Rossz nőt szeret a kovboj - Cormac McCarthy Vad lovak című regényéről

Cormac McCarthy Határvidék trilógiájának első részét nem a sztori teszi érdekessé, mert az elég sablonos, hanem a hangulat. A mexikói határvidék minden cecelégye a fülünkben zümmög, miközben a Texasból menekülő suhancok boldogulni próbálnak délen. Reménytelenül, persze, hiszen McCarthy-regényről van szó. A Vad lovakat olvastuk. 

Cormac McCarthy: Vad lovak, Magvető, 2011, 440 oldal, 3990 Ft (ford. Szentgyörgyi József)

1949-ben járunk, Nyugat-Texasban, ahol az új olajmezők feltárásával párhuzamosan egyenként mennek tönkre a farmok. Az a farm is éppen végnapjait éli, ahol a 16 éves John Grady Cole felnőtt. Miután apja, anyja, barátnője elhagyta, és nagyapja is meghalt, John dacos döntésre szánja el magát. Mexikó felé indul, hogy marhapásztor legyen. Rábeszéli legjobb barátját, a Nyugat-Texastól szintén nem sokat remélő Lacey-t, hogy tartson vele. A tervet nem várt bonyodalmak zavarják meg. Hozzájuk csapódik egy harmadik menekülő, a fiatal nagyszájú Jimmy Blevins. Bár a határon való átkelés sikerül, a hatlövetűt mesterien kezelő, izgága fiú hamar bajba keveri a párost Mexikóban. Megszabadulnak tőle, de sejteni lehet, az elvarratlan szál még előkerül.

A két fiú sikeresen elszegődik az állam egyik leggazdagabb birtokára marhapásztornak, és John olyan jól bánik a lovakkal, hogy a dúsgazdag házigazda érdeklődését is felkelti. De persze nem mehetnek simán a dolgok: a jöttment amerikai suhanc belehabarodik a nagybirtokos lányába, és emiatt bajba keveredik ismét - immár elkerülhetetlenül. A menedéket nyújtó éden, a ménesekben és marhalegelőkben gazdag birtok, ahol a két fiú kész lenne akár egész hátralevő életét leélni, egy csapásra szertefoszló délibábbá válik, és kezdetét veszi John és Lacey pokoljárása. A törvény keze, mint az várható volt, nem csak a kasztokon átívelő szerelmi kaland, hanem alkalmi útitársuk korábbi galibái miatt is utoléri őket - hamarosan a puszta túlélésért kell küzdeniük.

McCarthy története sablonos elemekből építkezik ugyan, de még így is sodró lendületű olvasmány, ami annak köszönhető, hogy a Pulitzer-díjjal is kitüntetett író bármennyire mesés fordulatokat vet is papírra, elbeszéléseinek minden eleme életszagú. A szerző karakterei nem túl bőbeszédűek, a szereplőket hétköznapi cselekedeteinek egészen részletekbe menő, de arányaiban nem túlterpeszkedő leírása ismerteti meg velünk.

Nem véletlen, hogy McCarthy 1992-ben megjelent Vad lovak című regényéből 2000-ben film is készült, hiszen a történet szinte kiált érte, bár legutóbbi műve, Az út esetében sem lehetett hatásosan visszaadni a szerző sajátos stílusát a filmvásznon. McCarthy elbeszélésmódja a végsőkig lecsupaszított, minimális központozással és írásjellel, ami rendkívül jól illik a sorsukat elkerülni képtelen fiatal marhapásztorok rideg vidéken játszódó történetéhez.

Szentgyörgyi József fordításában a Vad lovak tíz év után idén jelent meg Magyarországon a Magvető kiadónál. A fordításnak különös, a hangulatot ugyan fokozó, de zavaró következetessége, hogy bár a spanyol nyelven szereplő párbeszédek fordítása ott van a lap alján, a szövegbe szőtt sok más mexikói kifejezés jelentésére vagy csak érzésből, vagy némi szótárazás után jön rá az ember. A tortilla, a sierra vagy a chili jelentését ugyan a legtöbb olvasónak már nem kell magyarázni, azt azonban már csak a műveltebbek tudhatják, hogy például a caballo a ló, a vaquero pedig a cowboy.

Mivel a kiadás borítóján is szerepel, hogy a regény McCarthy kilencvenes években írt Határvidék-trilógiájának első része, így várható, hogy a Magvető a szintén a mexikói határvidéken játszódó The Crossing (szó szerinti fordításban: Az átkelő) és a The Cities of the Plain (szó szerinti fordításban: A síkság városai) magyar kiadásával is jelentkezik majd, amelyek eddig még nem jelentek meg idehaza.

Korábban:Posztapokalipszis most - Az út című regény kritikája

Vámosi Gergő