Egérrel a múzeumban

2011. február 1-jén a Google elindította új szolgáltatását, a Google Art Projectet, amely a világ tizenhét jelentős művészeti múzeumát kapcsolja össze egy virtuális háromdimenziós térben. A fejlesztés a Google-ra jellemzően ambiciózus, de nem annyira forradalmi. Csak kicsit kell túrni az interneten, és találunk hasonlóan izgalmas, látványos és informatív projekteket is. Tizenöt igéző virtuális múzeum és kiállítás - és a biztató magyar kezdeményezések. (Összeállításunkban mindig a képre kattintva lehet eljutni az adott virtuális múzeumba.)

1. Louvre, Párizs

Nem véletlen, hogy a Louvre nem csatlakozott a Google kezdeményezéséhez: sokkal gazdagabb és ötletesebb lehetőségeket kínál gyűjteménye virtuális bebarangolására. Annyi úton indulhatunk, hogy az szédítő: 21 teremben nézhetünk körül panorámafotók segítségével, és négy helyszín 3D animációs mását alkották meg számunkra, ahol minden egyes műtárgyra kattintva részletes információkat kapunk. Vagy A Da Vinci-kód hőseit akarjuk követni? Megtehetjük. Gyönyörű multimédiás videók segítségével ismerkedhetünk meg közelebbről a Louvre 12 kincsével a Closer Look sorozatban, vagy megnézhetjük a 17 csodás minisite egyikét, amely mind egy-egy mű (pl. Cranach: A három grácia), alkotó (Mantegna), korszak (olasz reneszánsz) vagy kultúra (iszlám) művészetéről ad mini dokumentumfilmhez hasonló áttekintést. Mindez angolul és franciául.

Kedvencünk: A Louvre nyitóoldalán egy kékzakós ősz képregényfigura invitál minket a szobájába. Bátran menjünk vele. Ő Dominique Vivant Denon, a Louvre első igazgatója, akinek szobájában a tárgyakra kattintva a hatalmas gyűjtemény egy-egy darabjával ismerkedhetünk meg. A tárgyakhoz mókás animáció is készült sok érdekes infóval. Akárhova jutunk a Louvre oldalán, a csapóajtó mindig Monsieur Dominique-hoz vezet.

+ + +

2. Secret Annex Online, Amszterdam

A tökéletes virtuális múzeum, amely videóival, animációival, térképeivel, fotóival sokkal több és sűrítettebb információt nyújt, mint a Frank-család ma emlékházként szolgáló búvóhelye.

Kedvencünk: Anna Frank szobájában a tárgyakhoz történetek tartoznak, amelyeket akkor látunk, ha átmozgatjuk rajtuk a kurzort.

+ + +

3. NASA, Washington

És a másik tökéletes virtuális múzeum: a NASA fennállásának 50. évfordulójára készített animációs, interaktív honlap. Egy szimpatikus robot kalauzol végig minket az amerikai űrkutatás évtizedein, közben korabeli slágerek szólnak, archív film- és hangfelvételeket hallunk, és megismerjük az egyes repülőgépek történetét.

Kedvencünk: J. F. Kennedy beszédéről csak hangfelvétel maradt meg, ezért megrajzolták hozzá az elnököt.

+ + +

4. Prado, Madrid

Érdekes, hogy ugyan a madridi Prado volt az első múzeum, amely együttműködött a Google-lal, a Google Art Projectbe most mégsem került bele. Így a termekben nem nézhetünk körül, azonban a Google Earth program segítségével a múzeum 14 féltve őrzött kincsét szintén gigapixeles felbontásban csodálhatjuk meg. Köztük Velázquez Udvarhölgyei-t vagy Dürer Önarckép-ét. És az épületet is megnézhetjük, igaz, csak kívülről.

Kedvencünk: A legapróbb részleteit is megnézhetjük Hieronymus Bosch Gyönyörök kertje című elképesztő, szürreális triptichonjának. A németalföldi festő a középkor alkonyán élt, de vízióit Salvador Dalí is megirigyelné.

+ + +

5. Museum of Modern Art (MoMa), New York

Szerencsére a - Louvre-hoz hasonlóan - a MoMa is nagylelkű az online látogatókkal. A Google Art Project kedvéért csak egy termet nyitottak meg (és az sem túl izgalmas), de az intézmény honlapján a gyűjtemény minden egyes tárgyát szemügyre vehetjük, nem három dimenzióban, de cserében mindent megtalálunk (művész, műfaj szerint is kereshetünk). Egy csomó alkotáshoz készült videó is, amelyen a művész vagy egy kurátor magyaráz a műről. Itt is lehet saját kiállítást készíteni magunknak, és mivel most jóval nagyobb anyagból válogathatunk, mint a Google Art Project esetében, érdekesebb is a böngészés. Aki meg a multimédiás anyagokra pörög, az itt keresgéljen. Interjúk, kiállításelőzetesek, riportok és online kiállítások szép számmal.

