Kell a színésznek diploma?

Legalább egy színitanodából hozott papírral rendelkeznie kell annak, aki 2021 után is színészként akar dolgozni egy új kormányrendelet szerint, ám csak akkor, ha bejelentett munkaviszonyban dolgozik. Mivel azonban a művészvilág zöme számlás, lényegében nem lesz nagy változás, csak a jogalkotó tömött be egy joghézagot - állítja a rendelet egyik megalkotója. Jászai -és Kossuth-díjas színészeink az előadó-művészeti törvény értelmében megmenekülnek az iskolapadtól. Az [origo]-nak nyilatkozó szakmabeliek szerint nem a végzettségtől lesz jobb a művészi munka.

Július közepén megjelent egy kormányrendelet, melynek első olvasata szerint a jövőben csak az lehet színész, rendező vagy karmester - és még egy sor egyéb művész -, akinek megfelelő végzettsége van ehhez. Mindez nem vonatkozik azokra a papírral nem rendelkező színészekre, akiknek a nyugdíjazásáig tíz év vagy annál kevesebb idő van hátra.

A rendelet kisebb ellenérzést váltott ki a művészvilágban, szövegét több blog felkapta, és értelmezte. A hírre az Így írnánk mi nevű blogban számos komment írja, hogy a szabályozás a rendteremtés eszköze, és a diplomával rendelkező színészek védelmében készült. Volt, aki a színészképző iskolák lobbijára gyanakodott, más szerint a szabályozásnak az lesz majd az eredménye, hogy kevesebben próbálkoznak majd a színészettel, így megváltozhat az a jelenlegi helyzet, hogy sok végzős színész az iskola után egyszerűen nem talál munkát. Legalább ennyien írták, hogy a rendelet életidegen.

A számlásoknál nem változik semmi

Az [origo] a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól megtudta, az új rendeletet a jelenleg is érvényben lévő előadóművészetekről szóló törvénnyel együtt kell értelmezni, és az kizárólag a munkaviszonyban álló színészekre vonatkozóan hoz változást. Ebből következik, hogy a többségnek, azaz a vállalkozóként, valamilyen bt. tagjaként számlás rendszerben dolgozó színészeknek - és egyéb művészeknek - nem kell aggódniuk. A rendelet továbbá felmentést ad azoknak, akik 2021-ig mennek nyugdíjba. Az [origo] által megkeresett Vasvári Emese színésznő szerint azonban ennek nincs különösebb jelentősége: "Színésznél vagy alkotó embereknél nincs olyan, hogy nyugdíj. A legtöbb színész valamilyen művészeti bt-t csinált és azon keresztül dolgozik" - mondta.

"Tiszta és átlátható helyzetet teremt"
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárság így indokolta az új rendelet szükségességét:

"A kormány jelen rendeletében határozza meg az egyes művészi és művészeti munkaköröket, valamint a betöltésükhöz szükséges képesítési és egyéb feltételek részletes szabályait. Az előző kormányzati ciklusban a művészi és művészeti munkaköröket illetően nem volt teljes körű szabályozás. Tekintettel arra, hogy az előadó-művészeti törvény hatálya kiterjed nemcsak a közalkalmazotti jogviszonyban, hanem a munkaviszonyban foglalkoztatottakra is, így az utóbbiakra is szükséges kiterjeszteni a munkakörök betöltéséhez szükséges követelményrendszert. Jelen rendelet tiszta és átlátható helyzetet teremt a művészi és művészeti munkakörök betöltésével, illetve az azokhoz szükséges képesítési feltételekkel kapcsolatban."

Voltaképp csak a joghézag lett betömve, nagy újdonságokat viszont nem fog hozni a jelenleg is érvényben lévő törvényhez képest - foglalta össze Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek elnöke az [origo]-nak. "A közalkalmazottak területén 1992 decembere óta létezik ez a szabály. Most az történt, hogy a jogalkotó rendezte a hiányt, és ami a közalkalmazottaknál megvolt, most a munkaviszonyban állókra is megfogalmazta" - magyarázta.

