Trianonról is rendezne kiállítást a Műcsarnok

Nagy hatású külföldi és hazai művészek munkái mellett aktuális társadalmi témákról is rendezne kiállítást a jövőben a Műcsarnok - mondta el Gulyás Gábor, az intézmény február 1-jén hivatalba lépett új vezetője a csütörtökön tartott sajtótájékoztatón. Az új igazgató vállalta, hogy három év alatt megháromszorozza a Műcsarnok látogatóinak számát, és négy éven belül elindítja a Budapestre tervezett művészeti biennálét.

Gulyás Gábor a csütörtökön tartott sajtótájékoztatón elmondta, magyar és nemzetközi tematikus tárlatokat, hazai (többek között Hantai Simon, Tolvaly Ernő, El Kazovszkij) és külföldi művészek (például Francis Bacon, Joseph Beuys vagy Arman) lezárult életműveit feldolgozó kiállításokat, valamint a kortárs magyar képzőművészet irányzatait bemutató tárlatokat tervez a Műcsarnokba.

A további kiállítástípusok között lesznek nemzetközi retrospektív tárlatok olyan nagy hatású művészekkel, mint Bill Viola, Gerhard Richter vagy Christian Boltanski, valamint a határon túli alkotókat is magában foglaló magyar kortárs szcéna olyan alkotóival, mint Bartusz György, Deim Pál vagy Megyik János, továbbá a nemzetközi és hazai kortárs művészet új törekvéseit, fiatal képviselőit bemutató kiállítások.

Gulyás Gábor elmondta, tervei közt szerepel olyan kiállítások rendezése, amelyek aktuális társadalmi témákat, például a fogyasztási kényszer kultúráját vagy a trianoni döntés traumáját dolgozzák fel művészi szempontból. Elmondása szerint fontos cél, hogy a Műcsarnok kiállításai kérdésfeltevésre ösztönözzék a látogatókat, a didaktikus, "oktató-nevelő" művészet nem kap helyet az intézmény falai között.

Gulyás Gábor programjában vállalta, hogy három év alatt a háromszorosára növeli a Műcsarnok látogatottságát. Az igazgató azonban emlékeztetett arra, hogy ez a szám még mindig elmarad számos hasonló intézmény közönségének nagyságától.

További terveiről szólva az ügyvezető elmondta, évente egy-egy nagy magyar művész életművéből monografikus tárlatot szeretne rendezni; az első ilyen kiállítás az év végén nyílik Hantai Simon életművéből. Az élete nagy részét Párizsban leélő, és ott világhírűvé lett művész "számottevő ismertségnek örvend egész Európában, például Bécsben is, ahonnan remélhetőleg sokan elutaznak majd Budapestre miatta" - vázolta terveit.

Gulyás Gábor az [origo]-nak korábban adott interjújában már említette programja három új elemét, amelyekről a sajtótájékoztatón további részleteket árult el. Igazgatói programjának legfontosabb eleme, a budapesti képzőművészeti biennálé rendezése 3-4 év múlva valósulhat meg elsőként, mint hozzáfűzte, többek között azért is, mert egy mértékadó külföldi főkurátor szerződtetéséhez ennyi idő kell.

A Flash Art nevű, 87 országban terjesztett nemzetközi művészeti folyóirat hazai kiadása idén ősszel indulhat, 35 százaléknyi magyar anyaggal. Célja az lesz, hogy vonzó formában, információs jelleggel mutassa be a magyar kortárs szcénát és ezzel párhuzamosan a legfontosabb nemzetközi törekvésekről is tájékoztasson.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Gulyás Gábor azt is elmondta, célja, hogy az önkormányzat által visszavett Dorottya Galéria helyett új belvárosi ingatlant kapjon a Műcsarnok, ahol kortárs hazai művészek alkotásait lehetne megtekinteni, illetve megvásárolni. A tervezett nemzetközi galériahálózat is erre alapozva indulhatna el. "Egy művész kanonizálásában a fullprofit szcéna nagyon komoly szerepet visz: ha valakinek a műveit több millió euróért adják el, ott a kifizetett ár igenis kanonizációs eszköz" - érvelt a kezdeményezés mellett Gulyás. Mint hozzátette: a cél az, hogy a hazai szakma által kiemelkedőnek tartott magyar művészek "helyzetbe hozásával" a kortárs magyar szcénát bevezessék a nyugat-európai és tengeren túli közegbe. Az ügyvezető számításai szerint a bérelt helyiségekben működő galériahálózat 3-5 éven belül önfenntartóvá tudna válni.

Az ügyvezető hangsúlyozta: a kortárs magyar képzőművészet ismertsége hazánkban is alacsony, ezen részben a Műcsarnok programjainak jobb kommunikációjával, a Szépművészeti Múzeummal közös jegyek bevezetésével szeretne javítani. "Persze elsősorban jó kiállítások kellenek, amiket lehet kommunikálni, különben becsapjuk az embereket" - fűzte hozzá.

Gulyás Gábor terveit a növekvő jegybevételekből, aktívabb hazai és nemzetközi pályázati tevékenységből, valamint az eddiginél jelentősebb szponzori támogatásokból szeretné megvalósítani, az épület kereskedelmi célú bérbeadásának azonban a jövőben véget vetne. A Műcsarnokra emellett a tulajdonos magyar államnak is érdemes lenne többet szánnia - tette hozzá.