Felfordulással búcsúzott a szeptember a lemezlistáktól

Az elmúlt héten úgy tűnik, a zenefogyasztók megelégelték a már unalomig járatott albumokat, amihez a kiadók asszisztáltak is, ennek következében az élmezőny jó része lecserélődött több lemezeladási listán is. Amerikában és Németországban szinte teljes egészében új palettát kaptunk, a briteknél is akad jó pár újdonság, de még a magyarok is követték részben a világpiac friss termését. A slussz poén egy különös szerepcsere: az USA-ban nyomulnak az angolok, míg Nagy-Britanniában egy amerikai az első.

A lemezlistákon lezajlott rapperek csatája nem csak 50 Cent és Kanye West lemezmegjelenéseinek hetére volt hatással, de közvetve az azutáni hétre is rányomta bélyegét. A kiadók ugyanis vélhetőleg tartottak az eladásokat biztosan eluraló hiphop harctól, így az azutáni időszakra terveztek be számos megjelenést. Most pedig mintha őszi kikelet lenne a lemezboltokban, úgy lett tele az értékesítési eredményeket összegző Billboard listája a friss megjelenésekkel. Külön érdekessség, hogy ismét szemtanúi lehetünk annak, amint a britek saját zenéjükkel bombázzák az amerikai közízlést, aminek legfőbb zászlóvivői James Blunt és KT Tunstall.

A legkelendőbb lemezek élén a múlt héten nagy lendülettel induló páros egyaránt egy-egy helyet veszített, így lett Kanye West Graduation-je második, míg 50 Centtől a Curtis harmadik. Ez pedig nem jelent mást, mint hogy a hiphop nagyágyúk valószínűleg minden eladható lemezt eladtak egy hét alatt, és máris van jobban fogyó náluk, ez történetesen Reba McEntire-től a Reba Duets. A többszörös platinalemezes énekesnő először 1986-ban hódította meg a country lemezlista élét, az összesített listán először '89-ben került százon belülre, majd a '93-as It's Your Call már Top 10 album lett. Azóta is számos kiváló helyezést tudhatott magának, és elérte a country stílusában a kultstátuszt is, de még most is meg tudta fejelni eddigi eredményeit: a most kiadott Reba Duets életének legjobb crossover (vagyis a széles közönségre, és nem csak stílusának rajongóira hatást gyakorló) sikere. Ebben azért nagy segítsége akadt az olyan duett-partnerek személyében, mint Justin Timberlake, Kelly Clarkson vagy Faith Hill.

A legjobb ötösfogat aljára szorult az előző heti bronzérmes Kenny Chesney, és elé ékelődött még be Barry Manilow, aki a hetvenes évek legjobb dalaival hódít. A régi motoros annak a sorozatnak a harmadik elemét dobta most piacra, amelynek kezdő tagjával az első helyet szerezte meg 2006-ban, és amelyen még az '50-es éveket vette górcső alá. A nagy siker után még ugyanabban az évben jött a '60-as évekről szóló slágergyűjtemény, ami már csak második lett, a következő évtized pedig már csak a negyedik helyre jutott. A Top 10 további szakaszában a figyelmet a hetediktől tízedikig terjedő szakasz vonja magára, amely kizárólag újdonságból áll. Az alsó négyesben két rapper is megkapaszkodott: a houstoni Chamillionaire sokadik lemezével jelentkezett Ultimate Victory címmel (ez az aktuális nyolcadik), míg a szintén nem éppen kezdő chicagoi Twista az Adrenaline Rush 2007-et dobta piacra (ez pedig a tizedik).

Chamillionaire

A Top 10 újdonságkészlete azonban még nem fogyott el, és az igazi hírcsemegét az élboly alvégén találjuk, ugyanis hetedik James Blunt, és kilencedik KT Tunstall, ami ezzel az idei év egyik legerősebb brit új belépő párosa az amerikai lemezlistán. Blunt, az egykori békefenntartó a szigetországban átütő sikerrel lépett a porondra, azonban az USA-beli fellépéseinek köszönhetően hangja a tengerentúlra is áthallatszott, így a Back To Bedlam című debütáló albuma a második lett az összesített lemezlistán 2006-ban. Tunstall ugyan nem dicsekedhet ilyen erős kezdéssel, de legalább sokkal nagyobbat javított: míg Blunt már csak az angoloknál tudta hozni az elvárt eredményt, addig az énekesnő előző évi 33. helyére alaposan rákontrázott a mostani kilencedik pozícióval. Az igazi siker azonban, hogy a két brit együtt hasította ki magának a legkelendőbb lemezek legjobb tízesének egyötödét.

Az említettek pedig nem is az egyedüli brit új belépők a lemezlistán, hiszen ott van valamivel lentebb, a középmezőnyben egy másik jövevény, aki bár a hazai debütáláshoz képest némileg megkésve, de az USA-ban is bepróbálkozik élete nagy lehetőségével - ez a 30. helyre kvalifikált Paul Potts és a One Chance című lemez. Ha pedig nem lenne elég ennyi hatás az európai szigetek felől, szintén az újdonságok sorában jegyezhetjük a huszadik helyen található új Dropkick Murphys lemezt is, amely The Meanest Of Times címmel ugyan amerikai produktum, de a punkot az ír folkkal keverő zene azért erősen kelta gyökerekből táplálkozik.

Dropkick Murphys

A friss kiadványok sorát pedig még a végeláthatatlanságig lehetne sorolni, és valószínűleg minden korosztály és ízlés számára lehetne belőle kedvezőt találni. Ott van még a legendás Pearl Jam-énekes Eddie Vedder, aki filmzene lemezével szólóban debütált (Into The Wild soundtrack, 11.), akit rögtön követ a finn szerelmes metál apostola, a HIM (Venus Doom, 12.). Legjobb dalait fogta csokorba Diana Krall (The Very Best Of, 19.), újra támad pop-punkjával a Motion City Soundtrack (Even If It Kills Me, 16.), negyedik spanyolnyelvű lemezével jelentkezett Gloria Estefan (90 Millas, 25.), és érdemes még megjegyezni Babyface nem mindennapi feldolgozásalbumát, a Playlist-et, ami 48.-ként landolt.

Ami a slágerlistát illeti, ott közel sem lehet ennyi eseményről beszámolni, csaknem statikus a teljes Top 10. Történt ugyan némi mozgás, de azért nem megy eseményszámba, hogy az első és második helyezett cserélt egymással, a harmadik pedig megtartotta korábbi pozícióját. Mindenesetre ennyi történés után áll az élen Soulja Boy a Crank That című számával, második Kanye West a Stronger-rel, és a bronzérem Timbalandnek jutott, aki Keri Hilsonnal közösen adja elő a Way I Are-t. Ezen a listán újdonságot a legjobb ötven között egyáltalán nem is találunk, ami pedig az alatt van, azt a slágerek világában már nehezen lehetne mérvadónak nevezni.