A klímatalálkozó december 1-én kezdődött egyeztetései után elkészült egy tervezet szombaton, amelyet ezen a héten már felsőbb hatáskörben, környezetvédelmi és külügyminiszterek és államfők tárgyalnak tovább.
Most zajlik a finomhangolás, és máris bejött a képbe egy új elem. A klímatalálkozó eredeti célkitűzése az volt, hogy az iparosodás óta mért 0,85 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést a század végére ne engedjék tovább, mint 2 Celsius fok, hiszen annak már visszafordíthatatlan ökológiai, társadalmi és gazdasági következményei lehetnek, és most több állam - köztük Szaúd Arábia, Kanada, Franciaország és Németország – a kisebb, sebezhető óceáni szigetországokat támogatandó inkább célszerűbbnek látná, ha ezt a határt 1,5 Celsius-fokban húznák meg. Ez azért is verte ki a biztosítékot több résztvevőnél, mert
a jelenlegi vállalások sok állam esetében 2,7-3,7 Celsius fok körül jönnek ki,
ehhez képest a másfél Celsius fok elképzelhetetlennek tűnhet. És a szakadékot tovább növeli a fejlődő és a fejlett országok között, így a klímaegyezmény végleges, mindenkire nézve elfogadható változatáig még sokat kell dolgozni, de erre csak december 11-ig van idő.
A másfél Celsius-fokos határ különösen azoknak a szigetországoknak kedvez, amelyek leginkább ki vannak téve a sarki jégtakarók olvadásából fakadó tengerszint emelkedésének, és ezáltal akár puszta létük is veszélybe kerül.
A Nemzetközi Megújuló Energiaügynökség ügyvezető igazgatója, Adnan Amin a The Guradiannak adott interjúban technológiailag megvalósíthatónak, ám nagyon nehéznek titulálta ezt a célkitűzést, és még ennél is nagyobb akadálynak érzi a politikai akarat hiányát.
Szükséges lenne ehhez egy olyan szintű politikai akaratra, amely jelenleg még nem létezik
– mondta el a lapnak. Valérie Masson-Delmotte, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) társelnöke szintén üdvözölte a felvetést, hiszen mint mondta, a 2 Celsius-fokos cél egy politikai döntés eredménye, ezt sosem javasolta egyetlen klímaszakértő sem. Pedig a tudomány jelenlegi állása szerint már most érzékelhetőek a klímaváltozás súlyos hatásai, elég csak az egyre gyakoribb természeti katasztrófákra vagy a szélsőséges éghajlatváltozásokra gondolni.