Látta valaki Fatboy Slimet? - tíz évvel a big beat után

Már tíz éve annak, hogy létrejött az elektronikus tánczenék és a rock eddigi legsikeresebb házassága, a big beatnek keresztelt, főként a rafináltan felhasznált hangmintákra épülő irányzat. 1997-ben ismerte meg a világ a Chemical Brothers és Fatboy Slim nevét, és ebben az évben lett első kategóriás sztár a Prodigy. Mi volt a big beat jelenség titka, és mi történt azóta?

Az év nagy partislágerei már ehhez a színtérhez fűződnek: Chemical Brothers - Block Rockin' Beats, Apollo 440 - Ain't Talkin' 'Bout Dub, Propellerheads - History Repeating, Fatboy Slim - Everybody Needs a 303 és persze a Prodigy Fat Of The Land albumának slágerei, kezdve a Firestarter-től a Breathe-en át a Smack My Bitch Up-ig.

The Chemical Brothers - Block Rockin' Beats

Igen, a Prodigy, mely az oldschool rave-színtér üdvöskéjeként indulva jutott el a punkos gitárok beemeléséig a mixbe, hogy aztán - korábbi népszerűségét is felhasználva - a brit tánczenei színtér legnagyobb sztárja legyen. Miközben pedig a tánczene teoretikusai fanyalogtak amiatt, hogy a "plebs" is beszabadult az addig inkább elit státusú bulikba, a big beat gyorsan ki is nőtte ezeket, és valódi tömegmozgalommá vált.

Az irányzatot kezdetben a nemzetközi rocksajtó is üdvözölte, Fatboy Slim slágerekkel telezsúfolt 1998-as albumát (You've Come A Long Way, Baby) az NME "az év meghatározó klubhangzásának" nevezte, és aztán jött a szokásos történet: boldog-boldogtalan hatvanas évekbeli rockos hangmintákkal és breakbeat alapokkal szórta tele a lemezeit, miközben a big beat apostolainak pont, hogy kezdett cikivé válni az egész. A Chemical Brothers 1999-es lemeze már a korai house hangzáshoz tért vissza, egy évvel később Fatboy Slim is visszavett a big beat eufóriából, a Prodigy nem csinált semmi említésre méltót, a többiek pedig kevés kivétellel eltűntek, és visszaszorultak a klubokba.

The Prodigy - Breathe

Nem sokkal később a big beat már szitokszónak számított a "jobb helyeken", és mind az öntudatos techno-forradalmárok, mind pedig az önbecsülését fokozatosan visszaszerző rockzenészek is igyekeztek minél távolabb helyezkedni a stílustól - ennek ellenére a nagyközönség továbbra sem árulta el kedvenceit, és hihetetlen módon még 2002-ben is akadt big beat stílusú nagy sláger (Junkie XL Elvis-remixe, a Little Less Conversation).

Addigra a tekintéllyel bíró DJ-k már a nyolcvanas évek elektrójához vagy szintipopjához nyúltak vissza, vagy kicsit később a nagyon agyasak a posztpunkhoz. A rock és a techno házasítása pedig azóta sem jött le a napirendről, számos stílus jelent meg, majd holt hamvába az elmúlt években, melyet azzal reklámoztak, hogy "elektronikus tánczene azoknak, akik nem szeretik az elektronikus tánczenét" - eklatáns példa erre a nyolcvanas éveket visszacsempésző electroclash, míg manapság a Justice duó nevével fémjelzett francia DJ-k vagy a new rave-nek titulált brit előadók táncoltatják meg a rock felől érkezőket. Vagyis a történelem folyton-folyvást ismétli magát, a big beatnek is egész biztosan meglesz majd a maga nosztalgiája, de addig is nézzük, mi lett a tíz legnagyobb névvel a színtérről.