Miért használta az ikonok nyelvét?
Ortodox vagyok, ezért természetszerű volt, hogy ikonokkal kezdek el foglalkozni. Ez meghatározza a képi gondolkodásomat. Tehát nem feltétlenül realista és látványelvű képeket készítek, hanem másfajta rendszerbe helyezem azokat - ennek a rendszernek pedig hagyománya van. Amikor ezt a képet megcsináltam, a hatéves kislányom odaállt és megkérdezte, hogy gonosz-e a királylány. Mondtam neki, hogy nem. Akkor a rendőr a gonosz? Erre nehezebben tudtam válaszolni. A kislányomnak mondtam, hogy a királylány a magyar népet ábrázolja. "És akkor a rendőr nem magyar?" - kérdezte. Teljesen megütköztem. Nekem ez eszembe se jutott volna.
Hogy lett a hős Szent Györgyből fehér ruhás lányt leölő rendőr?
Amikor Kerényi Imre megkeresett - ami egyébként is váratlan volt számomra, mert nem mozgok ezekben a körökben -, akkor nem ezzel a témával keresett, hanem voltak még szabad témák, amelyek közül választhattam. Én ezek közül csak 2006-ot voltam hajlandó megcsinálni, de kértem négy nap gondolkodási időt. Korábban nem politizáltam, és tudtam, hogy ha elvállalom, akkor elvesztem a szuverenitásomat. Ugyanakkor arra is gondoltam, hogy nagyon szomorú az ilyen mértékben polarizált társadalom, amelyben nem lehet a nevén nevezni a dolgokat, anélkül, hogy besorolnák az embert egy érdekcsoporthoz. Hogy az igazság állandóan politikai színezetet kap. Elkezdtem gondolkozni a képen, mit festenék, ha elvállalom, és a "szerepcserés" Szent György ikonja jutott eszembe. Két napra rá egy barátom küldött egy sms-t, hogy 1992 óta Szent György a rendvédelmi erőknek a hivatalos patrónusa. Ezek után úgy éreztem, hogy kicsit utolért a sors keze. Azért vállaltam el a munkát, mert 2006 októbere egy trauma volt számomra is. Olyannyira, hogy felvállaltam azt is, hogy elvesztem a szuverenitásomat.
Milyen jellegű trauma érte?
2006. október 23. után néhány nappal egy festő és egy filozófus barátommal hárman kimentünk a Parlamenthez mécsest gyújtani a mosonmagyaróvári sortűz emlékére. Teljesen kihalt volt az utca és sötét. A Parlamentnél ott volt a kordon, a kordon előtt egy mécses-sziget, utána nagy üres tér, amelynek a végén a rohamrendőrök, akik lezárták a Parlamentet. Ezt meg is festettem magamnak: a kép bal oldalán látható egy kordon és előtte mécsesek. Teljesen Tarkovszkij-filmbe illő jelenet volt a sötét erő búrájával és a megközelíthetetlen kicsi fényszigettel. Mindenesetre volt ott egy kis csoport civil, amely a rendőrökkel vitatkozott, hogy szeretne mécsest gyújtani. A filozófiatanár barátom pedig végigment a sorfalon és végignézte a rendőröket, hogy van-e rajtuk azonosító szám. Nem volt. Mondtuk neki, hogy húzzunk innen. Aztán átmentünk a Nagy Imre szoborhoz, ahol egy fia lélek nem volt, csak rendőrök, viszont vezető nélkül. A barátom ott is odament megnézni az azonosító számot, mi ötven-száz méterre voltunk mögötte. Ráordítottak, teljesen lecövekelt, nem bírt mozdulni, azok pedig rávetették magukat, és össze-vissza verték a rendőrautó mögött. Feljelentést tettek ellene, a bíróságon pedig azt mondták a rendőrök, hogy egy százfős tömegből egy azonosítatlan tárggyal rájuk rontott. Én tanú voltam. Nagyon sok ember nem tüntetni volt és nem autókat borogatott, hanem ment haza az Astoriától egy ünnepi megemlékezés után, és nem tudta, hogy mi történik. Elmenni nem tudtak, mert nem oszlatás folyt, hanem tömörítették az embereket. Összemosták a rendbontókat a békés megemlékezőkkel. Bennem ez indulatokat váltott ki.
