Kísértetházak Budapesten: milliárdokat érő elhagyott épületek titkai

Mi a közös az MTV-székházban, a Tüskecsarnokban, a Pesterzsébeti Gyógyfürdőben és a Várkert Bazárban? Mind olyan épület, amelyet hosszabb vagy rövidebb ideje nem használ senki. Van, ahol még a fűtés is működik, máshol minden alá van dúcolva, hogy össze ne dőljön. Az [origo] fotósai kívül-belül lefényképezték a felújítás előtt álló vagy bizonytalan jövőjű épületeket. A tulajdonosok pedig elmondták, meddig lesz még rajtuk lakat.

MTV-székház a Szabadság téren

Mi ez?
Alpár Ignác tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban készült épület, amely 1907-re lett kész, és Tőzsdepalotaként működött. A Magyar Tőzsde működését az úgynevezett népi demokráciában, 1948-ban felfüggesztették, helyére a Lenin Intézet, majd a Technika Háza költözött. Az épületbe először az MTV-nek csak egy része költözött be, aztán idővel az egész épületet birtokba vette a tévé, és ott is maradt 52 éven át, egészen 2009-ig. Azóta ismét üres.

A volt MTV-székház 2011-ben. Klikkeljen a fotóra az épület belsejében készült képekért!

Kié?
A Szabadság téri székházat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2006-ban 4,5 milliárd forintért adta el egy beruházó cégnek, jelenleg a kanadai Tippin Corporation tulajdonában van.

Miért nem működik?
A tulajdonos Tippin Corporation megszerezte a műemlékvédelmi hatóságtól az átépítéshez szükséges, jogerős építési engedélyt, a részletes kivitelezési tervek kidolgozása még folyamatban van.

Mik a tervek?
A fő funkció az irodaház lesz: a 35 ezer négyzetméternyi területből 27 ezret erre a célra fordítanak. A nyolcezer négyzetméternyi, kiskereskedelmet és vendéglátást szolgáló területet is az irodai dolgozókra szabják: éttermek, bárok, kávézók és üzletek szerepelnek a tervekben. A beruházás az elképzelések szerint 2012-ben indul, az épület átadása eszerint 2014-ben várható.

Mit van bent?
A kiköltözött Magyar Televízió hordaléka. Látszik, hogy a Tőzsdepalota tágas termei a tévé céljaira túl nagyok voltak, és mivel kellett a hely, amit lehetett, feldaraboltak: látszanak a gipszkartonos leválasztások nyomai. Egyes részeken már kibontották a falakat, a bútorokat a költözéskor kipakolták, egy-két kábel maradt. Az épület karban van tartva, a vízrendszer, a fűtés működik. A legjobb állapotban az egykori igazgatói irodák vannak. Az igazgató-helyettes irodájának ablakát a 2006-os tévéostrom után nem üvegezték újra, a bedobott ablak megmaradt mementóként.

Várkert Bazár a budai vár lábánál

Mi ez?
A Várkert Bazár - vagy Várbazár - a világörökséghez tartozó budai vár tövében található. Ybl Miklós tervei alapján az 1870-es években épült. 1961-től itt működött a Kádár-korszak meghatározó szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park. Miután 1980-ban egy Edda-koncerten a felvezető rámpa kőfala a közönségre omlott, bezárták, majd ideiglenesen kinyitották. 1984-ben végleg bezárták, azóta pusztul. 2010 augusztusában Rotyis József, a Budavár Szövetség elnöke az RTL Híradónak azt mondta, hogy néhány évvel korábban már nagyon közel állt a megoldás, megvolt a befektető, megvolt a terv, megvolt az engedély, az utolsó pillanatban azonban az engedélyt visszavonták. Nagy Gábor Tamás, a kerület polgármestere akkor azzal érvelt, hogy nem megfelelően akarták átalakítani a műemléket. A kerület egyebek mellett azzal indokolta lépését, hogy tart a műemlék elplázásításától.

