Mika az idei Sziget egyik szerencsés dobásának ígérkezett, de sajnos a libanoni származású fiatalember lemondta fellépését. A hirtelen támadt űrt a szervezők a nagy hazai rajongói táborral büszkélkedő Manu Chaóval töltötték be. Nem rossz a váltás, hiszen Manu Chao nagyon népszerű hazánkban: magyar kávézók sora építette profilját zenéjére, és a rádióállomások sem hanyagolták el a számait. A lazulós, latinos számokat mindenki kívülről fújja. A baszk-galíciai származású énekes természetesen a Nagyszínpadon kap helyet, ahol Mika is koncertezett volna.
Nézzük, mit kaphatunk, ha augusztus 8-án este megyünk a Szigetre: azt leszögezhetjük, hogy a jó hangulatú, táncos-dülöngélős buli garantáltnak tűnik. A slágereket kedvcsináló gyanánt videó segítségével idézzük fel: annak, aki kevésbé ismeri Manu Chao zenéjét, azért, hogy beazonosítsa a rádióban garantáltan hallott számokat; annak pedig, aki eddig is szerette a színes kulturális gyökerekkel rendelkező énekest, azért, hogy elmerüljön a hangulatban. Manu szülei spanyolok - édesanyja baszk, édesapja pedig galíciai -, de ő már Franciaországban született. Amikor éppen nem focizott, akkor Chuck Berryt vagy Clasht hallgatott - zenéje még ma is elég eklektikus.
Manu sok kisebb formáció (a rockabillyt játszó Hot Pants vagy az indie rockos Los Carayos) után a nyolcvanas évek végén aratta első sikereit a Mano Negra nevű bandával. A zenekar voltaképpen családi vállalkozás volt, amelyben Manu mellett bátyja és unokatestvére vett részt. Ebben a felállásban érte el őket a siker: Mala Vida című számuk - amely tulajdonképpen egy Hot Pants-dal remixe - nagy sláger lett Franciaországban. Ettől inspirálva a következő évben összerakták Patchanka című első albumukat, amellyel megalapozták népszerűségüket. A turnék azonban felőrölték a bandát: egy 1993-as dél-amerikai koncertsorozat után több tag - köztük Manu bátyja is - kivált a zenekarból.
A nagy sláger: Bongo Bong - hallgass bele! |
A Mano Negra feloszlása után tért vissza Manu latin gyökereihez: végigjárta Dél-Amerikát (ahol egyébként a Mano Negrával is többször turnézott), és két évre Madridban telepedett le, ahol a régi Mano Negra feltámasztása helyett új dologba fogott: Radio Bemba Sound System néven egy másik zenekart alapított. A zenekar hátat fordítva a Mano Negra punkos stílusának, inkább a lazább street music és a tradicionális latin zene irányába indult el.
Ez a hangzás élesen elütött attól, amit a Mano Negra csinált, de nagy visszhangra talált a rajongók körében: már az első, Manu Chao saját neve alatt kiadott 1998-as Clandestino című album robbantott - többek között a Bongo Bong és a Je Ne T'Aime Plus című slágerekkel, amelyeket a magyar rádiók is sűrűn játszottak.
Emberünk ritkán látható valami speciális fejfedő nélkül |
Az új album állítólag egy kicsi "mobilstúdióban" született az utazások során, útinaplóként rögzítve a zenei élményeket, amelyek Manut érték. Akusztikus gitár, felvett utcai zajok, számítógépes effektek és a spanyol nyelv dallama teremtették meg a hamisíthatatlan, Manu Chao-féle latin ambientet. 1998-ban jelent meg az album, és az év végére már a legjobban fogyó francia album lett külföldön. Következő évben el is nyerte az év legjobb világzenei albumának járó díjat Franciaországban.
A következő album, a Próxima Estación: Esperanza (Következő állomás: Remény) még több karibi elemet dobott bele a laza latin egyvelegbe, mint a Clandestino. A közönség értékelte a finoman csípőriszálós számokat - a Me Gustas Tú Robert Rodriguez Volt egyszer egy Mexikó című filmjéből is ismerős lehet -, és az album rögtön felugrott a listák élére.
Szeretlek téged, vagyis Me Gustas Tu |
A Radio Bemba mellett Manu szólóban is dolgozott olyan zenészekkel és bandákkal együttműködve, mint a mexikói Tijuanano, a brazil Skank vagy az argentin Todos Tus Muertos. A Manu Chao-féle muzsika sohasem volt egysíkú, de ezek a közös projektet más inspirációkat is hoztak a stílusába, amelyben, egyszerre fedezhető fel a reggae, a sanzon és a rai hatása, de mindezeket olyan jellegzetes hangzássá sikerült összeolvasztani, amelyről mindig, mindenhol, azonnal felismerhető, hogy Manu Chaót halljuk.
Furcsa, de a nagy siker ellenére, Chao szövegeiben és gesztusaiban is mer állást foglalni politikailag (mondanunk sem kell, ellenzéki pozícióban): például 2001-ben, a Genovában tartott G8-találkozó alatt fellépett az antiglobalista tüntetésen. Manu Chao most éppen La Radiolina című legújabb albumának utómunkálatain dolgozik, amelynek megjelenése szeptember elejére várható.
A legújabb szám: Rainin' in Paradise - hallgass bele! |
A Rainin in Paradise című számot már ismerhetjük erről a lemezről, klip is készült hozzá, amelyet nem más rendezett, mint Emir Kusturica. Manu Chao és a szerb kultrendező kapcsolata nem merül ki ebben: Manu készíti a Maradonáról szóló, most készülő dokumentumfilm zenéjét. Na, ennek fényében menjünk ugrálni a Szigetre.