Atomreaktorból szélkerék a Hősök terén

Fukusima 5, Csernobil 30: atom helyett forduljunk a megújulók felé! A fukusimai és a csernobili atomerőmű-katasztrófákra emlékezve sajtóeseményt tart a Greenpeace a Hősök terén. 2016.03.09.

Fukusima és Csernobil évfordulóján a Greenpeace különleges akcióval hívja fel az emberek figyelmét az atomenergia veszélyeire: napelemes lámpákból először atomjelet, majd hatalmas szélkereket rak ki a Hősök tere nagy, nyitott placcán. A kezdeményezés a Paks II. megépítésének veszélyeire is rámutat, valamint arra, hogy a megújuló energiával sokkal biztonságosabban és olcsóbban fedezhetnénk az energiaszükségletünket.

Fél órával az esemény kezdete előtt még csak néhány lézengő turista lepi be a Hősök terét, és méregeti gyanúsan azokat a furcsa, a tér közepére állított lámpákat, amelyeket hamarosan a Greenpeace aktivistái kapcsolnak majd fel. A környezetvédő szervezet a fukusimai atomreaktor-baleset és a csernobili katasztrófa évfordulója alkalmából akarja felhívni a figyelmet az atomenergia veszélyeire úgy, hogy napelemes lámpákból először egy atomveszély-jelet, majd egy szélkereket ábrázoló formációt rak ki.

Fukusima 5, Csernobil 30: atom helyett forduljunk a megújulók felé! A fukusimai és a csernobili atomerőmű-katasztrófákra emlékezve sajtóeseményt tart a Greenpeace a Hősök terén Fotó: Marton Szilvia - Origo

Folyamatos a szivárgás még mindig

„A fukusimai áldozatok közül százezer ember visszatelepítését tervezi a japán kormány olyan helyekre, ahol még mindig nem múlt el teljesen a sugárfertőzöttség” – mondta el beszédében Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányának felelőse. – „A megsérült reaktorok folyamatos veszélyforrást jelentenek, amelyekből

továbbra is szivárog a szennyezés a talajba, onnan pedig az óceánba.

A katasztrófától kétszáz kilométerre bevizsgált hatvan tejből több mint negyvenben a megengedettnél magasabb dózisú sugárzást mértek.”

Perger András és a Greenpeace aktivistái Fotó: Marton Szilvia - Origo

A Hősök tere nyüzsgését szerda este most a Greenpeace aktivistái törik meg, akik hatalmas szélkereket formázó lámpáikból egyelőre csak az atomreaktor jelét ábrázolókat kapcsolják be.

A lámpák mindegyike egyébként napelemes, és teljesen környezetbarát.

Az aktivisták egyenként kapcsolgatják fel az apró eszközöket, és közben tájékoztatást adnak a járókelőknek arról, mi is folyik a téren.

Csernobil utózöngéit is nyögjük

Az aktivisták a fukusimai baleset ötödik, a csernobili katasztrófa harmincadik évfordulójáról emlékeznek meg a kezdeményezéssel. A cél az, hogy felhívják az emberek figyelmét az atomreaktorok és az atomenergia veszélyeire, valamint a megújuló energiaforrások előnyeire.

A csernobili erőmű és környéke még mindig nem teljesen sugártiszta Forrás: AFP/Anatolii Stepanov

„Csernobil után harminc évvel közel ötmillióan még mindig hivatalosan szennyezettnek tekintett területen laknak Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban” – ismerteti Perger András. –„A balesetek által érintett közösségekben emelkedett a halálozási ráta, a születési arányok csökkentek, miközben gyakoribbá váltak mind a testi, mind a lelki megbetegedések.”

Kampány Paks II. ellen

Az évforduló nem is jöhetett volna jobbkor az aktivisták számára, hiszen a Greenpeace már hosszú hónapok óta a magyar Paks II. atomreaktor megépítése ellen küzd.

Az aktivisták először csak egy atomreaktor-jelet raktak ki a lámpákból Fotó: Marton Szilvia - Origo

A szervezet februárban hivatalos véleményt nyújtott be Brüsszelnek, amelyben felhívja az uniós szervezetek figyelmét: a Paks II. több ponton sérti az Európai Unió szabályrendszerét, hiszen

ilyen jellegű beruházást nem szabadna állami támogatásból finanszírozni.

Az Európai Bizottság 2015 novemberében indított vizsgálatot abban a kérdésben, hogy a paksi projekt tartalmaz-e állami támogatást. „A vizsgálatok jelenleg is folynak, az utóbbi hónapokban lehetett beadni a véleményezést az ügyben” – mondta el az Origónak Perger. –„Érkeztek pro és kontra érvek is természetesen, de nagyon örülünk annak például, hogy a német Greenpeace Energy energiavállalat is a megépítés ellen emelt szót. Nevével ellentétben nincs köze a Greenpeace-hez, így ez külön eredményt jelent.”

Az osztrákok ellenezték először

Az Unióból elsőként az osztrák kormány ellenezte igazán a paksi beruházásokat, kiemelve, hogy az állami támogatással megszülető projekt torzítja a piacot, és megakadályozza, hogy az olcsóbb megújuló energiaforrások elterjedjenek.