Kedvencünk: Csodaszép kiállítás a vonal szerepéről a 20. századi művészetben, sok képpel és információval.

+ + +

6. Smithsonian Americal History Museum, Washington

A múzeum honlapján 67 virtuális kiállítást nézhetünk meg a legkülönbözőbb témákban. Edison találmányai érdekelnek, vagy a második világháborús hazafias plakátok? Minden van.

Kedvencünk: A Julia & Julia filmből is ismert híres francia szakácskönyv írója, Julia Child körbekalauzol minket nett konyhájában.

+ + +

7. A világ története, British Museum & BBC

A British Museum és a BBC közös projektje volt a History of The World című rádiós sorozat és a hozzá kapcsolódó virtuális kiállítás, amely a világ történetét 5700 tárgy segítségével beszéli el. A nagymama porceláncsészéje, bankkártya, mamutfog, Amati-hegedű, középkori sakktábla, Jimi Hendrix-koncert-jegy illusztrálja a pergő évszázadokat a projekt látványos honlapján. A kiállítás egyediségét az adja, hogy magánemberek is csatlakozhattak a tárgygyűjtéshez.

Kedvencünk: Valaki otthon őrizgette a transzatlanti telegráfkábel egy darabkáját 1866-ból, és most e projekt kedvéért elővette.

+ + +

8. National Portrait Gallery, Washington

A Washingtonban található Smithsonian Intézet másfél tucat múzeumot fog össze, amely eddig összesen 312 virtuális kiállítást állított össze anyagaiból. A témák - a múzeumok sokfélesége miatt - szerteágazók, találunk itt Elvis-fényképeket, rovarokat, bélyegeket. A Smithsonian hálózatába tartozó múzeumok közül a National Portrait Gallery online anyagai a legizgalmasabbak, jó témákat találnak ki.

Kedvencünk: Érdekes fotókiállítás a szexuális különbözőség ábrázolásáról. De a hidegháborús elnökök is érdekesek, a kiállítás külön kitér a politikusok hibás döntéseire is.

+ + +

9. Virtual Museum of Canada

Kanada példaértékű kezdeményezése, hogy az ország több mint 2500 gyűjteményét egy virtuális múzeumban egyesíti, amely jóval több, mint egy népszerűsítő gyűjtőoldal. Látszik, hogy sokat áldoznak a múzeumok internetes megjelenésére, ennek eredménye az a lehengerlő mennyiségű (752) virtuális kiállítás, amelyet a VMC oldalán találunk.

Kedvencünk: A karikatúrakiállítás is profi, de mivel régi vágyunk, hogy Budapestről is szülessen összehasonlító várostörténeti kiállítás, ezért imádtuk a montreali McCord Múzeum Urban Life Through Two Lenses című fotókiállítását. Két városfényképet látunk egymás mellett: ugyanaz a részlet, a különbség csak a készítés között eltelt 150 év. A 34 képpárhoz töméntelen várostörténeti információ és profi vizuális megvalósítás társul. Például ha rámozgatjuk a kurzort a képekre, az adott korszak hangjait halljuk a háttérben: cipőkopogás a macskakövön, autóforgalom stb.

+ + +

10. Smithsonian National History Museum, Washington

A New York-i Természettudományi Múzeum a filmek miatt híresebb, de virtuális kiállításaik kispályásak a washingtoniéhoz képest. Itt 46 pontról nézhetünk körbe a múzeum különböző termeiben. Mivel panorámafelvételekről van szó, navigálni gyerekjáték, és külön ikon hívja fel figyelmünket a közelkép lehetőségére. A térkép segítségével pontosan tudjuk, hol vagyunk, a pontok színe még azt is jelzi, mit láttunk már.

Kedvencünk: A dinoszauruszok terme.

+ + +

11. National Archives Digital Vault Experience

Az amerikai levéltár virtuális múzeuma. Az archívum 10 milliárd tárgyából 1200-at tettek közszemlére az oldalon, köztük régi fotók, levelek, könyvillusztrációk és a csekk, amellyel Amerika megvásárolta 51. államát, Alaszkát.

Kedvencünk: Különböző nehézségű játékok közül lehet választani; a feladat, hogy megadott támpontok alapján újabb és újabb tárgyakat találjunk meg. De posztert és filmet is lehet gyártani.

+ + +

12. Holocaust Memorial Museum, Washington

A washingtoni Holocaust Memorial Museum a világ egyik legsokkolóbb múzeuma. Az érzelmi hatást interneten visszaadni nehéz, ennek ellenére számos kiállítást kínálnak az online látogatóknak is.

