Magyar Delfin a fenntarthatóságért

Ma már kétségbevonhatatlan tény, a légkör globális felmelegedése

Június 12-én adják át a Magyar Telekom által alapított Delfin-díjat, korunk legnagyobb kihívása, a fenntartható fejlődés terén kiemelkedőt alkotott és arra érdemes magyar cégek képviselőinek. A rangos díjátadó jó alkalmat kínál az emberi civilizáció sorsát eldöntő fenntarthatóság legfőbb globális és hazai kérdéseinek áttekintéséhez.

Felelősség mindannyiunk jövőjéért

A Magyar Telekom vállalat abból a felismerésből kiindulva, hogy a nagyvállalati szektor nem csak világviszonylatban, hanem hazánkban is kiemelt felelőséggel rendelkezik a közeljövő sorsát eldöntő fenntarthatóságban, 2008-ban megalapította a Díj egy Elkötelezett, Fenntartható, Innovatív Nemzedékért (Delfin) elnevezésű díjat.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A Magyar Telekom a fenntartható fejlődésben játszott nagyvállalti felelőségtől vezetve alapította meg a Delfin-díjat Forrás: Origo

A Delfin-díj a fenntarthatóság népszerűsítésében, az előremutató, megvalósított innovációban, a klímavédelemben, valamint az esélyegyenlőség biztosításában kiemelkedőt alkotott magyar cégek eredményeit ismeri el. Az egyre fenyegetőbb globális környezetvédelmi és társadalmi problémák nem ismerik az országhatárokat.

A globális változások nem ismerik az országhatárokat Forrás: Origo

A napjainkban még relatív biztonságban élő, és a kibontakozó ökológiai-szociális válság mindennapi hatásait egyelőre még szerencsére nem érzékelő fejlett országok, köztük Magyarország is, perspektivikusan ugyanúgy kitettek a globális környezeti és civilizációs válság következményeinek, mint azok a harmadik-világbeli országok, ahol ezek a problémák már a mindennapok kézzelfogható részévé váltak.

Az ipari társadalmak fokozott felelőséget viselnek a fenntarthatóságért Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Az a felismerés, hogy e civilizációs-ökológiai fenyegetés elhárítása globális összefogást kíván, és hogy ebben a fejlett világnak fokozott a felelőssége, egyre jobban előtérbe helyezi azokat az ösztönzéseket, amelyek a környezettudatos gondolkodás széleskörűvé válását segítik elő. Ezt a célt szolgálja a Delfin-díj is, amelyet a Magyar Telekom XVI. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetésén fognak átadni.

Mi is az a fenntarthatóság?

A napjainkban igen gyakran használt fenntartható fejlődés, vagy fenntarthatóság fogalma még az 1980-as évek elején jelent meg, amikor az emberiség először szembesült a környezeti változások globális jellegével, valamint e problémák, és az állandó növekedésen alapuló gazdasági modell kiteljesedése közötti összefüggésekkel.

A környezeti problémák globális jellegével az 1980-as évek elején szembesült először az emberiség Forrás: Origo

Maga a kifejezés Lester R. Brown 1981-ben kiadott, hatalmas visszhangot kiváltó „Building a Sustainable Society” című könyve nyomán vált világszerte közismertté. A fenntartható fejlődés olyan komplex, a termelési folyamatokat, az agrárgazdálkodást, a városfejlesztést és társadalompolitikát is magában foglaló általános fejlődési koncepció, amely azt kívánja elérni, hogy a jelen szükségletei ne éljék fel a jövő generációinak életlehetőségét, és őrizze meg a Föld ökológiai egyensúlyát.

A fenntarthatóság Lester R. Brown 1981-ben publikált világhírű könyve alapján vált bevett fogalommá Forrás: Wikimedia Commons

A fenntartható fejlődés fogalmát először az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ által 1987-ben kiadott Brundtland-jelentés fogalmazta meg szabatosan. A legfőbb megoldandó kérdés: a környezet végső és visszafordíthatatlan leromlásának megakadályozása úgy, hogy közben ne kellejen lemondani sem a gazdasági fejlődésről, sem pedig a társadalmi igazságosság követelményéről.