Jelenet a Vígszínház Rómeó és Júlia című előadásából (fotó: Almási J. Csaba)

A Gyimesi által vezetett Művészeti Szakszervezetek véleményét is kikérték a rendelet megfogalmazásakor. "Azt kértük, hogy a közpénz felhasználása során preferálják a végzettséget. Azt is kértük ugyanakkor, hogy legyen nagyon rugalmas a rendelet, hagyjon bőven átfutási időt - mindkettő megjelenik a rendeletben" - mondta. Az előírt bizonyítványok megszerzésére a "művészi munkakörben dolgozók" 2021-ig kapnak határidőt, az OKJ-s vagy egyetemi képzést három éven belül kell megkezdeniük a művészeknek.

"Az államnak lehet véleménye arról, hova kerüljön az általa adott pénz"

Az előadóművészekről szóló törvény szabályozza egyebek mellett, hogy az állam milyen esetekben támogatja közpénzekkel a művészeti szervezeteket. "Tízezres munkavállalói piacról van szó, amelynek működéséhez elengedhetetlen az állami segítség" - mondta Gyimesi, hozzátéve, hogy ezért szerinte az államnak lehet véleménye arról, hova kerül az általa adott pénz. Az állam sok pénzt fordít a művészeti közép-és felsőoktatásra is. "Ha azt mondjuk, hogy teljesen szabadjára engedjük a szakmát, akkor miért kell rakni bele a pénzt?" - indokolta a diploma szükségességét.

A törvény felsorolja, kinek milyen papírra lesz szüksége, amennyiben azt szeretné, hogy munkaviszonyban foglalkoztassák: míg a színészek az egyetemi diplomát kiválthatják egy OKJ-s bizonyítvánnyal, a rendezőknek megfelelő szakirányról hozott diplomára lesz szükségük. (A rendeletben legegyszerűbben a színész szóra keresve tudja elolvasni, hogy a népi zenekarok vezetőitől a balettmestereken át a szobrászokig kinek milyen papírt kell beszereznie, ha nem akar örökké számlás maradni.)

Az előadó-művészeti törvényben írottaknak megfelelően egyébként továbbra is lehetővé teszik a rugalmasságot a kiemelkedő elismerésekkel - pl. Kossuth-díj (lásd keretes) - rendelkező művészekre nézve. Így továbbra is lehet valaki színházigazgató diploma nélkül, állami kitüntetéssel a birtokában. A gyerekszínészekről viszont nem szól a rendelet.

Diploma nélkül, de díjakkal
Tordy Géza a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, rendező.
Jordán Tamás színész, rendező, színigazgató. Földmérőként szerzett diplomát a Műszaki Egyetem mérnöki karán. Kossuth -és Jászai Mari-díjas.
Pogány Judit színésznő, közgazdasági technikumot végzett, a színművészetiről eltanácsolták. Kossuth -és Jászai Mari-díjas, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Csákányi Eszter Kossuth -és Jászai Mari-díjas színésznő. 1971-73 között a Nemzeti Színház stúdiójának volt növendéke.
Fliegauf Benedek filmrendező, forgatókönyvíró. 2002-ben a felvételi vizsgán elért maximális pontszám ellenére nem vették fel a Színház- és Filmművészeti Egyetemre.
Scherer Péter színész, Jászai Mari-díjas. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet végezte 1981-1987 között.
Pintér Béla színész, zenész, drámaíró, rendező. Jászai Mari-díjas.

A Nemzeti Színház Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című darabjának próbája a POSZT-on
(fotó: Pályi Zsófia)

Az [origo] megkérdezte egy végzős színész, egy szakirányú végzettséggel nem rendelkező rendező és egy színitanoda vezetőjének véleményét a rendeletről, többen tőlünk hallottak arról először.

