Egyelőre nem úgy néz ki, hogy menteni kellene az erkélyt díszítő kedvenc növényeinket. Az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint folytatódik a novemberi tavasz.
A kertészkedők november elején is az október utolsó hetében megszokott, csendes őszi időre számíthatnak. Az ország nagy részén keveset fog sütni a nap, párás lesz a levegő, és éjszaka ködfoltok is kialakulnak – ez további fagyvédelmet jelent. Kiadós eső sem akadályozza azt, aki a nyitott erkélyen elhelyezett növényeit tervezi mostanában gondozni.
Akárcsak egy hagyományos kertben, a balkonon is késő nyáron érdemes előkészíteni a következő szezont. Augusztusban, de legkésőbb szeptemberben ajánlott leállni az átteleltetendő növények tápoldatozásával, hogy valóban nyugalmi állapotban tartsanak ki tavaszig. Ilyen a murvafürt (talán többen ismerik bougainvillea néven), a leander, a fukszia, a kamélia, a kefevirág és a rengeteg erkélyen megtalálható muskátli.
Tény, hogy az előkészületeket nyár végén célszerű megkezdeni, például szabadítsunk fel a növényeink számára helyet a lépcsőházban, előtérben, pincében vagy éppen a szobában. Hogy mikor, melyik nap, melyik héten? Nehéz kérdés, mert a válasz az, hogy se túl korán, se túl későn.
A cél az, hogy a növények minél ellenállóbbak legyenek a környezeti hatásokkal és a rovarokkal, gombákkal szemben, és így valószínűbb, hogy szépen kitartanak tavaszig. Ebben pedig a novemberi (ha még nem túl erős) hideg segítség lehet, hiszen a fagyban elpusztulnak a kártevők, a növényeknek viszont nem lesz bajuk. A mediterrán eredetű leander például bírja a mínusz 5 fokot is, sőt van olyan fajta, amely a mínusz 16-17 fokot is képes elviselni.
További szempont, hogy november elején még bőven 10 Celsius-fok fölé emelkedik napközben a hőmérséklet, ráadásul az erkélyen kedvezőbb a mikroklíma, még este is viszonylag meleg lehet, mert az épület fala visszasugározza a napközben elnyelt hőt.
Logikus, hogy elsőként a legkevésbé hidegtűrő növényeket kell biztonságba helyezni. Ilyenek a trópusi eredetű dísznövények, amelyek már 8-10 fokos hűvösben is károsodhatnak, például az aloe vera, az aszparágusz, a hibiszkusz, a lószőrpálma, az orchidea, a sárkányfa vagy a vízipálma. Meleg- és általában fénykedvelők, tehát jól bírják, sőt igénylik a 20-22 fokos szobahőmérsékletet, és lehetőleg ablak elé vagy ablak közelébe helyezzük el őket.
A mediterrán növények (amilyen például a már említett leander) elhelyezésére a télikert lenne az ideális, ám ez a legtöbb esetben számításba sem jön. Így marad a lépcsőház, a folyosó, a pince vagy a garázs. Lényeg az, hogy a növények kapjanak azért némi fényt, ne legyen fagy, és 10-15 fok legyen a hőmérséklet.
A muskátli eredetileg Dél-Afrikában őshonos, nem hidegtűrő növény. Mivel már 1600 előtt Európába került, nem csoda, hogy Magyarországon is elterjedt. Annak, aki a virág bokros változatát erkélyen tartja, akkor lesz a legegyszerűbb dolga, ha fogja a cserepeket vagy a ládákat, és tavaszig hűvös helyiségbe viszi be őket, nem bolygatva meg a növényt.
A másik módszer az, hogy kiemeljük a töveket, és miután a lombjukat és gyökerüket kissé megmetszettük, a töveket egy nagyobb edénybe szorosan ültetjük át, így kevesebb helyet foglalnak. A harmadik módszer szerint le kell rázni a gyökerükről a földet, majd fagymentes helyiségben a lombozattal lefelé felakasztani őket. Ez azért működhet, mert a muskátli vastag szárában sok vizet tárol, tavasszal viszont jó ideig kell áztatni, és hagyni, hogy a növény pótolja a vizet. A kertészeti tanácsadók többsége szerint viszont a futómuskátli túl igényes, és nehezen tartható tavaszig otthoni körülmények között, ezért nem muszáj foglalkozni vele.
Nem kell megijedni attól, hogy a teleltetett növény elkezdi hullatni a leveleit, teljesen természetes a folyamat, hiszen több hónapra nyugalmi állapotba kerül. A citrom- vagy a narancscserje akár teljesen elveszítheti a lombozatát. Éppen a természetes életciklus fenntartása miatt fontos, hogy növényünk októberben már ne kapjon tápoldatot – ellenkező esetben még akkor is növekedne és virágozna, amikor már be kellene vinnünk télire.
Tápoldatra egyébként azért van szükségük a balkonon nevelt növényeknek, mert ahhoz képest, hogy milyen kicsi edényekben, ládákban tartjuk őket, gyorsan növekednek, gyökérzetük előbb-utóbb valósággal beszorul a kis mennyiségű földbe. Nyilvánvaló, hogy a cserép nem a természetes környezete semelyik növénynek, így azon felül, hogy évente célszerű cserélni a földjüket, sűrűn (nyáron akár hetente) kapjanak plusz tápanyagokat.
Ajánlott átvizsgálni a cserepeket, balkonládákat, dézsákat, mert kizárólag az egészséges növényekkel érdemes foglalkozni. Ha a növényt már megtámadták a kártevők, megfertőzték a gombák, vagy elkezdett elrothadni a gyökere, akkor dobjuk ki. Ez azért fontos, mert a plusz fokokban a kórokozók is kellemesen érzik magukat, és ennek a többi növényünk látja kárát. A csak részben beteg növényről metszőollóval vágjuk le az érintett részt.
A gondos előkészületek ellenére érheti gombafertőzés balkonnövényeinket tavaszig, és rovarkártevők is megtámadhatják őket. Ezért hasznos felszívódó rovarölővel és gomba elleni szerrel permetezni még a teleltetés előtt.
Vegyszert lehetőleg ne használjunk bent (lakásban, lépcsőházban), csak az erkélyen. A szer kiszórása után egy napot ajánlott várni a cserepek védett helyre szállításával. Szintén az előkészületek közé tartozik az elszáradt levelek, virágok, szárak eltávolítása és a növények lemosása, hogy ne porosan teleljenek. Végül metszeni ilyenkor csak óvatosan szabad, eltávolítva például a sérült ágakat – az alakító metszésnek mindenképpen tavasszal van az ideje.
Mint a Lázár Ervin-meséből ismerős, a virágok egyaránt megsínylik a kevés öntözést és a túlöntözést. Az áttelelő növényeknek különösen az utóbbi szokott megártani. Minél nagyobb sötétben és minél hidegebb helyen tartjuk a növényeket, annál kevesebb vízre van szükségük – éppen csak annyira, hogy a gyökerük ne száradjon ki.
A teljes sötétben (pincében) tartott növények maradhatnak szinte teljesen szárazon. Még mindig jobb, ha a virágföld teljesen kiszárad két öntözés között, mint ha a növény folyamatosan vízben áll – a hűvösben lassabb a párolgás –, és könnyebben támadják meg a kórokozók. Az öntözésnél vegyük figyelembe a láda, cserép stb. méretét, és azt is, hogy mennyire kötött vagy laza talajba ültettük a növényt, ugyanis a tömörebb, dúsabb föld jobban megtartja a vizet.