Mit jelöl a rendőr a Lovasroham című képen?
Itt egy szereptévesztés történt: a végrehajtó hatalom nem felelt meg az ideáljának. Én azt gondolom, hogy ez a történet nem elsősorban a rendőrök brutalitásáról szól, hanem arról, hogy előidéztek egy olyan helyzetet, amelyben ily módon bánhattak el az emberekkel. Ez egy tudatos vezetői döntés volt, hogy például nem a Nyugati tér felé terelték az embereket.
A sárkány mit testesít meg?
A hatalmat. Mindenki, aki felelős ezért, kezdve a miniszterelnöktől és a rendőr-főkapitánytól. A sárkány biztonságban van, a kordon mögött. Ezért van mögötte a Parlament. Ki van csavarva a történet. Épp a királylánynak kéne a háttérben lennie, őt kellene megszabadítani. Ehelyett a sárkányt szabadítják meg a királylánytól. Szent György pedig nem Szent György, hanem a szerepét tévesztő végrehajtó hatalom. Jobb oldalon, fent a sarokban az ikonoknál egy áldó kéz szokott lenni. Itt a kitüntetést nyújtja át a felső hatalom a "jól elvégzett munkáért".
A királylány mit jelent?
Elsősorban a civil társadalmat, az ünnep kapcsán meg a magyar népet. De az elsődleges jelentése "az ártatlan civilek". Itt több szimbólum van. A háttérben azok ott a szabadság szimbólumai, amelyek elérhetetlenek: a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral, és a Szabadság-híd. A macskakő '56-ra utal vissza, a csatornarácsba pedig egy korona és egy tulipán esik be.
A tulipán mit jelent?
A tulipán egy magyar szimbólum. A kép kerete egy tulipántos láda. Tulipántos ládában tartották az esküvői ruhájukat a házastársak egészen a halálukig. Egyes helyeken pedig a tulipántos ládába is temették őket. Ott látható két szegfű is: az azt jelöli, hogy minek az égisze alatt történt mindez. Ott látható lent az elkötött tank, illetve kicsit feljebb, ugyanazon az oldalon az egymást keresztező két vipera. Oldalt azok a vérző fejek, amelyeket az Index által kiadott Túlkapások című könyvből vettem, az egyik Révész Máriusz. A másik oldalon a gumilövedékkel arcon lőtt bácsi látható. A keret két oldalán pedig az úgynevezett "szomorkodók". A hagyományos ikonográfiában, amikor Krisztust keresztre feszítik, akkor Mária és János eltakarják a szemüket, hogy ne lássák a szörnyűséget.
A képen Mária és János látható tehát?
A klasszikus ikonoknál. Itt őket jelképezik a civilek, azok, akik nem randalíroztak, hanem akiket megcsúfoltak, és együtt éreztek az áldozatokkal.
A kép kerete, a tulipántos láda felfelé haladva színesedik. Mi történik a legfelső sorban?
Létezik egy olyan rétegződése a képnek, hogy van az alvilági rész lent: a sötét és félelmetes erő. A mi világunk, a várossal. Fent pedig a megdicsőült lét látható, színt kap és világosságot az ornamentika is. Ez azt a reményt fejezi ki, hogy fel lehet támadni a traumákból, az összes megrázkódtatást fel lehet dolgozni. A királylány van ott is, látható rajta a seb, de nyitott a szeme. Azért választottam ezt a szimbolikus formát, mert ez elvont és időt állóbb, az ikonok nyelvezetén. Nem az MSZP-ről és a Fideszről szól. Húsz év múlva egyik sem lesz már.
