A Krulik Zoltán alapította együttes - mely tizenegy albumot adott ki eddig - kezdetben az etno-avantgard kelet-közép európai követeként robbant a zenei életbe, mely korszakot finoman árnyaltak az ázsiai, távol-keleti gyökerek, a balkáni és afrikai hatások s a kortárs zene repetitív elemei.
A Makám hangzásvilágát a különleges hangszerek - gadulka, kaval a Balkánról, tabla, gatham, sarangi Indiából, sansa, marimba Afrikából - és a hagyományos európai hangszerek - oboa, gitár, bőgő, zongora - együtthangzása tették egyedivé. Ezek közül is kiemelkedő a Ravi Shankar-tanítvány Szalai Péter tabla-játéka.
Ez az irány folytatódott a 90-es évek lemezein (Divertimento 1994, Café Bábel 1997- Fonó Records) melybe az afro-amerikai zene, a jazz elemei ötvöződtek az egyik legelismertebb magyar szaxofonos, Grencsó István játékával.
A Makám legújabb korszakát a magyar népzene archaikus formái s a dal újrafelfedezése jellemzik. Az együttes elismert szólistája Lovász Irén, akit ma - Sebestyén Márta mellett - a legegyénibb hangú magyar énekesnőként tartanak számon.
A közelmúltban jelent meg a Makám 11. lemeze, Anzix (FolkEurópa, 2003) címmel. A túlnyomórészt balkáni inspirációjú dalok a hadba induló kedvest búcsúztatják, siratják, idézik. A lemez szólistái - Szalóki Ági, Bognár Szilvia, Palya Bea -, az új énekesgeneráció legegyénibb hangú képviselői, rendkívüli érzékenységgel tolmácsolják a múlt üzeneteit. Az Anzix méltó folytatása a Makám új korszakának, mivel 2000-től a vokális megszólalás került repertoárjuk középpontjába.
A Bartók és Kodály nevével fémjelzett örökség, az archaikus kultúrák és a kor zenei elemeinek szintézise a Makám változatlan hitvallása.