ugyanebben az időszakban a felszínen és felszín közelében a korábbi ütemben, zavartalanul melegedett az óceán, ami kétségtelenül azt jelzi, hogy melegszik a bolygó – jegyzi meg Felix Landerer, a tanulmány társszerzője.

A tenger mélyén élő lények még nem érzik a globális felmelegedés következményeit, mint például ez a mélytengeri füstölgő mellett élő tengeri csillag Forrás: NERC

Alulbecsülték a klímaváltozást

Landerer még egy szempontra is felhívja a figyelmet. A mostani kutatás során a háromezer bójából álló Argo rendszer adataira támaszkodtak a műholdas mérések mellett. A 2000 óta kihelyezett rendszer a víz hőmérsékletét, áramlási sebességét és sósságát méri.

A kétezres évek előtt viszont nem álltak ilyen részletes adatok a klímakutatók rendelkezésére. A déli félgömbön a legjobb esetben is csak itt-ott mértek vízhőmérsékletet, pedig ott jóval több az óceán. Ebből következően 1970 és 2005 között szisztematikusan alulbecsülték, mennyi hőt nyeltek el az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán az Egyenlítőtől délre eső részei.

Landerer és kollégái most műholdas mérésekkel és klímamodellezéssel javították a hibát. Az eredmény: a világóceán az 1970 és 2005 között eltelt harmincöt év alatt jóval több hőt nyelt el, mint korábban gondolták – a különbség jelentős, plusz 24-58 százalékról van szó. Ebből az következik, hogy korábban a globális felmelegedést is alulbecsülték.

A bűvös 2 Celsius-fok

Az emberiség szén-dioxid-kerete nagyjából 3200 milliárd tonna. Ha összesen csak ennyi üvegházgáz kerül a légkörbe, akkor jó esély van arra, hogy a 21. század végére a Föld átlaghőmérséklete nem emelkedik 2 Celsius-fokkal többel az ipari forradalom előtt jellemző átlaghőmérséklet fölé.

A klímakutatók és a klímaváltozással foglalkozó szakértők szerint egyszerű a képlet. Az 1700-as évek vége és 2100 között maximum 2 fokos melegedést engedhetünk meg magunknak, mert így lehet többé-kevésbé minimalizálni a klímaváltozás káros következményeit. Most a keret nagyjából kétharmadánál, 2000 milliárd tonnánál járunk, tehát meglehetősen sok üvegházhatású gáz van a levegőben, visszafogva azt a hőt, amelyet pár évszázaddal ezelőtt még zavartalanul visszasugárzott a Föld az űrbe.