Akik ezt a képet látni fogják, nem feltétlenül ismerik a szimbólumokat. Egyrészt létezik az ikonok jelrendszere, másrészt bekerül az alkotmányba egy olyan kép, amelyen egy rendőr lándzsával szúr le egy fehér ruhás lányt. A kép ambivalens. Való az ambivalencia az alkotmányba?
A rendőri brutalitást a jobb- és a baloldal ugyanúgy elítéli. Az indexes kiadványban ott van egy kép, amelyen hátulról mutatják a rendőröket, és az egyiknek fordított kereszt van a sisakjára festve. Ez ijesztő. Mindegy, hogy az ember hívő, vagy nem. Az egy sátánista jel. Ő lehet sátánista otthon, ha leveszi az egyenruhát. De hogy lehet az, hogy egy hivatalos akció közben felveheti ezt? Miért nem kérdezték meg tőle, hogy "figyelj, Józsi, mit keres ott az a jel a sisakodon?" Zavarta őt, hogy esetleg keresztény-konzervatív emberek mentek ki tüntetni? Milyen erők működtek ott? Ez félelmetes. Nem az a félelmetes, hogy valakinek vérzik a feje, vagy kilövik a szemét. Az egyéni tragédia. De azon mindenki könnyebben túl is lép. Sokkal ijesztőbb az, hogy milyen erők szabadultak ott el, amelyek ezt előidézték. Itt rejlik a szimbólum ereje. Épp ezért muszáj szimbolikusan festeni, ha az alkotmányba kerül be egy kép.
Amikor megbízták, kapott bármilyen instrukciót, hogy mi legyen a képen?
Nem. Kerényi úr annyit kért, hogy ne csak egy lovas legyen rajta, hanem azt, hogy legyen megjelenítve a lovasroham. Az összes többi, a színvilág, a kompozíció és a szimbolika az én megoldásom. A kép mélylélektani vetülete a megbecstelenítés, a döfés ezt jelöli - freudi értelemben. A nép eszméje lett megbecstelenítve. Ezt a képet olvasni kell tudni.
De ez művészet is, amely nem egyértelmű.
Ez egyértelmű. A kortárs művészet sokkal kevésbé egyértelmű, mint a szimbólumok. Azok olvashatók.
A középkori szimbólumok és ikonok egyértelmű jelentést hordoznak, de itt fel van cserélve az összes szerep. Szent György nem hős többé.
Ez igaz, és ez egy nagyon lényeges elem. Ez egy anti-ikon. És a kép legfontosabb üzenete - és ezt sajnos maximum az értelmiség fogja tudni feldolgozni - a társadalom, a képek és a szavak deszakralizálódása. Ez a kép az egyetemes deszakralizációról szól. Ahol Gyurcsány Ferenc azt mondja, hogy "kurva ország", és a társadalom ezt átengedi, ott a szimbólumok és a szavak elvesztik az értelmüket. Ebben a képben az az ambivalencia is benne van, hogy valaki azt mondja majd, hogy "igen, én ott voltam a nyeregben, és jól csináltam: megérdemlem a kitüntetést". Ez a kép ezért izgalmas: ki van fordulva magából a világ, ki vannak fordulva az emberek és a társadalom. Lehet, hogy bonyolult a nyelvezete, de ez azért van, mert leegyszerűsödtünk. Nem tudunk olvasni. Ez egy cinikus megfogalmazása a mi lelkiállapotunknak.
Ez belefér a művészetbe. De az alkotmányba is?