A fotóra klikkelve megtekintheti, hogyan fogyaszt el az enyészet egy műemléket!

Kié?
A tulajdonos a magyar állam, a kezelő a Várgondnokság Nonprofit Kft.

Miért nem működik?
Mert a Budai Ifjúsági Park bezárása óta nem költöttek érdemben az ingatlanra.

Mik a tervek?
Az Új Széchenyi Terv nemzeti programjai között szó van a Budai Vár és környezetének rendezéséről. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter 2011 elején azt mondta, hogy a "terv keretében" egyebek mellett elindul az úgynevezett Várprogram, amely a budai várban tervezett fejlesztéseket tartalmazza. A tervben a politikus szerint szerepel a Várbazár felújítása is.

Mi van bent?
Egy potenciálisan gyönyörű épület döbbenetesen lepusztulva. Gyakorlatilag nincs benne olyan rész, ami jó vagy viszonylag jó állapotban lenne. A gaz benőtte, a lépcsőfokok inognak, a festés és a festmények mállanak, a korlátok vaskapcsokkal vannak megfogatva, hogy ne dőljenek le. Egyedül graffitisek és régebbi alkoholos tivornyák nyomait lehet felfedezni, de már azok is pókhálósak. A legmeghatározóbb látvány, hogy minden ki van támasztva, hogy ne dőljön össze. Az udvaron egy csomó törmelék van felhalmozva, kockakövek felszedve stb. A területet felügyelő biztonsági cég nagyon éber - nem véletlenül, hiszen az épület életveszélyes.

Pesterzsébeti Gyógyfürdő és Strand a XX. kerületben, a Gubacsi hídnál

Mi ez?
Eredetileg gyógyfürdő stranddal, ahol korábban egész évben ugyanúgy áztatták magukat az emberek, mint ma a város bármely más fürdőjében. A hely különlegessége az, hogy ez Budapest egyetlen olyan gyógyfürdője, melynek gyógyvize a jódos, brómos vizek csoportjába tartozik. A medencék vízhőfoka: 28, 36, 39 °C volt. A fürdő az 1920-as évek végén épült a Duna partján.

A fürdőről készült képekért klikkeljen a fotóra!

Kié?
A Pesterzsébeti Strand a Budapest Gyógyfürdői Zrt.-hez (BGYH Zrt.) tartozik.

Miért nem működik?
Mivel a működése veszteséges volt, a strandot 2001-ben, a fürdőt pedig 2005-ben bezárták. Ekkorra a fürdő medencéinek hidrológiai korszerűsítése is időszerű volt, ez már a bezárás előtti időszakban megtörtént - tudta meg az [origo] a BGYH Zrt. sajtóosztályától. Ekkor a medenceteret is felújították, viszont a fürdő továbbra sem működhet, mert egy sor dolog teljes felújításra szorul: a kiszolgáló épületrészek, öltözők, vizesblokkok, hőlégkamrák, szauna, kádfürdő, tető, homlokzat.

Még nagyobb gond, hogy a fürdő specialitását adó jódos-sós kutat is újra kell fúrni, mert a meglévő tönkrement. "Ezeket a feladatokat 200-400 millió forint közötti becsült bekerülési költséggel lehet számolni, és ebben nincs benne a strand hullámmedencéje és a külső kabinok felújítása. Ez azonban még mindig azt jelentené, hogy ez a fürdő felújítás után is jelentős veszteséggel üzemelne. Ezt sem az önkormányzat, sem a BGYH Zrt. jelenleg nem tudja felvállalni" - írta érdeklődésünkre a sajtóosztály.

Mik a tervek?
A BGYH Zrt. és az önkormányzat szerint a helyzetből a kitörést egy korszerű gyógyszolgáltatással, fürdőszolgáltatás bővítéssel és szálláshely-biztosítással rendelkező projektfejlesztés jelenthetné. Erre jelenleg forrást és befektetőt keresnek.

