Ott indulunk el lefelé a Fővám téri alumíniumlépcsőn, ahol majd az üzemi lépcsőház szellőzőrendszerét alakítják ki. Zúgó hangokat és Darth Vader szuszogására emlékeztető morajlást tör meg néha egy-egy zaj, ilyenkor dönget fölöttünk a kettes villamos. Ahogy lejjebb haladunk, a falak egyre erősebben adják vissza a fenti város hangját, ezzel alkotnak különös elegyet a lenti munkagépek zajai.
A most még egybefüggő csarnok lesz a négyes metró Fővám téri állomása. A hatalmas épített táj kis helyiségei atombunkerre, a csarnok a harmincméteres mélyből inkább Fritz Lang Metropolis-ára emlékeztet. A leendő belső tér föntről természetes fényt is kap majd, a falak fehérek és szürkék, és legalább két méter vastagok: gigantikus oldalirányú földnyomásnak kell biztosan ellentartaniuk.
A négyes metró tíz megállóját öt építésziroda tervezte. A munka összehangolását a Palatium stúdió, az építész generáltervező végezte, amely a Tétényi úti, Bocskai úti és a Kálvin téri állomást is jegyzi. Fővám tér és a Gellért tér ikerállomás lesz, nem pusztán azért, mert a Duna választja el őket, sokkal prózaibb okokból is: ugyanaz az építésziroda, a Sporaarchitects tervezte őket. A szokatlan földalatti túrát is az iroda két tagja vezeti.
A két metróalagút már áll, a leendő állomásokon a laikus szemlélő egyelőre nem lát mást, mint egy építkezés kusza képét, illetve az úgynevezett látszóbeton gerendarács-szerkezetet, amely az elkészült állomások látványát is meghatározza majd. Az ikermegállókban a vasbeton gerendarács a csontszövethez hasonlóan támasztja ki az állomás falait a földnyomás ellen. Mindkét helyszínen kevés hellyel kellett gazdálkodni, a Duna természetes módon mindkettőt lehatárolta. A Fővám téren a műemléki környezet, a Gellért téren a Műegyetem CH épülete nehezítette tovább az építkezést.
A négyes metró leendő Fővám téri megállója - további képekért klikkeljen a fotóra!
Míg az alagutakat bányászati módszerrel építették, az állomásokat - éppen a kevés hely miatt - az úgynevezett milánói módszerrel alakították ki, amelynek lényege, hogy felülről lefelé építkeznek. A már résfalakkal előzetesen körülhatárolt állomásdobozokat fölülről kezdik el kimélyíteni. A módszer azért hasznos, mert így lehet az építkezési területül szolgáló felszínt a lehető leggyorsabban legalább részben visszaadni a forgalomnak amellett, hogy a gerendaszintek a talajon készülhettek, állványozás nélkül.
A Duna alatt
Az egyik metróalagútban néhány perc alatt könnyedén át lehet sétálni a kb. 320 méterre lévő Gellért térre. A síneket még nem fektették le, az 5,6 méter átmérőjű alagút leginkább olyan, mintha a gördeszkások félcsövét alakították volna át teljes hengerré.
Séta közben a tervezők elmondják, hogy a Fővám téren az állomási alagút építése során egy különleges megoldásnak köszönhető, hogy száraz lábbal át tudunk kelni, és nem zúdul a nyakunkba a Duna. Az alagút fúrásakor ugyanis a víz alatti agyagrétegben talajtechnikai problémák merültek fel. "A talajfagyasztásos technológiát kellett alkalmazni, amellyel a környező talajrétegeket ideiglenesen megszilárdították, így biztonságosan meg tudták építeni az alagútszakaszokat a Duna alatt. Magyaroszágon először itt fagyasztottak talajt folyékony nitrogénnel. Azután ebbe, a már biztosított részbe érkezett bele a fúrópajzs. Veszélyes szakasz volt" - mondja a speciális munka részleteiről Korompay Attila, az egyik tervező építész.
A Gellért téren nem nagyon különbözik a táj a Fővám tértől, bár itt a két szélső alagút mellett van egy középső is, amely az utasforgalom bonyolítása miatt szükséges. Az ikermegállók hasonló építészeti megoldásai mellett a többi nyolc megállóban is lesznek közös vonások: a látszóbeton-szerkezetek, a gépészet, a padlóburkolati megoldások. És hogy a metró mindenütt jobbról érkezik, aztán balra távozik.
Az esemény a Kortárs Építészeti Központ szervezésében jött létre.