Kicsi világ nagy problémája

Az ENSZ Milleniumi Projekt 15 globális, és egymással szoros összefüggésben álló kihívást azonosított. A civilizáció jövője attól függ, hogy ezekre a kihívásokra milyen válaszokat, illetve megoldásokat sikerül találnunk. Az ENSZ 2005-ös World Summit Outcome Document című tanulmánya a fenntartható fejlődés három, egymással szorosan összekapcsolódó elemét definiálta. E pillérek a gazdasági és a társadalmi fejlődés, valamint a környezetvédelem.

A globális felmelegedés új kihívás elé állítja többek között az élelmezésügyet, és az ivóvíz gazdálkodást. Az ökológiai fenntarthatóság biztosítása lett az elsődleges prioritás. Forrás: Origo

Napjainkra teljesen egyértelművé vált, hogy ezek közül a környezeti, pontosabban az ökológiai fenntarthatóság az elsődleges prioritással rendelkező pillér, de az ökológiai összeomlás elkerüléséhez mindhárom alrendszer együttes, komplex kezelése szükséges. Az ENSZ több tanulmánya is arra a konklúzióra jutott, hogy a fenntarthatóság alapvetően a rendelkezésre álló erőforrásoktól, és azok felhasználási módjától függ. A jelen legfőbb problémája, hogy az emberiség jóval több erőforrást használ fel annál, mint amennyit a fenntarthatóság követelménye megengedne.

A térképen a világ tíz legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó állama/államszövetsége látható. A globális kihívások átnyúlnak az országhatárokon Forrás: AFP/S. Ramis, V. Lefai

A globális gazdasági világrendszer csak jelentős mennyiségű többletforrások felhasználásával működképes, és az erőforrások 87 %-a még mindig a fosszilis energiahordozókhoz kötődik. A másik nagy probléma, az indusztriális civilizáció által is generált globális klímaváltozás, a túlnépesedés, és az ezek együttes hatására kibontakozó élelmezési és ivóvíz válság. A megoldást a megújuló energiaforrások általánossá válása, az új szemléletmód, és egy a fenntarthatóság talaján álló gazdasági paradigmaváltás jelentheti.

Minden a fejekben dől el

Az egyik legfontosabb tényező a gazdasági szereplők, a döntéshozók, és nem utolsó sorban a társadalom szemléletváltozása. Csak a környezettudatos gondolkodás tömegessé válása lehet a siker bázisa, a gazdasági és politikai szféra erőfeszítései nem működhetnek e nélkül. Viszont mindez fordítva is igaz; a széleskörű és felelősségteljes környezettudatos gondolkodás adhat csak megfelelő nyomatékot az elkerülhetetlen intézkedések még időben történő megvalósításához.

A Duna Mohácsnál. Magyarország rendkívül kedvező természetföldrajzi adottságainak köszönhetően gazdag vízkészletekkel rendelkezik, de a globális kihívások hazánkat sem kerülik el Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Magyarországon szintén megkerülhetetlenek ezek a kérdések. Noha az ország természetföldrajzi adottságainak köszönhetően sem élelmezési sem pedig ivóvízválságtól nem kell tartani a közeljövőben, és jónak minősíthető a környezetterhelési átlag is, de azért akad még tennivaló bőven. A környezettel szembeni felelősség tudatosításának , és a fenntarthatóság népszerűsítésének egyik hazai eszköze a Delfin-díj.

Minden a fejekben dől el. A környezettudatosság tömegessé válása elengedhetetlen ahhoz, hogy megóvjuk a Kék Bolygót Forrás: Thinkstock

A legelőremutatóbb pályaműveket rangos szakmai zsűri, dr. Pataki György a Corvinus Egyetem docense, Bodó Péter független szakértő, D.Tóth András a Fenntarthatósági Média Klub szerkesztő-riportere, Simon Ernő szakíró, és Szomolányi Katalin, a Magyar Telekom fenntarthatósági központjának vezetője bírálja el.