A dokumentum szerint tavaly 0,51–1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet Új-Zélandon a szokásos évi átlaghoz képest.
A 2016-os középhőmérséklet 13,4 Celsius-fok volt az országban, ami azt jelenti, hogy a tavalyi volt a legforróbb év az 1909-ben megkezdett mérések óta. Jim Salinger, az új-zélandi Otagói Egyetem munkatársa szerint az új-zélandi éves melegrekord összhangban van azzal, hogy globálisan is a 2016-os volt az eddig mért legforróbb év a világon. A szakértők szerint az Új-Zélandot övező óceánvíz hőmérséklete magasabb volt a szokásosnál 2016 első hét hónapjában, és az év folyamán a megszokottnál gyakrabban érkeztek szelek északról, mint a hűvösebb délről.
A Forest & Bird új-zélandi környezetvédő csoport szerint, ha az átlaghőmérséklet tovább emelkedik – amire számítani lehet –, annak
katasztrofális következményei lesznek
az ország vadvilágára nézve, hacsak a kormány nem tesz azonnali lépéseket a kibocsátás visszaszorítása és a környezetvédelmi kutatások támogatása érdekében.
A szakemberek szerint a sárgaszemű pingvinen, a papagájalakúak rendjébe tartozó keán és a hidasgyíkon (tuatara) már most megfigyelhetőek a klímaváltozás okozta stressz jelei. A sárgaszemű pingvinek a kihalás szélére kerültek, aminek a hátterében részben az állhat, hogy a klímaváltozás miatt éheznek az állatok. Az újszülött hidasgyíkok nemi aránya jelentősen eltolódott, mivel melegebb időszakban több hím születik, ami a faj pusztulásához vezethet.
Az Új-Zéland déli szigetének erdős és alpesi régióiban honos keára egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a patkányok és a hermelinek, amelyek a felmelegedés miatt egyre magasabb régiókban is megjelennek.
A szakemberek szerint hosszú távon a klímaváltozás a mezőgazdaságból élőket, köztük a kivitermesztőket arra kényszerítheti, hogy távolabbra költözzenek vagy más gyümölcsök – avokádó, narancs – termesztésébe fogjanak az egyre kedvezőtlenebbé váló időjárás miatt.