23 évvel ezelőtt, 1985. április 1-jén követett el öngyilkosságot élettársával Jeanine Deckers, az első és a mai napig egyetlen belga előadó, aki vezetni tudta az amerikai kislemezlistát. Mindez önmagában még nem feltétlenül indokolná, hogy foglalkozzunk vele, de a nem mindennapi életútja mindenképpen igen. Nem véletlenül vitték történetét filmre, mint ahogy halála után színdarab, illetve musical is készült életéből.
Jeanine Deckers 1933-ban született, és először képzőművészeti tanulmányokat folytatott, majd 26 éves korában lépett be a dominikánus rendbe, apácának. Ott kezdetben a saját és rendtársai szórakoztatására kezdett énekelni, ám aztán a Philips kiadó mégis valahogy tudomást szerzett az éneklő apácáról, és szerződést is kínált Luc-Gabrielle nővérnek.
Ami ezután jött, az történelem: a Dominique című kislemez 1963-ban jelent meg, méghozzá Soeur Sourire (Mosoly nővér) néven. A folkos, egy szál akusztikus gitárral kísért dal (itt meghallgatható) nagyszerűen teljesített ahhoz képest, hogy mi várható el reálisan egy olyan számtól, amely Szent Domonkosról és az albigensek elleni hőstetteiről szól (ráadásul mindezt franciául): másfél millió példányban kelt el világszerte, és szinte mindenütt nagy sláger lett. Bekerült az egyébként a Beatles és a Mersey-beat bűvöletében élő britek tíz legnépszerűbb dala köré, de ami még ennél is fontosabb, decemberben vezetni tudta az amerikai slágerlistát, megelőzve a Kingsmen Louie Louie című klasszikusát, és még egy sereg nagy nevet. Sőt, még Grammy-díjat is kapott.
Deckers fellépett az Ed Sullivan Show-ban is (ahol a világ nagy részével egyetemben nem Soeur Sourire néven, hanem Singing Nun, azaz Éneklő Apáca néven emlegették), bár ezt - akárcsak hirtelen világsikerét - a főnökasszonya már nem nézte jó szemmel, úgy kellett tőle külön engedélyt kérnie. Valószínűleg az sem segített, hogy történetéből 1966-ban film is készült The Singing Nun címmel, Debbie Reynolds főszereplésével, melyet azonban Deckers fikciónak minősített, és elhatárolta magát a forgatókönyvtől.
Ezt követően visszavonult az énekléstől, hogy életét teljesen a rendnek szentelje, hogy aztán két év után váratlanul ott hagyjon csapot-papot, és folytassa énekesnői karrierjét, ezúttal Luc Dominique néven. Ám Deckers "civilben" már egyáltalán nem volt olyan érdekes, mint éneklő apácaként, és későbbi felvételei már meg sem tudták közelíteni korábbi nagy sikerét. Második, az egyházzal szembeforduló lemezén (címe: I Am Not A Star In Heaven, azaz Nem vagyok csillag a mennyben) eredetileg szerepelt egy dal is La Pilul D'Or (Arany pirula) címmel, mely a fogamzásgátló tabletta dicsőségét zengte, ám miután a Vatikán élesen kikelt a születésszabályozás ellen, Deckers inkább levette a dalt a lemezről.
Hiába lépett ki a rendből ugyanis, megállapodásuk értelmében keresetének nagy részét nekik utalta át, és ez később végzetesnek bizonyult. Mivel Deckers zenei karrierje a második lemez után gyakorlatilag véget is ért (utolsó turnéján, Québecben még egy sztriptízbárban is kénytelen volt koncertezni), megpróbálkozott egy könyvvel, mely azonban még lemezénél is kisebb érdeklődést váltott ki.