Sivataggá válhat a Földközi-tenger térségének nagy része

Az egyik veszélyeztetett spanyolországi térség

Sivatagokat hozhat létre a század végére a Földközi-tenger térségében a globális felmelegedés, ha az eddigi ütemben folytatódik – állapította meg egy új európai kutatás.

A globális felmelegedés nagyobb pusztítást végezhet a mediterrán térségben, mint az elmúlt tízezer év aszályai és hőhullámai – derül ki az Aix-Marseille Egyetem vezette kutatásból, amelyet a Science tudományos lap aktuális száma közölt.

A régió átlaghőmérséklete már 1,3 Celsius-fokkal nőtt a 19. század elejéhez képest, ami sokkal több, mint amennyivel (0,85 Celsius-fok) a Föld átlaga nőtt. A szerzők szerint az emberi tevékenység okozta klímaváltozás "valószínű, hogy az elmúlt 10 ezer évben nem tapasztalt mértékű változásokat hoz a mediterrán térség élővilágában", ha a kormányok nem csökkentik sürgősen az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Ha a melegedést nem állítják meg, elsivatagosodnak Spanyolország és Portugália déli területei, Marokkó, Algéria és Tunézia északi vidékei, Szicília, Észak-Törökország és Szíria egyes tájai – mutatta ki a tanulmány.

A növénytakaró drámaian megváltozik, eltűnnek a vidékre jellemző olajfa-, magyaltölgy- és pínealigetek az érintett területeken.

Az egyik veszélyeztetett franciaországi térség Forrás: Wolfgang Cramer, IMBE, CNRS, Aix-en-Provence, France

Több napsütés, kevesebb eső

Tavaly a párizsi klímacsúcson csaknem 200 ország állapodott meg abban, hogy a Föld felszíni átlaghőmérsékletének növekedését 2, de lehetőleg 1,5 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előttihez képest. Novemberben Marokkóban találkoznak az országok képviselői, hogy az egyezményről újra beszéljenek.

A tanulmány szerint csak a maximum 1,5 fokos felmelegedés mellett maradhatna a mediterrán térség a tízezer éve létező formájában. Részben azért érinti ilyen érzékenyen ezt a térséget a globális felmelegedés, mert

az atlanti áramlatok valószínűleg északabbra tolódnak, ami több napsütést és kevesebb esőt jelent.

A kutatók a régi korok éghajlatát a tavakban lerakódott iszaprétegek pollenjének tanulmányozásával rekonstruálták. Ha több volt a tölgypollen, nedvesebb és melegebb lehetett az idő, ha a jegenyefenyő és a lucfenyő dominált, az hűvösebb évekre utalt.

Az egyik veszélyeztetett spanyolországi térség Forrás: Daniel Pavon, IMBE, Aix Marseille University, Aix-en-Provence, France

A globális éghajlatváltozás és a szíriai polgárháború kapcsolata

A történelem során az aszályos, száraz időszakok némelyike egybeesett a mediterrán térség nagy társadalmi mozgásaival: ilyen volt, amikor 1400 körül az Oszmán Birodalom sok népe felhagyott az egyre keservesebb földműveléssel, és áttért a nomád életmódra.

Tavaly az amerikai tudományos akadémia egy tanulmánya megállapította, hogy az emberi tevékenység okozta klímaváltozás bizonyíthatóan hozzájárult a 2007 és 2010 közötti aszályhoz, amely a szíriai polgárháború kitörésének egyik oka volt.