A Bonni Egyetem kutatócsoportja a "Proceedings of the National Academy of Sciences” szaklapban hétfőn publikált tanulmányában arról számolt be, hogy 12 évnyi adatot átvizsgálva rájöttek: a globális tengerszint-emelkedés kétszerese is lehet annak, mint amit eddig feltételeztek.
Míg korábban úgy vélték, hogy évente 0,7 és 1 milliméter közötti értékekkel kell számolni, addig a 2002 és 2014 közötti műholdfelvételek rámutattak a valóságra: az egyre melegebb víz ténylegesen 1,4 milliméternyit emelkedik évente. Ráadásul, ha mindehhez még hozzáadjuk azt is, hogy
a sarki jégtakaró gyorsabban olvad, mint korábban,
akkor a tengerszint akár 2,74 milliméternyit is emelkedhet évente.
Ez átlagérték, vannak természetesen kilengések. Míg a Fülöp-szigeteknél például ez az arány ötszörösként értendő, vagy például Bangladesnél is átlag feletti, addig az USA nyugati partvidéke stabilan tartja magát, ott alig érzékelhető az emelkedés. Általánosan igaz, hogy az Indiai-óceán sokkalta gyorsabban reagál a felmelegedésre, mint az Atlanti-óceán.
Szerencsére a 2000 méter alatti mélységben még nem érzékelhető komolyabb hőmérséklet-emelkedés, de ez a folyamat idővel elkezdődhet, ami majd még inkább gyorsítja a vízfelület tágulását (ugyanis a meleg hatására megnő a víz térfogata), és ez tovább fokozhatja a problémát.
Jürgen Kusche, a Bonni Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője fontosnak tartja, hogy a tengerpart menti országok gyorsan reagáljanak erre a környezeti változásra, hiszen
víz alá kerülhetnek lakóhelyek,
és gyakoribbá válnak a viharok és szökőárak a tengerparti térségekben.
Elsőre kevésnek tűnik ez a pár milliméter emelkedés, akárcsak az, hogy az iparosodás óta mért globális átlaghőmérséklet-emelkedés is „csak” egy Celsius-fok, ám ha azt nézzük, hogy ez átlagérték, és folyamatosan növekszik, a közeli és távoli jövőre nézve ijesztő következményekkel lehet számolni.
A tengerszint-emelkedés a globális felmelegedés hatására gyorsult be az utóbbi időben: míg 1900 és 2000 között csupán 10-20 centiméterrel emelkedett az átlagos tengerszint, addig a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet számai alapján a század végére 50 és 140 centiméterrel lesz magasabb a vízszint. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) adatai szerint
az egyméteres emelkedés ötmillió négyzetkilométernyi területet áraszthat el a világ alacsonyan fekvő területeiből,
ezzel a Föld összes termőföldjének harmada semmisülne meg, és közel ötvenmillió menekültet hagyna maga után a tragédia.