Hallgasd meg a Queen klasszikus koncertlemezét!

Nem panaszkodhatnak a gyűjtők, hisz újabb lemezzel bővült a már korábban is eléggé gazdag Queen koncert-diszkógráfia. A felvétel 1981. november 24-én és 25-én készült a montreali Forum nevű csarnokban. Az anyag a nyolcvanas évek közepén videokazettán is megjelent We Will Rock You címmel, ennek a digitális újrakeveréséből született meg ez a dupla lemez, mely párhuzamosan DVD-n is kiadásra került.

A most megjelent kiadványon a két előadást felépítő repertoár összes dala élvezhető, s rákerült két eddig kiadatlan élő felvétel is (Flash, The Hero), melyek anno a Flash Gordon című mozihoz készültek. A koncerten egy csúcsformában, pályája egyik izgalmas szakaszában játszó együttest hallunk megfelelő precizitással és rutinnal. A zenekar ebben az időszakban épp egy váltáson esett át, kísérletezőbb lemezeket adott ki (a könnyebben emészthető 1980-as The Game-et a new wave-es beütésű, táncosabb Hot Space követte), de az előadásaik továbbra is erőtől duzzadtak, s lendületbe tartották a négyest. Kísérőzenészek ekkor még nem voltak az együttessel, a gitárokon kívül néhol Freddie Mercury zongorajátéka színesíti a repertoárt.

A lemezen helyet kapott a zenekar összes hetvenes években és a nyolcvanas évek elején írt klasszikusa. A kétperces tapsból és üdvrivalgásból álló Intro után a We Will Rock You gyors verziója bizonyítja, hogy micsoda energiákat voltak képesek felszabadítani a színpadon. A felvételeket hallgatva megértjük, hogy mitől is volt a korszak legnépszerűbb koncertzenekara a Queen. Okosan adagolják a sodró, lendületes dararabokat, s a balladisztikus, öngyújtóvillantós himnuszokat. Mindezt olyan képzett zenészektől, akiknek a tudását akár önálló számként szereplő dob- vagy gitárszóló alkalmával is élvezhetjük.

Az album mind hangzásában, mind felépítésében hasonlít azokhoz a koncertlemezekhez, melyeket akkoriban rögzítettek (Live Killers, 1979; Queen On Fire, 1982). Nekünk nem tisztünk e lemezek közötti eltéréseket feltárni, legyen ez a rajongók feladata. Ami tény, hogy az egy évvel későbbi koncerten játszott utolsó hat dal, és az ezen a korongon szereplő utolsó féltucat még a sorrendjében is megegyezik, de még ezen túl is találunk átfedéseket.

A Queen Rock Montreal első felében a számos zúzós, lovagló tempós szám mellett az egyik csúcspontot a Somebody To Love közel nyolcperces verziója jelenti. Már itt is olyan vokálokkal találkozunk, amelyeket korábban csak stúdiólemezeken hallhattunk. A harmadik korongjukról származó, kétperces Killer Queen című dal szintén üde színfolt, ezt az egy évvel későbbi angliai Milton Keynes-ben tartott (ám csak 2004-ben Queen On Fire címmel kiadott) koncerten nem játszották. A dupla korong első felét a csodálatos, akusztikus gitárral előadott Love Of My Life zárja.

A kettes számú lemez a David Bowie-val közösen írt Under Pressure-rel indul, melyet a felvétel estéjén játszottak először élőben. Ezzel a dallal egy új oldaláról mutatkozott be a Queen a rajongóinak, s ez az oldala is népszerűvé vált. A következő szám, a Keep Yourself Alive egyedüliként szerepel pályafutásuk első két korai lemezéről. További csemege a második részben Elvis Jailhouse Rock-jának Queen-es továbbgondolása, melyet utólag a szerkesztő kezek az Elvis-stílusában írt Queen-dal, a Crazy Little Thing Called Love mellé illesztettek. A lezárásban igazi slágerparádét kapunk: a klasszikus Bohemian Rhapsody, a We Will Rock You lassabb verziója, és a himnikus We Are The Champions megmutatják, hogy mennyire működtek ezek a dalok élőben is.

A hanganyag minden Queen-imádónak kötelező darab, de azoknak is bátran ajánlható, akik még nem hallottak tőlük élő felvételeket. Kevés ilyen karakteres hang létezik a poptörténelemben, mint amilyennel Freddie Mercury rendelkezik, s ez a hang egy-egy élő felvétel alkalmával mutatja meg igazi képességeit. A közel százperces lemezen minden rajongó megtalálja a kedvére való fogást.