Kedvencünk: Life In Shadows, vagyis hogyan élték át a bujkálás éveit a gyerekek.

+ + +

13. Museo Virtuale Delle Arti Tessili

Az olasz textilmágnás, Arnaldo Caprai a világ egyik legnagyobb magángyűjteményét hozta létre textilekből, csipkékből és vászonneműből. Mindehhez virtuális múzeumot is készíttetett, ahol tizennégy különböző kor ízlése szerint berendezett

szobát végigjárva találkozhatunk a 24 ezer darabot számláló gigantikus kollekció érdekesebb darabjaival. A legkorábbi tárgy egy 1500-as évekből származó umbriai terítő, a legmodernebb pedig egy 20. század elejéről származó ing.

Kedvencünk: Az ötlet a legjobb az egészben. Kár, hogy csak a textilek kattinthatók, szeretnénk mindenről megtudni, hogy micsoda. A Magyar Nemzeti Múzeumnak is el tudnánk így képzelni a kiállításait.

+ + +

14. Museum of Modern Art, San Francisco

A múzeum időszaki kiállításaihoz remek multimédiás segédeszközöket készít, amelyek az Amerika partjaitól távol élők számára praktikus információ-lelőhelyül szolgálhatnak. Érdemes körülnézni, kb. 60 kiállítást találunk fönt.

Kedvencünk: Egy korábbi cikkünkben Magritte-ot követeltük. Itt megkapjuk.

+ + +

15. American Package Museum Art Gallery

Minden fellelhető itt, ami régi és van csomagolása, legyen az rágógumi, főzőcsoki, aszpirin, kötszer vagy Brillo szappan. Vicces megmártózni a 20. század elejének tárgykultúrájában, és az sem zavaró, hogy maga a honlap egyszerű, mint a faék.

Kedvencünk: a rágógumik minden formája.

+1
Google Art Project - mire jó és mire kevésbé?

Előny	Hátrány
- szabadon lehet barangolni a múzeumokban	- legalábbis amíg bele nem futunk egy zsákutcába: az együttműködő múzeumok különböző mértékben tették bejárhatóvá az épületet, valamelyik elég szigorú volt (pl. a MoMa), és csak egy vagy két termet nyitott meg az internetezők előtt. - nem könnyű navigálni - a termek gyakran homályosan, szürkén látszanak - az orientáció sincs a legjobban megoldva: térképet kapunk, de nem tudjuk, hol vagyunk rajta pontosan
- csodálatos műkincseket láthatunk	- a múzeumok változó (egyenként kb. 20 és 74 között) számú festményt bocsátanak közszemlére nagy felbontásban, a többi műalkotást azonban homályosan látjuk, és ráadásul információnk sincs róluk, így előfordulhat, hogy kivételes műremekek mellett sétálunk el tudatlanul - jogi problémák miatt sok kép még a nyitott termekben is szándékosan el van maszatolva
- az 1060 "kiállított" festménybe olyan részletességig nagyíthatunk bele, ahogyan szabad szemmel soha nem vehetnénk szemügyre	- igaz, de ezek legtöbb esetben nem a múzeum legismertebb képei, a madridi Reina Sofia pl. éppen csak Picasso Guernicá-ját felejtette el bemutatni
- össze lehet állítani saját galériát, el lehet menteni adott képrészletet, hozzá lehet adni magyarázó szöveget, és mindezt meg lehet osztani bárkivel egy link segítségével	- ez valóban jó lehetőség, csak az a bökkenő, hogy csupán a múzeumok által kiválasztott képek közül válogathatunk - a világ 17 múzeuma csatlakozott a kezdeményezéshez - a legnépszerűbb és legnagyobb művészeti múzeum, a Louvre hiányzik - csak múzeumra lehet keresni, művészre nem (erre a célra a google.com sima keresőjét ajánljuk a site: googleartproject.com kiegészítéssel)

Kedvencünk: Első körben az Uffizit és a berlini Gemäldegalerie-t ajánljuk. Mindkét múzeum sokat enged látni a gyűjteményéből, teremről teremre bebarangolhatjuk az épületet olyan művek előtt sétálva, mint Tiziano Urbinói Vénusz-a, Caravaggio Bacchus-a, Botticelli Vénusz-a. Berlinbe Bruegel Német közmondás-aiért érdemes elmenni: az ilyen aprólékos képeknél látszik a gigapixeles felbontás előnye.

Magyar gyűjtemények a hálón

1. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A leginnovatívabb a virtuális kiállítások terén a Magyar Nemzeti Galéria. Tavaly két jelentős festményükről (Rippl-Rónai József és Csontváry Kosztka Tivadar egy-egy alkotása) készült nagyfelbontású felvétel, illetve a Google Art Projecthez hasonlóan lehet sétálni a Magyar művészek Münchenben 1850 és 1914 között című időszaki kiállítás termeiben. (A megoldás kidolgozottabb, mint a Google-nál, itt minden képnél megjelenik a cím és az alkotó neve.)

