A Sziget vonzása és taszítása

Már több mint egy hete, hogy vége a legnagyobb hazai kulturális eseménynek, mely minden évben viták tömkelegét váltja ki. Most abból a szempontból néztük meg, hogy a jelesebb külföldi fesztiválokkal összehasonlítva miben tud többet nyújtani a Sziget, és mi az, amiben bizony alaposan le van maradva.

Lassan elcsitul a nyárral együtt az idei nemzetközi fesztiválszezon is. Ezen a hétvégén rendezik az utolsó nagy brit fesztivált (Reading), szeptemberben az amerikaiak is lehúzzák a rolót az Austin City Limitsszel, és ősszel már nálunk sem tartanak jelentősebb zenei fesztiválokat. Ez szolgáltat még ürügyet arra, hogy még egyszer foglalkozzunk a témával, méghozzá most abból a szemszögből, hogy a nemrég véget ért Sziget vajon hogyan viszonyul a külföldi fesztiválokhoz, tekintve egyrészt azt, hogy most már egyértelműen többet lehetett angol, francia, német vagy más egyéb eredetű szót hallani, semmint magyart, továbbá több első kézből szerzett tapasztalat alapján próbáljuk meg összehasonlítani a Szigetet és a külföldi rendezvényeket.

A Sziget számait tekintve az egyik legnagyobb ilyen természetű fesztivál a világon, idén a szervezők adatai szerint összesen 378 ezren látogattak ki az Óbudai-szigetre, amely jócskán felülmúlja a legnagyobb európai fesztiválok közönségéét, ám ne feledjük, hogy a Sziget egy hetével szemben ezek mind rövidebb, általában háromnapos események.

Ez már rögtön alapból egy fontos különbség, mint ahogyan az is, hogy a vetélytársakkal szemben a Sziget a legkevésbé szigorú értelemben vett zenei fesztivál, ami egyszerre jelenthet előnyt és hátrányt is. Többek között külföldi beszámolók és kritikák segítségével is megpróbáljuk meglelni a Sziget vonzerejének okait, ugyanakkor azt is számba vesszük, hogy milyen téren kerülhet hátrányba a magyar fesztivál.

A leggyakoribb érvek a Sziget mellett

1. Árak
Ez igazából magától értetődő is. Egy nyugat-európai fiatal egy héten át tartó intenzív szórakozással is kevesebb pénzt költ, mintha fele ennyi időn át csinálná ugyanezt a saját országának valamelyik fesztiválján. Az egyhetes, kempingezést is magában foglaló belépő 150 euróért sokkal barátságosabb ár, mint mondjuk négy napért fizetni közel 200 eurót Roskildében.

És akkor a "járulékos költségekről" még nem is beszéltünk, a Szigeten ugyan a magyar közönség sokszor sokallja az étel- és italárakat, de egy külföldi általában három vagy négy korsó sört is megihat azért a pénzért, amiért otthon egyet kap. Ez pedig bárhonnét is nézzük, hatalmas vonzerő, még az utazási költségek is bőven visszajönnek, feltéve persze, hogy az ember nem Kaliforniából ruccan át a Sziget kedvéért. Külföldről nézve tehát ez mindenképpen a Sziget mellett szóló legfontosabb érvek egyike.

Az is megfigyelhető, hogy a nyugati fesztiválokon általában a kinti - nem túl olcsó - árszínvonalhoz képest is drágábban lehet fogyasztani, idén a Sziget árai inkább alulról súrolták az átlagos budapesti szórakozóhelyek színvonalát.

2. Hangulat
Egy másik, a külföldi látogatók által rendszeresen emlegetett előnye a Szigetnek a sajátosan nemzetközi és felszabadult hangulat. Mivel a legtöbb európai országnak megvan a saját nagy fesztiválja (általában nem is egy), ritkábban utazik valaki mondjuk Belgiumból Roskildébe, hiszen olyan nagy különbség azért sem a programban, sem a fesztiválok természetében nincsen. Így aztán a közönség sokkal homogénebb a legtöbb helyen, nincs az a multikulti atmoszféra, ami a Szigetnek az utóbbi időben a jellemzője lett. Persze ennek nem mindenki örül - főleg a fesztivál régi, bensőségesebb hangulatát visszasíró honfitársaink nem -, ennek ellenére ez sokak számára bír komoly vonzerővel.

Vannak aztán olyanok is, akiknek kifejezetten előny, hogy a Sziget nem feltétlenül a zenéről szól, vagyis nincs az a feszített program, ami a háromnapos külföldi fesztiválok jellemzője. Itt több idő van a kikapcsolódásra, és egyáltalán, sokkal lazább a legtöbb szempontból, mint bármelyik nyugat-európai nagy rendezvény.

Bár szinte mindegyik fesztivál próbál a koncerteken kívül más szórakozási alternatívát is nyújtani, ezen a téren bátran kijelenthetjük, hogy szinte mindenkit ver a Sziget. Más kérdés, hogy kevesen vannak, akik egy színházi előadás vagy filmnézés kedvéért mennek ki egy fesztiválra, mindenesetre a Sziget szervezői okosan kihasználják, hogy ha a zenei program nem is veheti fel a versenyt a jobbféle nemzetközi fesztiválokéval, az alternatív programokra gyúrtak rá, és van, akit ezzel le is lehet venni a lábáról.

Végül itt van a zenei kínálat, melyet sok szempontból lehet bírálni, viszont azt nem lehet mondani, hogy ne lenne elég eklektikus, szinte minden stílus képviseltetve van, jazztől kezdve metálon át a legkülönfélébb népzenékig, nem is beszélve a Világzenei Nagyszínpad választékáról, mely a maga nemében tényleg egyedülálló, ilyen szinten sehol sem foglalkoznak a műfajjal.

3. Létesítmények, kényelem
Ez sokak számára talán meglepetés, de felszereltség terén a Sziget sok szempontból az élmezőnyben van. Példának okáért itt van talán a legtöbb egy főre eső mobilvécé, ezekből a legtöbb nyugati fesztiválon lényegesen kevesebb van, és mivel sokan ezért inkább alternatív helyszíneken könnyítenek magukon, ennek az eredménye már egy-két nap után is érződik a fesztivál területén.

Egy másik nagy előny, hogy a legtöbb nagy fesztivállal ellentétben a Sziget lakott területen belül van, sőt, egy nagyváros kellős közepén. A legtöbb külföldi vendég számára a Szigethez hozzátartozik a városnézés is, vagy éppen az, hogy a kényelmetlen kempingezés helyett inkább a városban keresnek maguknak szállást. A sátrazók pedig gyakran az egyik patinás fürdőben pihenik ki délben az előző éjszaka fáradalmait, és így nem kell teljesen elszakadniuk a civilizációtól. Eleve maga az Óbudai-sziget is romantikusabb helyszín, mint a legtöbb egyéb fesztivál színhelye (ezek általában nagy, lapos mezőkön kapnak helyet), bár most már sokaknak feltűnt, hogy gyakorlatilag telítve van a Sziget standokkal és színpadokkal.