Mi van bent?
Az enyészet egyértelmű jelei: a területet részben visszahódította a természet. A fű a padok ülőkéjéig ér, a medencéket növénycsomók pettyezik, néhány csap kidőlve meredezik, az egész terület gazosodik. Az erősen retróhangulatú épületek is omladoznak. A Duna a szomszédban van, csupán egy kerítés választja el a strandtól, ott zajlik az élet.

Tüskecsarnok az Infopark mellett, a XI. kerületben

Mi ez?
A Tüskecsarnok az 1996-ra tervezett világkiállításra készült volna el, aztán megkapta volna az ELTE és a Műszaki Egyetem, hogy hallgatói ott edzhessék testüket. Megépítésére 1993-ban írtak ki pályázatot, ekkor még ugyanis úgy tűnt, összejön az 1996-os Bécs-Budapest Expo. A győztes az AD Studió tervezőcsoport lett, az építést 1994-ben kezdték el, az Expo-párti Antall-Boross-kormányt váltó Horn-adminisztráció azonban - miután Bécs kiszállt - még abban az évben lemondott a világkiállítás megrendezéséről. Az épület szerkezete 1996-ra készült el, és amikor 1998-ban a munka megtorpant, abban a hiszemben hagyták ott a kivitelezők a helyet, hogy heteken belül folytatják. A mintegy 55 százalékosan elkészült csarnokban jelenleg csak állagmegóvás folyik, a Tüskecsarnok eddigi építési költségei nagyjából négymilliárd forintra rúgnak.

Az üresen tátongó épületre legalább a művészvilág felfigyelt: forgatott itt Steven Spielberg és Nicolas Cage is, 2008 októberében pedig többek között a Heaven Street Seven koncertezett az épületben egy egyetemi gólyabálon. Nevét jellegzetes, felülvilágító ablakairól kapta.

Klikkeljen a fotóra a betonépület belsejének képeiért!

Kié?
Szövevényes tulajdonosi hercehurca után - melybe az ELTE és a Műegyetem is bevonódtak - a Tüskecsarnok a 2010-es kormányváltás után, mint jogutódhoz, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá került. "Mivel a kormány sportcélra kívánja hasznosítani, ezért a NEFMI-hez kerülhet a kezelés" - tudta meg az [origo] július közepén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályától.

Miért nem működik?
Mert csak valamivel több mint 55 százalékban van kész.

Mik a tervek?
"Egy dolog biztos, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2009. márc. 31-i határidővel írt ki pályázatot az ingatlanra, így 2011 előtt aligha lesz kész a Tüske, bármilyen funkciót szánnak is neki" - állt az ELTE honlapján 2008 végén. Rétvári Bencétől, Újbuda országgyűlési képviselőjétől majdnem három évvel később ezt az információt kaptuk: "A félkész épület hasznosítására vegyes funkciójú tervek készülnek. Vagyis mind sportcélú, mind rendezvény helyszínnek alkalmas lenne az épület. Maga a sportcélú hasznosítás szerepelt az eredeti tervekben is, illetve erre nagy szükség van a Tüskecsarnok környezetében. A rendezvény-funkció pedig alkalmas lehet arra, hogy az inkább közcélú sportfunkció miatti várható üzemeltetési veszteséggel csökkentse. Az egyeztetések során több sportszervezet is bejelentkezett. A tervezet az egyeztetések lezárulásával kerül majd a Kormány elé."

Mi van bent?
Mindenhol csupasz beton és acél, de az épület így is funkcionálisnak, használhatónak tűnik. Meglepőek a sárga műanyag nyílászárók a bejáratoknál az eléjük hegesztett acélfalak mögött. A tető belső szerkezete a sok ívvel harmonikus látványt nyújt. A felülvilágítók (tüskék) egy része le van takarva, talán valamelyik filmforgatás miatt. Az egész épület alatt egy hatalmas garázs terpeszkedik. A garázsba és a gyakorlópályákhoz egy kamion is le tudna állni, akkora lejáró van kiképezve. Az épületet a galambok vették birtokba, ők a dolgukat is itt végzik el.