Tavaly novemberben az országgyűlés megszavazta, hogy 2011. január 1-jétől a hangoskönyvek és a letölthető e-bookok a jelenlegi 25 százalékos adókulcsból - a hagyományos könyvekhez hasonlóan - a kedvezményes 5 százalékos kulcsba kerüljenek. Az e-könyvek árának csökkenésétől a piac szereplői azt várták, hogy januártól megéri majd az internetről jogtiszta e-könyveket vásárolni - különböző illegális warezoldalak használata helyett.
Azonban a törvényt most olyan értelemben módosították, amelyből egyértelművé válik, hogy az áfacsökkenés az e-könyvekre nem vonatkozik. "Abban az esetben, ha a könyv adattartalmát elektronikus úton teszik elérhetővé, például ha azt a vásárló (a szolgáltatás igénybevevője) az internetről tölti le, akkor az adóalany nem a könyv fizikai adathordozón reprodukált formáját mint terméket értékesíti, hanem elektronikus úton nyújt szolgáltatást. Éppen ezért e második esetben az áfa mértéke 25 százalék."
Így marad az eddigi helyzet: a könyvek hagyományos és elektronikus változata között legtöbbször alig ezer forint a különbség. "Ilyen árakkal számolva a potenciális vásárlók is inkább a fájlcserélő oldalakat választják, ráadásul az elektronikus szolgáltatásokat nem is lehet eltulajdonítani, így amit tesznek, nem nevezhető lopásnak" - vélekednek azok az e-könyv-olvasó-tulajdonosok, akik szerint addig nem is lesz igazi fellendülés az e-könyv-piacon, amíg több százezer forintnyi könyvvásárlással térül csak meg a több tízezer forintért megvásárolható eszköz ára.
Az Európai Unió forgalmi adóról szóló zöld könyvében is elismerik, hogy a tagállamokon belül vannak még anomáliák, de ajánlásuk szerint csak azt tartják elfogadhatónak, ha a kultúra hagyományos és elektronikus közvetítő eszközei is egyenrangúnak számítanak, azaz, ha a könyvek kedvezményes adózás alá esnek, hasonló kedvezmények illetik meg az elektronikus változatokat is. (MTI)
Korábban: Még vitatkoznak, hogy jövőre olcsóbb lesz-e az e-könyv