A Greenpeace aktivistái a Hősök terén tüntettek az atomenergia ellen Fotó: Marton Szilvia - Origo

Az Unióban azonban mostanában ez a tendencia érvényesül: Németország villamosenergia-igényének majdnem egyharmadát megújuló energiaforrásokból fedezte. „Mindezt úgy, hogy a napsütéses óráik száma átlagosan fele a magyarországiénak” – jegyezte meg Perger.

A Greenpeace szerint az új magyar atomerőmű megépítésére egyáltalán nem is lenne szükség, Magyarországnak pedig az Európai Unió tendenciáinak megfelelően a megújuló energiák felé kellene haladnia. Ez

elősegítené az ország energiafüggetlenségét,

és hosszabb távon megtérülnének a költségek is: a környezetvédő szervezet és a Német Űrkutatási Központ közös kutatása alapján 2050-ig a száz százalékig megújuló energiára való átállás költségeit könnyedén vissza lehetne hozni a fosszilis energiahordozók költségeinek elengedésével. Ezzel az ország akár egymilliárd eurót is megtakaríthatna.

Az atomjel a magasból Fotó: Marton Szilvia - Origo

A magyar kormány vonja le a következtetéseket

A szervezet tanúsága szerint egyébként a Paks II. amúgy is költséges beruházás volna: noha Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin közös megbeszélésük alatt kiemelte, hogy az atomerőmű új munkahelyeket teremtene, és gazdasági fellendülést hozna, valójában több száz millió euróval eladósítaná az országot. „Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy

vonja le a következtetéseket a közelmúlt nukleáris katasztrófáiból, és hagyjon fel az atomenergia támogatásával

– mondta el Perger. Ez azért is volna különösen fontos, mert a Paks I. négy reaktora például nem is felel meg a modern reaktorokra vonatkozó biztonsági előírásoknak. Ezek szivárgási tényezője ugyanis a nyugati típusoknál engedélyezett kevesebb mint egy százalékhoz képest 14,7 százalékos. Ennek ellenére a reaktorok üzemidejét meghosszabbítják.

Terrortámadás ellen nem véd

Aggodalomra adhat okot, hogy ugyanez az erőmű külső támadások (például egy utasszállító repülőgép becsapódása vagy egy terrortámadás) esetén teljesen védtelen lenne.

"Soha többet Fukusimát!" Fotó: Marton Szilvia - Origo

„Érdemes azon elgondolkodnunk, hogy a most működésben lévő reaktorokat, amelyek valamilyen balesetet elszenvedtek már, szabad-e tovább engedélyezni” – magyarázta az Origónak Perger. –„Ha Fukusimára gondolok, ott az bizonyosodott be, hogy ha a pihentető medence nincs azon a hermetikus téren belül, amely elzárja az esetleges baleset következményeit a külvilágtól, akkor tragédia történhet. Fukusimában felrobbant az épület, és a pihentető medencékben található nukleáris anyag kapcsolatba került a környezettel. A jelenlegi paksi atomreaktor is ilyen, a pihentető medence a hermetikus téren kívül van. Ezért bármilyen külső hatás, legyen az

egy utasszállító lezuhanása, egy meteorbecsapódás vagy terrortámadás,

a paksi reaktoroknál a pihentető medence kapcsolatba kerülhet a környezettel. A Paks II. már nem ilyen lesz.” A Paks I. működési idejét azonban, mint már említettük, meghosszabbították – mindezek ellenére is.

Fapados atomreaktor

A múlt héten került nyilvánosságra egyébként az orosz Leningrád 2 atomerőmű egyik dolgozójának nyilatkozata, amely szerint a reaktorok egyáltalán nem felelnek meg az alapvető biztonsági és technikai előírásoknak. Ez nekünk azért problémás, mert a Leningrád 2 reaktorai a Paks II-be tervezett reaktorok prototípusai, így valószínűleg változtatások nélkül nem fognak átjutni az Európai Unió szűrőjén.

Így nézett ki a Greenpeace-szélkerék a megmozdulás végén Forrás: MTI/Mohai Balázs

Finnország is hasonló reaktorokat rendelt be, de ők komoly változtatásokat fognak végrehajtani rajtuk, mielőtt bevizsgáltatnák, hogy megfelelő biztonsági szintre hozzák őket.

„Több millió ember élete változott meg Fukusima és Csernobil után, a katasztrófák hatása még évszázadokig érezhető és mérhető lesz. Ilyen örökséggel a hátunk mögött felelőtlenség az atomenergiában gondolkodni” – mondta el befejezésül Perger András. –„Sürgősen át kell állnunk a megújuló energiaforrások használatára, amely biztonságos és tiszta energiával tudja fedezni az energiaszükségletünket.” Ennek a fontosságára hívja fel a figyelmet az a több száz napelemes lámpa is, amelyet a beszéd után egyenként felkapcsolnak a Greenpeace zöld kabátos aktivistái,

az atomjelből hatalmas szélkereket varázsolva a Hősök terén.

Bár hatalmas tömeg nincs, az erre járó turisták érdeklődve fotózgatják a megmozdulást, és páran érdeklődnek is, hogy mi történik. A Greenpeace pedig pontosan ezt szeretné: eljutni a nyilvánossághoz, és felhívni a figyelmet az egyik legégetőbb problémára, ami az atomenergia bővítésével jelentkezik.