A virtuális projektet a 360world nevű cég ingyen készítette a Nemzeti Galéria számára, cserében ők referenciaanyagként használhatja az elkészült képeket. Most tárgyalnak a következő projektről, Markó Károly májusban nyíló monografikus kiállítása mellé készülhetne hasonló 3D online tárlat.

2. Hungart és Web Gallery of Art

Kizárólag neten létező múzeumból kettőt találunk: a hung-art.hu címen elérhető magyar képzőművészeti oldalt és a Web Gallery of Art honlapot, ez utóbbinak az az érdekessége, hogy noha magyarok készítették, és magyarországi a domain is, a honlap maga angol nyelvű. Mindkét művészeti adatbázis több múzeum anyagát gyűjti be, de csupán kis méretű képeket kínál föl nézegetésre. Arra viszont mindkét oldal jó, hogy egy adott alkotó művészetéről átfogó képet kaphatunk a megnézhető, változó számú (általában 10-100) kép segítségével. Látványban és praktikusságban elmaradnak a hasonló külföldi oldalaktól.

3. PIMMédia

A Petőfi Irodalmi Múzeum oldalába integrált Digitális Irodalmi Akadémia, illetve a múzeum média- és hangtára nagy kincs, épp ezért kár, hogy a felület, amelyen el lehet érni, nem túl felhasználóbarát, és a megjelenése is eléggé elavult. Regények tömkelege olvasható ingyen, a múzeum gyűjteményében található, felbecsülhetetlen hang- és képanyagnak azonban csupán töredéke (kb. tíz százaléka) érhető el online, és virtuális kiállításokat is el tudnánk képzelni a gazdag anyagra támaszkodva. Babits Mihály azonban, ahogy mondja az Esti kérdés-t, így is emlékezetes.

4. Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA)

Mozgóképekből jobban állunk. A filmes kötelespéldányokat gyűjtő Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) vonzerejét csak az csökkenti, hogy csodálatos adatbázisához (legalábbis nagy részéhez) szerzői jogi problémák miatt csak az ún. NAVA-pontokon lehet hozzáférni. És ki az, aki egy könyvtárban nekiáll filmet nézni? Amikor a NAVA 2008 végén egy karácsonyi akció keretében ingyenesen hozzáférhetővé tette gyűjteményének egy részét, az akció másfél hónapos időtartama alatt félmillió filmet néztek meg az érdeklődők. Igény tehát volna rá (talán érdemes lenne felmérni, fizetni is hajlandóak lennének-e az internetezők egy-egy régi filmért), de egyelőre csak két különgyűjteményt lehet megtekinteni otthon is, ingyenesen. Az egyik a Színművészeti Főiskola vizsgafilmjeit tartalmazza az 1955-1985 közötti időszakból (itt is akadnak érdekességek pl. Szabó István rövidfilmjei korabeli filmes trendekkel - francia újhullám, olasz neorealizmus - játszanak), a másik pedig a filmhíradókat gyűjti össze 1914 és 1949 között. Legnépszerűbb a Hitler kancellári beiktatásáról tudósító híradó, több mint hétezren látták.

5. Mese.tv

Nagy kedvencünk a Magyar Televízió és az Egyszervolt.hu közös projektje, a Mese.tv, ahol a Magyar Televízió fél évszázadnyi archívumából körülbelül 500 film tekinthető meg ingyenesen, köztük régi nagy kedvencek (Vízipók, Mézga, Süsü) és új készítésű sorozatok egyaránt. Ez utóbbira példa a jól sikerült Versfilm-sorozat, amelyben mai magyar költők verseiből a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói faragtak gyerekeknek szóló, párperces kisfilmeket.

6. Daazo.com

És utolsónak még egy magyar projekt, ahol kincsekre lehet bukkanni. A Daazo.com egy európai rövidfilm-adatbázis. Mivel készülnek nagyon jó magyar rövidfilmek is, amelyeket mozis forgalmazás híján az átlagember relatíve nehezen tud megnézni, ezért a gyűjtemény ötlete fantasztikus. A honlap nagy hátránya viszont, hogy istentelenül nehéz rajta minőségi szempontok szerint keresni. Ezért aztán, hogy megtaláljuk-e azokat a bizonyos kincseket, az teljesen a véletlenen a múlik. Jó kiindulás lehet itt nézelődni, és mondjuk a megtekintések vagy a lájkok alapján tájékozódni. De hol találjuk például a (régebbi) magyar szemlés rövidfilmeket, akár év szerint bontva? A Rófusz Ferenc-gyűjteményt kötelező megnézni, és a cannes-i díjazott magyar kisfilmesek is érdekesek.