A francia államfő, François Hollande kedden arról beszélt a párizsi klímacsúcson, hogy
az afrikai országokat a fejlett országoknak mindenképpen támogatniuk kell.
A 12 afrikai állam vezetőjével tartott egyeztetésen az Afrikai Unió Bizottsága mellett nemzetközi szervezetek (Világbank, Afrikai Fejlesztési Bank) és számos kormányzati képviselő vett részt.
A fő téma a megújuló energia, a Csád-tó megmentése és az elsivatagosodás elleni küzdelem volt.
Franciaország példát akar statuálni”
- mondta Hollande. Ebből a támogatásból 50 %-os növekedés várható - az előző öt évhez képest - a megújuló energia szektorban, és olyan égető problémákra nyújthat megoldást, mint a tömeges elvándorlás és a terrorizmus.
Afrikát súlyosan érintik a globális felmelegedés következményei, miközben
a kontinens mindössze 4% -át adja az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának,
vagyis azon földrészek egyike, amely a legkevésbé felelős a globális felmelegedésért.
Van egy ökológiai adósságunk, és ezt a világnak vissza kell fizetnie Afrikának"
- mondta a francia elnök utalva arra, hogy a világ országainak felelőssége megosztott, azaz figyelembe kell venni a fejlett és fejlődő országok közötti különbségeket.
Az Afrikai Unió elnöke, Nkosazana Dlamini-Zuma, "ambiciózus megállapodás"-nak nevezte a támogatásról szóló döntést.
Azonban ez kevés, a résztvevő érintettek konkrétumokat követelnek. Guinea elnöke,Alpha Condé kifejtette, hogy nem lehet általánosságokban beszélni, „konkrét számításokat akarunk hallani a vízierőművekkel és a gátakkal kapcsolatos költségvetési tervekről.” - mondta.
A szenegáli elnök, Marcky Sall is pontosítást követelt: „Úgy akarjuk elhagyni Párizst, hogy pontosan tudjuk, a nemzetközi közösség milyen projekteket akar támogatni.”.
Szó esett a Csád-tó egyre apadó vízszintjéről, amelynek vízgyűjtő területe a hatvanas években mért 25 ezer négyzetkilométerről mára 2500 négyzetkilométerre csökkent.
A világ egykoriban hatodik legnagyobb tavának helyreállítására többféle javaslat született: egyfelől az Ubangi-folyó elterelésével, másfelől egy Nagy Zöld Fal felállításával látják esélyét, hogy sikerülhet megállítani a tó kiszáradását.
Erre a projektre 2020-ig évente 1 milliárd eurónyi segítséget ígért Hollande. „Túl azon, hogy a klímaváltozás károkat okoz a környezetben, a lakosságot is katasztrofális következményekkel sújtja.” – hívta fel a figyelmet beszédében Mauritánia elnöke, Mohamed Ould Abdel Aziz,
aki a mezőgazdasági károkat, a növények pusztulását
és az emberiség kapcsolatát emelte ki.
Mahamadou Issoufou, Nigéria képviseletében arra figyelmeztetett, hogy „a Csád-tó kiszáradása és a régióban előforduló terrorizmus között szoros kapcsolat van”, 5 millió embert érint az elvándorlás az iszlamista szélsőséges mozgalom, a Boku Haram miatt. „Gyorsan kell cselekedni, amíg nem késő.” – mondta.
A klímaváltozás hatására a Szahara egyre nagyobb teret hódít meg, és az elsivatagosodás emberek millióinak életkörülményeit veszélyezteti.
Több országban a vízhiány és a termőföldek pusztulása háborús konfliktusokhoz vezetett,
terrorizmus és tömeges elvándorlás jellemzi az érintett régiókat.
Először az ötvenes években, egy szaharai expedíció során vetette fel Richard St. Barbe Baker, ismert környezetvédelmi aktivista, hogy egy 30 mérföld széles fasorral lehetne védekezni a sivatag térnyerése ellen.
Az ötlet ezután csak 2002-ben került elő, egy csádi csúcstalálkozón, amelynek témája az elsivatagosodás és az aszály elleni harc volt. Aztán 2007-ben Burkina Fasóban mind a 11 érintett ország jóváhagyta a Nagy Zöld Falról szóló terveket.
Eszerint a Szaharától délre - nyugatról keletre - keresztül az egész kontinensen, Szenegál fővárosától,
Dakartól Dzsibutiig egy 7100 kilométer hosszú erdősáv 15 kilométer szélességben védené a sivatagtól délre fekvő területeket.
2008-ban Szenegál az elsők között kezdte meg a betelepítést, 545 kilométeren.
Hatféle őshonos növényfajt választottak ki erre a célra, köztük a szenegáli akáciát, amely nemcsak, hogy védelmet biztosít a homokvihar ellen, hanem javítja a talaj minőségét, ráadásul az élelmiszeriparban használt gumiarábikum is kinyerhető belőle, tehát még gazdasági hasznos is hoz, sőt több száz embernek biztosít munkalehetőséget.
Hasonlóan sokoldalú a sivatagi datolya is, amelynek termése és olaja is fogyasztható, valamint népi orvoslásra és kozmetikumokba is használható. A fákat az első hat évben védeni kell az állatok ellen, míg megfelelő magasságúak nem lesznek, és gyökérzetük is eléri a talajvíz szintet.
Ezután ők nyújtanak védelmet. A Nagy Zöld Fal hatékonyságában vannak, akik kételkednek, attól tartva, hogy a szélsőséges körülményeket nem fogják túlélni a növények, és ezért inkább a vízgazdálkodás hatékonyságán kellene javítani.