Ez már nem az én hatásköröm. De ezt is meg lehet védeni. Ebben egyetértek: ez a kép kilóg a sorból. Ugyanakkor ennek a történelmi jelentősége az, hogy 2006-ban én azt gondoltam, hogy őszödi beszéd a magyar történelem egyik legsötétebb pillanata. Épp azoknak az értékeknek az elvesztése, és a mindezt átengedő társadalom dekadenciája miatt, amelyekről az előbb beszéltem. Az én képaláírásom, azt gondolom, helyre teszi az egyensúlyt: "A hatalom eredendően szakrális szimbólum. / Késélen táncol, aki gyakorolja: a legkisebb ballépéstől démoni dimenzióba hullhat alá. // E kép intő jel a mindenkori hatalmasoknak. // Szent György 1992 óta a rendvédelmi erők hivatalos "patrónusa". Hol volt 2006-ban?" Ez nem csak arról szól, hogy 2006-ban ki követte el ezt a bűnt, mert a társadalom is bűnös, ha átengedi az elfogadhatatlant. Bármelyik hatalom visszaélhet a hatalmával. Ez a kép arról szól, hogy "gyerekek, nagyon vigyázzatok, mert nem figyeltek oda, és óriási károkat okoztok". A legfontosabb az, hogy a kép "intő jel a mindenkori hatalmasoknak". Ez a jelenlegi hatalomnak is szól. A megfélemlítés és az erőszak kérdésével minden kormánynak szembesülnie kell. Ha nem is egyértelmű a kép, egy olyan konkrét eseménysorozatra utal vissza, ami viszonylag egyértelmű.
Ez tehát egy összetett kép, amelynek létezik egy olvasata. Ugyanakkor vannak látványos elemei, amelyek kiragadhatók belőle. Nem tart attól, hogy ezeket a kiragadott elemeket használják majd fel politikai célra?
Igen, ez a kormány kezében az MSZP elleni propaganda eszköze.
És ez belefér az alkotmányba?
Ez nagyon jó és nehéz kérdés. Ebben nem vagyok biztos. De azt is gondolom, hogy az MSZP, azáltal, hogy az MSZMP utódpártja, egy nagyon hosszú korszakot fémjelez, 2006 pedig egyértelműen a konzervatív tömegek ellen irányult.
Az alkotmány díszkiadásába rendelt többi képet látta?
Nem, de nem is nagyon mertem megnézni.
Galambos Tamás: Nagy Imre újratemetése című képén szintén van egy szimbólum. Egy legyeket (illetve a nagyításból kiderül, hogy madarakat) kapkodó kaméleon az oszlop tetején. Az mit jelenthet?
Nem tudom, de meg fogom beszélni a Galambos úrral. Nagyon szeretem a művészetét. Hihetetlen jó cinizmusa van.
Lehet, hogy a kaméleon az előző rendszer túlélő döntéshozóit és végrehajtóit jelöli?
Lehet, a kaméleon színváltó. Az nagyon szomorú, hogy az embereknek nincs vizuális intelligenciájuk. Az MSZP képes volt egy nagy vörös felület előtt kiírni, hogy "Új Magyarország". Az a szín volt negyven évig. Akkor változtassák meg a színt! Csinálják ugyanazt, gondolják ugyanazt, de legalább a fáradságot vegyék, hogy ne ugyanazokat a szimbólumokat használják. Ez mutatja a társadalom tunyaságát is. Nem érdekel, hogy a képet értik-e vagy sem. Engem megkértek, én ezt gondolom erről, és megfestettem. Az én szempontomból még jobb, hogy fizetnek azért, hogy elmondhatom a véleményemet. Kerényi sem ezt várta valószínűleg, mert nem véres, hanem szellemi értelemben brutális. Ez a kép első olvasatra nem egyértelmű, ha azt várták, mást kellett volna megkérni.
Mi alapján válogathatták a művészeket?
Nem tudom. Kialakult egy kánon a művészetben, amelyre a liberális szemlélet a jellemző. Most pedig jött egy társaság, amely szeretne valami olyasmit csinálni, ami teljesen más. Bármit, csak az ne az a másik legyen. Így húzhattak ki engem is a kalapból. Én nem vagyok része sem ennek, sem annak a művészi körnek. Restaurátor vagyok, főként megrendelésre dolgozom. Nem gondolom, hogy feltétel nélkül jó ez a "bármi, csak a másik nem" hozzáállás. Csak attól nem lesz valami jó, hogy más, mint az eddigiek. De azt nagyon remélem, hogy 2006-ról nem a pártállás, hanem az emberek igazságérzete fog helyes ítéletet mondani.