"A papír érni fog valamit"

"Nekem személy szerint nyilván jót fog tenni egy ilyen rendelet, mert a papír, amit szerzek, érni fog valamit. Amúgy pedig teljesen hülyeség, mivel művészeti szakmáról van szó. Mindig azt éreztem, hogy a papír legfeljebb a pénz miatt fontos vagy azért, hogy a szüleimnek meg tudjam mutatni, hogy van egy diplomám" - kommentálta a hírt Keresztény Tamás, a Kaposvári Egyetem Művészeti Kar színművész szakának negyedéves hallgatója. Keresztény jövőre fogja megkapni színművészi diplomáját és Mohácsi János rendező osztályába jár, akinek nincs papírja mesterségéről. Keresztény szerint egyébként, ha valakire, főleg a kőszínházakra lesz hatással a rendelet, mert ott több az állami pénz, az alternatív, független színházak viszont kevésbé függnek a szabályozási rendszertől.

"Nem sebész vagy mélyépítő-mérnök"

Fliegauf Benedek egyike azoknak a fiatal rendezőknek, akik nem szereztek diplomát, viszont sikeresek lettek. A rendezőt a Szállnak a varjak című filmjének forgatása közben értünk utol. Mint mondta, most is olyan filmet forgat, amelyben a színészek többsége semmilyen iskolába sem járt. Szerinte általánosságban diplomához kötni, hogy valaki művészeti területen dolgozzon, összeegyeztetheteten a művészet fogalmával. "Ez nem ugyanaz a kategória, mint a sebész vagy a mélyépítő-mérnök" - mondta.

Egy rossz statiszta is el tudja rontani az előadást

Gór Nagy Mária 1984-ben indított színi tanodája lehet a papírra törekvő színészek egyik célpontja, mivel a tanoda 1993 óta ad OKJ-s színészi bizonyítványt. "Amikor kezdtük, még Színművészeti Főiskola rektori engedélye kellett ehhez. Akkor kivonult az iskola rektora, és csak azután adott engedélyt, hogy alaposan szemügyre vette a munkánk színvonalát. Azóta sokkal egyszerűbben el lehet indítani egy ilyen képzést. Ilyen szempontból egyet kell, hogy értsek ezzel a rendelettel" - mondta. Egyetért azzal is, hogy akár még a statiszták elé is állítsanak valamilyen követelményt - nekik alapfokú végzettséget írnak elő - mivel "egy rossz statiszta el tudja rontani az előadást: elég, ha kinéz a nézőtérre, a főszereplőnek annyi" - magyarázta. Összességében ugyanakkor az a véleménye, hogy nem a papírok, hanem "a szakma szelektál".

Az OKJ-s színészi bizonyítvány - amelyre Gór Nagy tanodájában szert lehet tenni - úgynevezett színész II.-es, azaz segédszínészi papírt ad. A tanoda vezetője szerint nincsenek örökre ebbe a kategóriába bebetonozva a színészek, a legjobbak tovább léphetnek, amennyiben három évet lejátszottak színházban, és amennyiben sikeres elméleti és szakmai vizsgát tesznek az oktatási tárca által delegált bizottság előtt. Ekkor megkapják a színész I. minősítést, ami gyakorlatilag egyenértékű azzal, amit a két színészképző egyetem is ad. A kategóriaugrás a presztízsérték mellett magasabb fizetést is jelent.

Néhány film, amelyben színészek játszanak diploma nélkül
A kis Valentio rendező: Jeles András
Hukkle rendező: Pálfi György
Dealer rendező: Fliegauf Benedek
Iszka utazása rendező: Bollók Csaba
Szép napok rendező: Mundruczó Kornél
Apaföld rendező: Nagy Viktor Oszkár
Itt vagyok rendező: Szimler Bálint
Tarr Béla szinte valamennyi filmje