A kültéri programoknak lassan a pécsi mediterráneumban is lőttek, bár a mandulafa még zöldell és hangulatos tömeg sétálgat Pécs utcáin. Pár hét múlva viszont maradnak az úgynevezett indoor programok. Ezért megnéztük, mit nyújt képzőművészetek terén a még éppen két és fél hónapig az Európa Kulturális Főváros-cím birtokosa, Pécs. Egy pénteken bezárt, kisebb botrányt kavart lengyel kiállítást még éppen elcsíptünk, egy nemrég nyílt kiállítást nem találtunk, és a művészet a művészetben elv alapján a túra minden képén elrejtettük ugyanazt a tárgyat.
1. Magyarok a Bauhausban
A címhez: a Magyarok a Bauhausban című kiállításon a magyarok mellett egy sor nem magyar, hanem német és más nemzetiségű művész munkája is látható. Ami jó döntés, mivel a Bauhaus nemzetközi hatású művészeti iskolája Weimarban, Dessauban és Berlinben működött 1919-1933 között. A magyarok - Moholy-Nagy László, Molnár Farkas, Breuer Marcell, Sebők István, Huszár Vilmos, Berger Otti stb. -jelentős és markáns közösséget alkottak az intézmény életében; és az első igazgató, Walter Gropius építészirodájának produkcióiban is részt vettek munkatársként.
A pécsi művészeti ősz egyik legnagyobb durranása változatos és sokszínű. A kiállítás anyagát 17 terembe rendezték: képzőművészeti alkotások, grafikák, plakátok, makettek, színpadtervek, tárgyak, bútorok, szekrények, filmek, fotók mutatják be a korszakot. A tárlat a bauhäuslerek kollégiumi mulatságaiba is bevezet, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a bohém tréfálkozás mit sem változott az elmúlt 80-90 évben (legfeljebb a diákoknak volt több idejük egymás froclizására, amennyiben saját kezűleg gyártott karikaturisztikus képeslapokat készítettek egymásnak egymásról).
A Janus Pannonius Múzeum kertjét is érdemes bejárni (További képek a fotóra klikkelve!)
Nehéz a kiállításból bármit is kiemelni, talán Moholy-Nagy fotogramjait érdemes, de a színpadtervek, a bútorok is izgalmasak és akadnak Klee- és Kandinszkij-művek is. Az 5. teremben található egy ismeretlen szerző színes félkör alakú órarendje a weimari Bauhaus 1921-22 téli szemeszteréről.
Infótáblák: Termenként egy-egy tábla magyarul és németül tájékoztat a legfontosabb tudnivalókról, végigolvasásuk egy-két percet igényel. Tipográfiában és küllemben illeszkednek a tárlathoz.
Személyzet: főleg kedves középkorú hölgyekkel találkoztunk, ők segítőkészek, és értik a dolgukat. A kiállítást lankadatlan figyelemmel őrzik.
Extra: A múzeum fölfelé, majd oldalirányban hosszan elnyúló kertjébe akár tinédzserkorú gyerekeket is nyugodtan ki lehet küldeni őrjöngeni egy csörlős hintaszerű játékra. De a kertben kültéri orgona, különféle városokból érkezett, pimpelt padok, bokorból készült labirintus és az élet nagy alapkérdéseire választ adó irodalmi idézetek lugasszerű elrendezésben is helyet kaptak. Az óriási kert romantikus andalgásra is kiváló.
Legkevesebb idő: 2 óra
Hol, mennyi? Teljes árú: 2000 Ft., kedvezményes: 1000 Ft.
Janus Pannonius Múzeum, Káptalan u. 4. október 24-ig
Ilyen tükrökben nézhették magukat a bauhäuslerek (További Bauhaus-művek a kép mögött)
2. Ioan Nemtoi üveguniverzuma
Ha nem ajánlották volna a Pécs2010 szervezői, bizonyára nem jut eszembe megnézni Ioan Nemtoi képzőművész hatalmas, korallszínű üvegszobrait. És akkor nemcsak szarvra, kígyóra, jégcsapra, mellbimbóra emlékeztető üvegszobraival lettem volna szegényebb, hanem az év talán legizgalmasabb építészeti megoldásával is.
A szakállas művész nem sokat agyalt a címadáson, egy sor munkájának Nemtoi üveguniverzuma a címe, amelynek meg nem, ott mankóként szolgálnak az absztrakt művekre aggatott címek. Az egyik asztalon spagettiszerűen csavargó, porszívócső vastagságú hurkokról például sosem gondoltam volna, hogy az Utolsó vacsorát ábrázolják. A szobrok színe legalább olyan fontos, mint a fomája: ami Yves Kleinnek a kék, az Nemtoinak a korallszín: egyedi védjegy avagy azonosító.
A román üvegművész munkája távolról is vöröslik (Klikk!)
Az épület Kaptár névre hallgató, négy emeletet átmetsző belső terében helyezték el az egyik legérdekesebb installációt, a Fák az édenkertben címűt, amelyen kígyószerűen tekergő, vörös üvegek alkotják a lombkoronát. És ha már a helyszín: ha csupán A4-es papírból hajtogatott papírhajókat állítnának itt ki, akkor is érdemes lenne eljönni, a Balázs Mihály által tervezett Kaptár ugyanis lenyűgöző! A NOL azt írja, hogy a tervező az épület eszmei központjának szánta a Kaptárt és "egy meditatív, az univerzum egészét megidéző teret akart létrehozni, ami egyszerre hirdeti a tudás szabadságát és a szabadság tudását".
Nemcsak az építmény mögötti filozófia, a látvány is nagyon erős: képzeljenek egy oldalról kicsit megnyomott panteon alakú belső teret lyukkal a tetején (ami itt úgy tűnt, üveggel van borítva) és amelynek oldalát több mint ötvenezer háromszög alakú színes Zsolnay-kerámialap borítja. Aljában egy lépcső vezet felfelé neonfák között. És nemcsak a látvány, a hanghatás is különleges, mivel visszhangzik, amit azonnal észrevesz az ember, amint belép a terembe. Ezután gyerekes örömmel trappol fel-le a térben, tapsol és sikongat. Az 5,5 milliárd forintból megvalósult épület ugyan már szabadon bejárható, hivatalosan csak október 25-én nyílik.
Személyzet: csak a portásokkal beszélgettünk, ők nagyon közlékenyek, különféle ingyenes újságokkal és egy Világgazdasággal is meg akartak ajándékozni minket. Talán, mert új az épület új munkatársakkal, nyoma sincs a múzeumokban gyakran előforduló teremőr-fásultságnak.
Extra: természetesen a Kaptár és a benne érezhető ünnepélyes légkör. Hangoskodjunk!
Legkevesebb idő: fél-háromnegyed óra
Hol, mennyi? Ingyenes
Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Universitas u. 2/a.
A Tudásközpont legizgalmasabb belsőtere a visszhangzó Kaptár (Klikkeljen további képekért!)