A változás 0,12 Celsius-fokkal emelte az európai nyarak hőmérsékletét 1750 óta, mivel sok ország telepített fenyőerdőket, amelyek sötét színe magába zárja a nap melegét – írták a tudósok a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A világosabb, szélesebb levelek – mint a tölgyfáé vagy a nyíré – több napfényt vernek vissza, ám a gyorsan növő, sokféle célra felhasználható fenyőfélékkel szemben teret vesztettek.
Európa erdőterülete 10 százalékkal növekedett 1750 óta, ám
két és fél évszázad erdőgazdálkodás nem hűtötte az éghajlatot
A fák elnyelik a legfontosabb üvegházhatású gázt, a fosszilis üzemanyagok és tüzelők égetéséből származó szén-dioxidot a levegőből, miközben növekednek.
"A szén-dioxid azonban nem minden" - fogalmazott Kim Naudts, a tanulmány vezető szerzője, aki szerint más tényezőket:
az erdők színét, a nedvesség és a talaj változásait is figyelembe kell venni a telepítéskor.
Az európai erdők 1750 óta görögországnyinál nagyobb területtel, 196 ezer négyzetkilométerrel nőttek, 2010-re elérték a 2,13 millió négyzetkilométeres kiterjedést.
Ugyanebben az időben a tűlevelű erdők 633 ezer négyzetkilométerrel nőttek, a lombhullatók területe 436 ezerrel csökkent.