Az első és legkézenfekvőbb megoldás az áram hiányának kiküszöbölésére persze a napelem lenne – ez egy környezetbarát, hatékony verzió, ami bárki számára elérhető lehet. Önfenntartó, nem igényel összeköttetést nagyobb áramszolgáltatókkal, és
akár a dzsungel közepén is fel lehet húzni.
Igen ám, de egy akkora napelem, amely képes egy egész háztartást ellátni árammal, többe kerül, mint a fejlődő országokban egy család éves átlagkeresete, így nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy felszereltessék a házukra.
Ezt a problémát, ha a napelemeknél maradunk, úgy tudjuk megoldani, ha kisebb, de hatékonyabb elemeket készítünk, amelyek apró, de magas fényerősségű LED-lámpákat látnak el energiával. A másik tényező, amely segíthet a hatékonyság növelésében, az a hordozhatóság – így nem kellene nagyobb összegeket kiadni arra, hogy professzionális szakemberek beszereljék a napelemeket.
A fejlődő országok nagy része úgynevezett fényszegénységben szenved – nem a szó egészségügyi, sokkal inkább direkt értelmezésében. A fejlett országokban az energiafelhasználás húsz százaléka arra megy el, hogy kivilágítsuk az otthonunkat, az utcáinkat, a középületeinket. A fényszegénységben élő szegényebb területek 100-1000-szer annyit költenek adott egységnyi fényre, mint a fejlett országok lakói.
Statisztikák szerint nagyjából 1,7 milliárd ember otthonából hiányzik az elektromosság, ez a Föld lakosságának egyötöde. Afrika 90 százaléka nincs rákapcsolva a hálózati villamos energiára. Ruandában és Burundiban az áramhoz jutó emberek száma éppen csak eléri a lakosság 1 százalékát. Nem túl meglepő, hogy azokban az országokban nagyobb a fényszegénységben élők száma, ahol nagyobb a szegénység is - ebből az ördögi körből pedig nehéz kitörni, hiszen
áram nélkül éjszaka nem lehet dolgozni, ami potenciálisan jövedelemkiesést jelenthet a már amúgyis szerény bevétellel rendelkező családoknak.
Azt, hogy Afrikában például mennyire égető helyzet lenne az éjszakai világítás megoldása, jól mutatja, hogy a WWF kenyai kirendeltségének nem mindennapi problémával kell szembenézniük: a Nairobi Nemzeti Parkhoz közel élő maszáj törzsek régóta könnyű prédái a sötétben portyázó oroszlánoknak. A törzs tagjai elkezdték mérgezni az állatokat, hogy megakadályozzák a haláleseteket, ami azonban az amúgy is veszélyeztetett faj egyedeit tizedeli. Egy 13 éves maszáj fiú, Richard Turere ötlete volt, hogy helyezzenek a kunyhók köré napelemmel feltöltött, villogó LED-lámpákat, amelyektől az oroszlánok tartanak, és nem mennek az emberek közelébe.
Ami a fényszegénységben ezeken kívül kétségbeejtő, az az, hogy a szegényebb rétegek gyakran olyan anyagokat használnak világítás céljára, amelyek súlyosan károsítják a környezetet – néhol például használt kerékgumikat égetnek, ami nemcsak a környezetre, de az emberi egészségre is káros. Rengeteg helyen például
petróleummal világítanak, ami drága, veszélyes, és nagyon megemeli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását is.
A Világbank becslései szerint mintegy 780 millió nő és gyermek lélegez be annyi petróleumfüstöt, amely úgy károsítja a szervezetüket, mintha két doboz cigarettát szívnának el naponta. Az érintett területeken a felnőtt női tüdőrákosok kétharmada nemdohányzó ember.
Jó hír, hogy a problémára egyre több innovatív megoldás születik, ami megszabadíthatja a fejlődő országok lakóit a káros petróleumfüsttől, ráadásul sokkal olcsóbbak is, mint a felszerelhető, hagyományos napelem. Itt van például a Lights for Life, amely a korábban említett LED-izzókat használja, de
nem a nap vagy a szél, hanem az ember energiájára támaszkodik.
Gyakorlatilag egy bicikliszerű generátorból, valamint a LED-ből áll, és a POWERcycle generátor segítségével 20 perc pedálozással akár 20-35 óráig is képes világosságot teremteni. A POWERcycle-lel összesen öt LED-izzót lehet feltölteni, ami olyan könnyű feladat, hogy akár gyerekek is elvégezhetik.
