Országos szinten létezik az a kedvezmény, amelyet minden elektromos autó tulajdonos élvezhet: 10 éven át adókedvezmény jár, egészen konkrétan útadó-mentességet kap az a gépjármű-tulajdonos, akinek kilométerenként kevesebb mint 50 g szén-dioxid kibocsátású autója van.
Külön kedvezmény, hogy az elektromos autósoknak kijelölt parkolóhelyet biztosítanak számos parkolóban,
és csökkentett áron, vagy ingyen parkolhatnak a legtöbb fizető övezetben.
A jövőben tovább bővülhetnek az általános kedvezmények. Sigmar Gabriel gazdasági és energetikai miniszter a múlt héten bejelentette, hogy 5000 euróval (1,6 millió forinttal) támogatnának mindenkit, aki elektromos autót vásárol.
Ez a támogatási program 2 milliárd eurót vonna el a költségvetésből,
és egyelőre a támogató hangok mellett a kritikusok száma sem kevés.
München önkormányzata is hasonlóan gondolkodik. Pénzbeli támogatást kívánnak nyújtani azoknak a helyieknek, akik a zöld autózásra váltanak.
4500 eurós támogatás járna minden e-autó vásárlása után,
aki pedig öreg autóját roncstelepre viszi, és helyette elektromos autót vesz, az 5500 euróval lesz gazdagabb. Sőt még az elektromos rollert és pedelec kerékpárt használók is egyszeri, 500-1000 euró közötti támogatást kapnak, ha életbe lép ez az intézkedés.
A hivatalos statisztikai adatok szerint, míg 2006-ban csak 1931 e-autó futott a német utakon, addig 2015-ben ez a szám majd tízszeresére nőtt, 18 948-ra.
A becslések szerint idén nagyjából 12 ezer új zöld autót regisztrálnak majd,
és ehhez jön még 33 600 hibrid jármű, de a számok azt mutatják, hogy igen komoly ösztönzőkre van szükség, ha el szeretnék érni 4 éven belül a kívánt egymilliós határt.
Többek között az elektromos autók magas árának, a hatótávolságnak és a feltöltési lehetőségek korlátozottságának köszönhető, hogy nem alakulnak úgy a számok, ahogy azt tervezték. Azonban vannak erre irányuló biztató tendenciák, törekvések, például nagymértékben csökkent az e-autók ára az elmúlt öt évben: míg 2010-ben kétszer annyiba került egy zöld autó, mint egy hagyományos, mára a különbség csupán 45-50 százalék közötti. Az autóipar folyamatos fejlődésnek köszönhetően egyre nőnek a távolságok, amelyeket egy töltéssel megtehetünk.
Ma átlagosan 100-150 kilométerrel számolhatunk, azonban vannak modellek, amelyek már 500 kilométer megtételére képesek. És az autógyártók is azon vannak, hogy ez a szám egyre csak növekedjen, így biztosítva a versenyképességet a hagyományos, belsőégésű motorral rendelkező autókkal.
A németországi töltőállomások száma folyamatosan gyarapszik, jelenleg 5000 körüli ez a szám,
amelyet a kormány 70 ezerre kíván növelni a következő években, és a mostani 100 gyorstöltő állomás száma 2020-ig összesen 7100-ra nőhet.
A világon körülbelül egymillió elektromos autó fut jelenleg, ennek 45 százaléka az USA-ban, 25 százaléka pedig Japánban. Az EU-n belül több ország is büszkélkedhet azzal, hogy komolyan támogatja az e-autók térnyerését.
Az elektromos autózás már több mint 125 éves
Faraday 1821-ben felfedezte, hogy az elektromágnesességgel folyamatos mozgás hozható létre, és ezzel megalapozta az elektromos hajtáshoz vezető utat. Az 1830-as években már folytak kísérletek különféle elektromos motorokkal, járművekkel, de az első, maihoz hasonló elektromos autót 1888-ban a coburgi Flocken gépgyárban hozták létre. A Pehely (Flocken) névre hallgató járgány tekinthető az első személyszállításra alkalmas négykerekű járműnek, melynek 1903-ig két továbbfejlesztett modellje készült el. Kevésbé ismert tény, hogy az 1900-as években több elektromos autó járt az utakon, mint benzines. Még II. Vilmos császárnak is három elektromos autója volt. A Flocken 15 km/óra maximális sebességet ért el, és egy töltéssel 40 kilométert tudott megtenni.Például Rotterdamban 2014 ősze óta, ha valaki Nissan típusú elektromos autót vásárol, jelentős kedvezményeket kap az államtól. Egy Nissan e-NV200 kisbusz, melynek 20 ezer euró (6,4 millió Ft) az eredeti ára, állami támogatás igénybe vételével 4950 euróért (másfél millió Ft) megvásárolható. Igen, ennyiért,
egy nyolcéves használt Opel árért nulla kilométeres elektromos autóra pályázhatnak a rotterdamiak.
És a népszerű Nissan Leaf is csak 7450 euróba (2,3 millió Ft) kerül a bolti 23 ezer euró (7,3 millió Ft) helyett. Ennél jobban nem is lehetne motiválni a vásárlókat.
Norvégia ugyancsak élen jár a zöld autók számában, náluk is kormányzati támogatással sikerült eljutni odáig, hogy tavaly már az ötvenezredik e-autót helyezték üzembe. Csak 2014-ben 19 767 új elektromos autó került forgalomba. Ez az ötmilliós lakosságra vetítve igen jó arány, a világon itt a legmagasabb az autósokra jutó elektromos gépkocsik aránya.
Nálunk tavaly kapott nagyobb visszhangot a Nemzetgazdasági Minisztérium Jedlik Ányos Terve, amely az e-mobilitás térnyerését támogatná.
Hazánkban ma 100 körül van az elektromos autók száma, ezek zöld rendszámukkal tűnhetnek ki a forgalomból.
Ha sikerülne megteremteni a megfelelő környezetet, bizonyára megugrana a zöld autók száma, de hogy mennyire, arról igen eltérőek a becslések.
A Közlekedéstudományi Intézet szerint 2030-ban akár 450 099 darab környezetkímélő autó is lehetne Magyarország útjain, míg a PwC Magyarország 2023-ra 55 ezer körülire prognosztizálta az elektromos hálózatról tölthető autók számát. De mégis hogyan valósulhatna ez meg?
Uniós és állami támogatással különféle ösztönzőket vezetnének be,
és fejlesztéseket hajtanának végre, melyekkel megérné áttérni az e-autókra vagy éppen a hibridekre. Olcsóbb árról, több töltőállomásról és különféle kedvezményekről van szó.
Zöld rendszámú autókkal akár a buszsávot is lehetne majd használni, ingyenes lenne a parkolás, de adókedvezményekről is szó van.
Ezek közül már életbe lépett a zöld rendszám igénylése,
mellyel a főváros összes kerületében ingyenes a parkolás. Egyelőre a legtöbb helyen ingyenes az elektromos autók töltése, és ez még pár évig így maradhat, de ha saját hálózatot használunk, akkor is átlagosan 500-600 Ft-nyi „üzemanyagköltség” jön ki 100 kilométerenként.