Furcsa kincs: ritka gumókat találtak a tenger alatt

Egy kettévágott mangángumó

Mélytengeri élőlények helyett fémgömbökből és -göröngyökből álló szőnyeget fedeztek fel a tengeraljzaton az Atlanti-óceánon, a dél-amerikai partoktól északra.

Barbados partjaitól jópár száz kilométerre keletre haladt az R/V Sonne német kutatóhajó, amikor a tengeraljzatra lebocsátott hálóba valami különleges dolog került. A kutatók jókora méretű mangánlabdákat halásztak ki a tengerből mélytengeri élőlények helyett.

Gumók

Gyorsan lebocsátottak egy távirányítású kamerát. A videófelvételek alapján kiderült, hogy a tengerfeneket a kisebb-nagyobb fémgumók valóságos szőnyege borítja. „Meglepődtem, mert általában ezen a tengerrészen nem számít az ember mangángumókra” – mondta Colin Devey, az expedíció vezető kutatója, a kieli (Németország) GEOMAR Helmholtz Óceánkutató Központ vulkanológusa.

Mangángumók és -göröngyök az Atlanti-óceán fenekén Barbados és a Zöld-foki szigetek között Forrás: CeNak/Nils Brenke

Mangángumók, mangángöröngyök elő-előfordulnak a tengeraljzaton, de leggyakrabban a Csendes-óceánban. A sok esetben palacsintára hasonlító csomók úgy alakulnak ki, hogy a fém egy mag körül elkezd rétegről rétegre kikristályosodni. A leletek szinte teljesen szabályos kör alakúak.

„Általában úgy néznek ki, mintha egy tehén pottyantotta volna őket”

– magyarázta Devey. A csomók, gömbök nagyon lassan alakulnak ki, ahogy egyre újabb rétegek rakódnak a felületre. Az alakzat átmérője egymillió év alatt kevesebb mint két centiméterrel nő. Az R/V Sonne által kihalászott legnagyobb lelet átmérője körülbelül 30 centiméter volt, ennek alapján legalább tízmillió évvel ezelőtt keletkezhetett.

Több kilométeres mélység

Mivel a gömbök ilyen régiek, akár az ősi klímaváltozások nyomait is őrizhetik, tette hozzá a kutató. A gömböket 5000-5500 méteres mélységben fedezték fel.

Egy kettévágott mangángumó Forrás: Thomas Walter

A mangángumók az 1970-es években keltették fel a geológusok figyelmét. Kialakulásukra nincs egyértelmű magyarázat. A leginkább elfogadott elmélet szerint a tengervízben lejátszódó kémiai folyamatok miatt alakulnak ki, a folyamatban pedig a tenger alatti mikrobák is szerepet játszanak. Hasonló mikrobák élnek a tengeraljzaton feltörő termálvízforrások, az úgynevezett mélytengeri füstölgők környezetében is.

Elengedhetetlen a csúcstechnológiához

Becslések szerint a tengeraljzaton nagyjából százmilliárd tonna különleges fém rejtőzhet. Ez azért jelentős érték, mert egzotikus fémek nélkül nincs csúcstechnológia. A mangán például a vas ötvözőfémeként jelentős, de nikkel, kobalt, vagy a ritkaföldfémek közé tartozó európium, neodímium is fontos nyersanyag. A kitermelés viszont a nagy mélység miatt technikailag nehéz, és környezetvédelmi szempontból kockázatos.

Az R/V Sonne-expedíció eredeti célja az Atlanti-óceán mélytengeri élővilágának kutatása volt. A kutatók legfőbb kérdése az, hogy az óceánt észak-déli irányban kettéosztó hátság milyen mértékben jelent válaszvonalat a mélytengeri élővilág számára.