A Liter of Light kezdeményezés elsősorban nappali világításra van kitalálva, de napelemekkel összekötve éjszakára is használható. A módszer duplán hasznos, hiszen újrahasznosítja a kidobott üdítőspalackokat, és fényt juttat az otthonokba.
A projekt lényege igen egyszerű: venni kell egy műanyag palackot, beletölteni egy kis vizet és egy kis klórt, aztán a tetőn vájt lyukba beledugni az így kapott eszközt. A Liter of Light fapados módszere így egy egész szobát megtölthet fénnyel, ha pedig egy kisebb napelemhez csatlakoztatják, éjszaka is adja a világosságot. A műanyag flakon tartalma megtöri a napfényt, így sikerül még a távolabbi helyekre is elszórnia azt. A módszer előnye, hogy nagyon olcsó, egyszerű, és nem mesterséges, hanem az egészségnek kifejezetten előnyös természetes fényt használ napközben. Egy ilyen palack kiválthat egy 40-60 wattos izzót is.
A biomassza az emberiség igazi kihasználatlan kincsesbányája, ami a szegények áramellátásában is segítségünkre lehet. A biomassza előnye, hogy természetes anyagokból áll - például különböző fa-, illetve mezőgazdasági hulladékból, állati és emberi ürülékből. Így könnyen hozzá lehet jutni még az elzártabb területeken is. A biomassza, a szélenergiával, geotermikus energiával és vízenergiával együtt mégis csupán az összes energiafelhasználás 1 százalékát adja világszerte.
Ez persze csak a fenntartható biomassza-használatra igaz - ezzel is érdemes ugyanis óvatosan bánni. A WWF szerint Afrika nagy részében ugyanis, ha biomasszából nyert energiáról van szó, akkor az a természetes vegetáció irtását is maga után vonja - a statisztikák szerint a kontinens keleti és déli részén
az erdőterületek kiirtásának 70 százalékáért felelős az, hogy a kivágott fákból biomasszát készítenek.
A fejlődő országokban rengetegen használnak még ma is fával vagy szénnel fűtött sütőket és főzőtesteket. A VOTO nevű újítás az így keletkező hőt alakítja át elektromos árammá, amely képes egy zseblámpát működtetni, vagy akár egy telefont is feltölteni. A VOTO eredetileg túrázóknak készült, de az elmaradottabb területeken tökéletesen használható világításra is. Kistestvére, a VOTO Lite elsősorban az éjszakai olvasáshoz, tanuláshoz nyújt segítséget.
Mindkét terméknél kiemeli a gyártó, a Point Source Power, hogy kiválthatja a káros petróleum használatát.
A GravityLight nevű csodalámpához sem napfény, sem elektromos áram nem kell - egyszerűen elég valaki, aki felhúzza a súlyt, ami a lámpához kapcsolódik, és máris 20 percnyi világításhoz juthat.
Bonyolultnak tűnik, de valójában borzasztó egyszerű: a lámpához adnak egy zsákot, amelyet földdel vagy kővel kell megtölteni - vagy gyakorlatilag bármivel, mivel maga a súly a lényeg. Nagyjából 10 kilónyi tölteléket kell beletenni, majd egy zsinóron felhúzni a plafonon álló lámpához. Ahogy a zsák súlya húzza le a madzagot újra, a lámpa működik, nagyjából húsz percig folyamatosan.
A kütyü előnye az, hogy
néhány másodperces munkával 30 percnyi világosságot lehet generálni.
A GravityLight teljesen önfenntartó, és egy hónap alatt behozza az árát, ráadásul egyáltalán nem szennyezi a környezetet, szemben a petróleumos lámpákkal. A rászorulók nincsenek kitéve az időjárás változásának, nem kell szélre vagy napsütésre várniuk, a gyerekek pedig kifejezetten szeretnek játszani a szerkezettel.
Ezekkel az innovatív készülékekkel nagyon könnyen ki lehetne váltani a petróleumalapú világítást a fejlődő országok eletromos áramhoz nem jutó lakosságánál. Legtöbbjük, bár nem feltétlenül olcsó, hamar visszahozza az árát, hiszen a petróleum sem filléres megoldás. Gyerekek milliói várják, hogy éjszaka is csinálhassák a házi feladatukat, és legalább ennyi felnőtt szeretne naplemente után is dolgozni - ha több ilyen alternatív megoldást kínálunk a káros módszerek helyett, talán lassan az ő jövőjük is szó szerint fényesebb lehet.