Cuki halott kislány és zombik a Képregényfesztiválon

Megjelenik magyarul a Walking Dead és a Lenore, Hellboy is visszatér, Scott Pilgrim pedig az utolsókat rúgja. Egyelőre nem folytatódik a Sandman és a Berlin, színre lép viszont egy furcsa magyar szuperhős és egy csúcskategóriás harci robot. Szombaton új helyszínen, a Dürer kertben rendezik meg a hetedik magyar Képregényfesztivált, a belépő 500 Ft. Az újdonságok között válogattunk.

Szombaton Képregényfesztivál - azt mondják, seregszemle, a kortárs magyar képregény ünnepe, de van egyáltalán mit ünnepelni? Önbizalomhiányos légkör jellemzi a hazai képregényes szakmát - csak nem akar nekünk összejönni ez a fránya képregénykultúra. Lassan csordogálnak a fontos és kultikus külföldi kiadványok, de a hírverés hiánya miatt szinte észrevétlenek maradnak. A hazai kiadványok pedig nem adnak okot igazán az ujjongásra. És hiába lenne jó alkalom a Képregényfesztivál az önreklámra, jóval ütősebb program kéne ahhoz, hogy a tavalyi központi fekvésű Gödör után most a távolabb eső új helyszínre is elzarándokoljanak az érdeklődők. Ha másért nem, hát azért, hogy megtudják, hogy végre magyarul is megjelent a Walking Dead, a világ legzseniálisabb zombis sorozatának első kötete. És nemrég, szinte észrevétlenül a kultikus Lenore is megérkezett.

Hazai kiadványok

Idén sovány a felhozatal, ami a magyar alkotók képregényeit illeti. Ehhez tudni kell, hogy nálunk a képregényrajzolás hobbitevékenység, a nyomtatásban megjelenő magyar képregények jelentős része pedig szerzői kiadás, azaz nagyrészt az alkotó finanszírozza saját zsebből. Emiatt a kivitelezés szükségszerűen szerényebb (ami persze nem egyenlő a rosszal) és a kis példányszám, no meg a korlátozott lehetőségek miatt csak szűkebb körhöz juthat el. Noha vannak próbálkozások alternatív megoldásokra - a legsikeresebbnek eddig a Random pdf-antológiája bizonyult - , egyelőre nincs sok lehetőség arra, hogy az alkotók nagyobb nyilvánosság előtt is megmutatkozzanak.

Az egyik kivétel az idei kínálatból Felvidéki Miklós Némajáték-a, amit "igazi" kiadó, nevezetesen a Nyitott Könyvműhely adott ki. A fiú, akit Zsuzsinak hívtak alkotójának első kötete az előzetesek alapján egy sajátosan kifordított szuperhős-történetet sejtet, teremtés és pusztítás harcáról, a háttérben négy képregényrajongóval. Izgalmasabbnak és mindenképpen látványosabbnak ígérkezik Szabó Levente Ashley Wood stílusát idéző Scrap című munkája, csúcskategóriás harci robottal és őrült szuperszámítógéppel, a Roham művészeti csoport - és egyben kiadó - gondozásában.

Egyéb szerzői kiadványok közül csak három újdonságról tudunk: elindul Kele Róbert Jacob című sorozata, Halmi Zsolt és Pásztor Richárd Egó-ja a 2. számhoz, míg a közelmúlt leglelkesebb alkotója, Papp Imre a Deveraux - A hazavezető út 4. részéhez, egyben a végéhez is ér. Ez utóbbi különösen figyelemre méltó, mert ha nem is az egész sorozat zárul le, folytatásos, befejezett magyar képregénnyel nem sűrűn találkozunk manapság, meg kell becsülni.

Folytatódnak a magyar sorozatok: A Színes Képregénymúzeum Fazekas Attila első két Szellemirtók történetét tartalmazza, míg a Fekete-fehér Képregénymúzeum mostani, Szigetvári anzix című kötete Sarlós Endre munkáiból válogat, köztük a Postás mindig kétszer csenget feldolgozásával. Kiss Ferenc Kiss magyar képregénytörténet-e is folytatódik, az új füzet a magyar történelmi képregényt vizsgálja.

A Nero Blanco Comix felélesztette és megújította Papírmozi sorozatát: a 4. rész külföldi és magyar szerzők munkái mellett képregényes témájú cikkeket is közöl. Szaklap jellegű még a fesztiválon debütáló Strip 10, amely a művek közlése mellett beavat a hazai grafikusok kulisszatitkaiba is - nagyon drukkolunk a kiadvány sikerének, mert amellett, hogy hiánypótló, valóban érdekesnek tűnik.

Külföldi képregények

A fesztiválra jelenik meg a Call it a Day című képregényantológia, amelyben a 20 finn, 11 észt és 3 lett rajzoló mellett 7 magyar munkáit is megismerhetjük (Haránt Artúr, Csordás Dániel, Gróf Balázs, Lakatos István, Felvidéki Miklós, Faludi Róbert és Fritz Zoltán). A kiadványban szereplő finn és észt alkotó közül többen a fesztiválra is eljönnek, a rendezvény főbb programjai is a díszvendégekre épülnek. Az egyik előadáson például megtudhatjuk, mi inspirálja munkára a holland alkotókat.

Az idei fesztivál legnagyobb dobása azonban a Walking Dead. Bármi is történjen még az idén, Robert Kirkman zombiapokalipszis utáni drámájának megjelenése az év képregényszenzációja. A Walking Dead gyönyörű fekete-fehér képregény, díjat kapott, tévésorozatot is csináltak belőle - kötelező darab nagyjából mindenkinek.

A gonosz exekkel hadakozó Scott Pilgrim története is utolsó részéhez érkezik, ráadásul a kötet végén levő vendégképregényekben Gróf Balázs, Csordás Dániel és Lakatos István is lehetőséget kapott, hogy hozzátegyék a magukét Brian Lee O'Malley zseniális idiótaságához.

Már pár hete megjelent Roman Dirge kultikussá vált Lenore-jának első kötete. Az Edgar Allen Poe ihlette kultképregény egy halott kislányról és fura barátairól szól, morbid humorral. Reméljük, az Egmont kiadó nem fogja idejekorán abbahagyni a kiadást, mert a Lenore lassan indul, de egyre jobb lesz.

Menetrend szerint érkezik a Vad Virágoktól az új Kázmér és Huba - a Véres mancsú dzsungelmacskaszörny veri az összes eddigi címet -, viszont új Usagi sajnos most nem lesz, csak ősszel.

Lesz még Superman és Batman 2. kötet, új Lucky Luke is érkezik, és a Magyarországon született Miriam Katin önéletrajzi ihletésű munkája, a Történetek képekben és szavakban. A közelmúltban jelent meg továbbá Tintin legújabb kalandja, A fáraó szivarjai, az Asterix, a gladiátor és a Hellboy harmadik része, a gyönyörű Leláncolt koporsók és más mesék (az új Hellboyról itt írtunk kritikát).

Szép ez a lista, öröm rajta végignézni. A magyarokon kevésbé, sajnos teljesen érthető módon. Ha több önbizalmat árasztana a fesztivál, és a néhány kisebb beszélgetés mellett úgy általában érdekesebbnek tűnne a program - netán még a díszvendégeket is ismernénk -, sokkal vonzóbb lenne a laikusok számára is.

Korábban: Humoros, "idevalósi" képregény kéne a magyaroknak - beszélgetés két szakmabelivel

Lakatos István