"Versenynek üres és céltalan" - támadják a britek az Eurovíziót

"Elvileg az Eurovíziót azért találták ki, hogy közelebb hozzon bennünket, ehhez képest pont azt mutatja meg, milyen távol is vagyunk egymástól" - kesergett a britek tévékommentátora, Terry Wogan, aki más hírességekkel együtt élesen bírálta az Eurovíziós Dalfesztivál szavazási rendszerét. Tény, hogy évek óta kelet-európai országok bérelték ki maguknak a dobogót, és egyre nyilvánvalóbb, hogy a verseny korántsem a dalokról szól. Az utóbbi években rendszeresen leszereplő briteknek pedig kezd elegük lenni az állandó bukásokból.

"Az Eurovíziós Dalfesztivált számos kritika érte már amiatt, hogy a nézők inkább a nemzetiségi hovatartozás alapján szavaznak, nem pedig magára a produkcióra. Tavaly emlékezetes módon csupa kelet- és dél-európai ország került az első tíz közé, és ha idén sem változik a helyzet, a hoppon maradt nyugatiak lehet, hogy tényleg a verseny megreformálását fogják majd követelni" - írtuk az idei döntő beharangozójában, és alig ért véget az 53. Eurovíziós Dalfesztivál, máris olvasni lehet olyan véleményekről, melyek szerint a jelenlegi formájában fölösleges folytatni a versengést a jövőben.

Az idei végeredmény ugyanis ismét a fenti aggodalmakat igazolta: a győztes Oroszország lett, úgy, hogy kizárólag azokban az országokban kapott maximum szavazatot, melyekben jelentős orosz vagy oroszországi diaszpóra él. Mint ismeretes, a fesztiválon a tévénézők szavaznak (SMS-ben vagy telefonon), és a szavazatokat országonként összesítik. Idén az orosz győztesre az alábbi országokból érkezett maximális pontszám: Észtország, Fehéroroszország, Izrael, Lettország, Litvánia, Örményország és Ukrajna. Közülük öt volt szovjet tagállam, mindegyikben jelentős számú orosz kisebbséggel, míg Izraelbe az utóbbi húsz évben települt át számottevő orosz zsidó népesség.

A második helyezett Ukrajna, a harmadik Görögország, a negyedik Örményország és az ötödik Norvégia esetén is egyértelmű volt a geopolitikai összefüggés a szavazatok születési helye körül, és hasonló volt a helyzet az elmúlt években is. A balkáni, az ibériai és az északi országok között évek óta egyértelműek a szimpátiaszavazatok. Mivel pedig a versenyt alapító "négy nagy" EBU tagállam közül Nagy-Britannia és Németország képviselője is holtversenyben az utolsó helyen végzett, várható volt, hogy ismét fellángol majd a vita az Eurovízió lebonyolítási rendjéről.

Az elmúlt években rendre leszereplő britek nem is vártak sokat, hogy támadást intézzenek a fesztivál ellen. A BBC tévékommentátora, az Eurovíziót 37 éve közvetítő Terry Wogan rögtön hazaérkezése után, a Heathrow repülőtéren ismertette álláspontját: "Szerintem a brit zeneiparnak és a BBC-nek meg kéne vizsgálnia, hogyan kerülhetjük el ezt az évenkénti bukást. Már az év elején megmondtam, hogy politikai okokból Oroszország fogja nyerni a versenyt, és így is lett" - dohogott Wogan. A nemzeti intézménynek számító Wogan kilátásba helyezte azt is, hogy többé nem vállalja az Eurovízió közvetítését: "Régen a szavazás a dalokról szólt, most pedig a nemzeti előítéletekről. Mi magunkra maradtunk. Volt egy nagyon jó dalunk egy nagyon jó énekessel, mégis utolsóként végeztünk. Nem akarok statisztálni egy újabb bukáshoz." Sőt, a kommentátor a többi nyugat-európai ország számára is a távolmaradást javasolta a jövőben.

Woganhez többen is csatlakoztak. Simon Cowell - aki az Idol-szériák brit és amerikai verziójában is hírnevet szerzett magának éles nyelvű zsűritagként, majd X-Factor néven megcsinálta a legsikeresebb brit zenei tehetségkutatót - szerint "ha az emberek jól szórakoznak rajta, akkor jó, de versenynek üres és céltalan". A neves publicista, Max Clifford pedig egy olyan focivébéhez hasonlította az Eurovíziót, ahol "az eredményeket politikai szempontok döntik el, és nem pedig a gólok." Egy liberális demokrata parlamenti képviselő, Richard Younger-Ross szerint az Eurovízió jelenlegi formájában egy vicc, és "a BBC-nek fel kellene függesztenie a részvételét a versenyben addig, amíg nincs korrekt szavazási rendszer."

Andy Abraham, a brit versenyző énekli versenydalát

Utóbbi azonban a brit sajtó szerint egyelőre nem túl valószínű, hiszen a döntőt 9,3 millió brit tévénéző követte figyelemmel szombat este, amely csaknem 50 százalékos nézettségnek felel meg, még ha kicsit alacsonyabb is ez a szám, mint a tavalyi volt. A fellépőket mindig sajátos humorral "kiosztó" Terry Wogan - aki három éve emlékezetes módon a színpadi műsoruk alapján "cigányoknak" titulálta a NOX együttes tagjait - a közvetítés alatt is folyamatosan kommentálta a szavazatok mögött meghúzódó lehetséges politikai megfontolásokat, bár inkább világpolitikai "összeesküvést" gyanított az orosz szimpátiaszavazatok mögött, pedig a kelet-európai történelemben kicsit is járatosak számára nyilvánvaló, hogy nem az észtek, lettek vagy éppen ukránok szavaztak "barátságból" az oroszokra, hanem az ezekbe az országokba betelepített, több százezres orosz kisebbség nyomkodta a gombokat bőszen. Hasonlóan ehhez például tavaly sem az állítólagos "magyar-szerb barátság" következtében érkezett Szerbiából annyi szavazat Rúzsa Magdira, hanem a vajdasági magyarok szavaztak nagy számban az egyébként is onnét származó énekesnőre.

Mindez persze nem változtat a lényegen, az Eurovízió - melynek színvonalát amúgy is régóta vitatni szokás - valóban a nemzetiségi villongások játszótere már évek óta, de az egyelőre kérdéses, hogy fog-e változni a lebonyolítási rendszer. Mások szerint azonban felesleges ennyire komolyan venni a dalversenyt, és inkább csak szórakozni kell a versenyszámokon - nagy többségükön lehet is -, de egyre inkább elképzelhető, hogy az össztűz alá került Eurovízió rövidesen más formában születhet majd újjá.