Mindenhol nyerő az új Springsteen lemez

A folytatódó lemezdömpingben kezdenek kifulladni a britek, de továbbra is tartják a tempót az amerikaiak. Az aktuális átfogó jelenség, hogy Bruce Springsteen szinte papírforma szerint tarol mindenhol, ezen kívül pedig jelentkeznek a nemzeti sajátosságok. Az USA-ban nyerő egy 18 éves rapper, a briteknél hódít a Sugababes, a németek és a magyarok pedig egyetértenek abban, hogy a finn metál a nyerő. 

Az amerikai lemezpiac ismét jó néhány újdonsággal árasztotta el a boltokat, köztük olyan biztos befutókat vonultatva fel, mint Bruce Springsteen vagy a Matchbox Twenty. Reprezentálja magát azért az új generáció is, sőt, az aktuális legnagyobb slágert jegyző Soulja Boy dobta végre piacra már egy ideje beszéd tárgyát képező nagylemezét. Ha azonban a régi motorosok és az újoncok erejét mérnénk össze, akkor győzne a tapasztalat, hiszen első helyen indított új nagylemezével az egyik személyes kultusszal bíró amerikai rocklegenda, Bruce Springsteen.

Azt beszélik, Springsteen titka abban rejlik, hogy úgy tudta ötvözni az '50-es, '60-as és '70-es évek rockzenéjét, hogy az dallamok, szöveg és összehatás tekintetében is átütő erejű lett, és nem mellesleg megszólalt benne egy egyedi hang is. Az énekes-gitáros karrierjét nem érdemes csak amerikai viszonylatban vizsgálni, hiszen hatalmas hatást gyakorolt világszerte, és miután első nemzetközi sikerét elérte, rövid idő alatt a világ magazinjainak címoldalára került. Szerencséjére azonban a nagy népszerűség ellenére is meg tudta tartani saját hangját, és ezzel lett a szenzációból legenda. Első nagy dobása az 1975-ös Born To Run volt, ami harmadik lett az USA lemezlistáján, majd a '80-as River-rel már felállt a csúcsra, amit aztán a '84-es Born In The U.S.A.-vel koronázott meg, ami a világ számos országában lett első, és csak az Egyesült Államokban 15 millió eladott példányt regisztráltak belőle. A sikersorozat folytatódott az évek során, így a most megjelent Magic már a hetedik No. 1 Springsteen-album, és éppen a tízedik, amely felállhatott az eladási ranglista dobogójára.

A Billboard-lista aktuális másodikja az előző héten elsőként nyitó Rascal Flatts, amelyet máris a következő új belépő követ: harmadik a Matchbox Twenty és az Exile On Mainstream. A zenekar ezzel a többarcú lemezzel több ízben is felülkerekedett önmagán. Az album ugyanis legalább annyira besztof, mint amennyire visszatérő kiadvány, hiszen 11 régi szám szerepel rajta, azonban a 2002 óta stúdiólemez nélküli csapat hat új szerzeményt is hozzáfűzött a már ismertekhez. Az eredmények pedig a várakozások, a slágergyűjtemény és az újdonságok közös nevezője, avagy a legjobb eddigi kereskedelmi siker a Matchbox Twenty háza táján, amellyel éppen megismételte a 2000-es Mad Season bronzérmes helyezését.

Matchbox Twenty

Az ismertebb nevek után a listában egy friss vér következik, ő Soulja Boy, aki viszont a fiatalság, a hiphop és az online marketing erőit egyesítette, hogy elérje ezt a pozíciót. A mindössze 17 éves rapper az atlantai szcénában vetette meg a lábát, ahol produceri felügyelettel támogatták meg, plusz egy olyan MySpace profillal, amelynek látogatási számlálója már 16 millió felett jár - összehasonlításképp Kanye West, az utóbbi hónap egyik legfelkapottabb neve alig előzi meg a 18 milliós nézettségével. Soulja Boy ezen felül még azt a trükköt is megjátszotta, hogy lemezét honlapjának címéről nevezte el, így lett a debütáló anyaga souljaboytellem.com, a helyezése pedig negyedik.

A Top 10-ben még két újdonságot találunk, amelyek közül a jobban teljesítő az R&B énekes J. Holiday, aki éppen hatodik Bed című számával a slágerlistán, miközben bemutatkozó albuma, a Back Of My Lac' ötödik lett az összesített lemezlistán, és mindjárt első saját stílusában. A másik új belépő még a legjobb tíz között Annie Lennox, aki az Eurythmics 1991-es feloszlása óta minden nagylemezével jelen volt az amerikai eladási ranglistán. Míg a skót énekesnő a briteknél a kezdeti elsőség után folyamatosan visszaesett, itt éppen fordítva, egyre inkább feljött: a '92-es Diva még csak 23. volt, a 2003-as Brave viszont már Top 5-on belülre került. Igaz, hogy a legutóbbi negyedikhez képest a mostani Songs Of Mass Destruction kilencedikje némi visszalépés, de még mindig a legjobb tízesben maradva megerősítette pozícióját az élbolyban.

A Billboard listájának további részében az elmúlt hetekhez hasonlóan számos újdonságot találunk még, elhagya a Top 10-t, mindjárt négyet egymás után. Éppen hogy lemaradt a legjobb tízről az R&B énekes Trey Songz (Trey Day, 11.), őt követi szorosan Faith Hill country slágereinek gyűjteménye (Hits, 12.), amely után két újabb lépcsőt haladva láthatunk egy könnyed átmenetet a countryból a mainstream rockba: először a Brooks & Dunn következik (Cowboy Town, 13.), majd John Fogerty (Revival, 14.). A listán ezek után még az alvégen találunk néhány említést érdemlő új belépőt, mint PJHarveytól a White Chalk (65.), a Cult és a Born Into This (70.), vagy Mick Jagger besztofja (The Very Best Of, 77.).

Ami a slágerlistát illeti, ott érdemi változás olyannyira nem történt, hogy az élen álló három tapodtat sem mozdult és engedett helyezéséből: Soulja Boy, Kanye West és Britney Spears a sorrend. Utánuk viszont a hét legerősebb szereplőjeként találjuk Timbalandet, aki a negyedik és ötödik posztot is magáénak tudhatja a legkedveltebb dalok között az Apologize és a The Way I Are című számokkal.